Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 01 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 01 01 ásványok bányászatból származó hulladékok
- 01 01 02 nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék
A Mátrai Erőműben ipari célokra felhasznált víz több mint a fele az erőművel szorosan együttműködő Visontai Bányából, a bánya víztelenítése során keletkező bányavízből származik. A bányában található, 130-180 m mély kutakból folyamatosan termelik ki a bányavizet 150 búvárszivattyú segítségével. A bányakutak egymástól 60-80 méternyire elhelyezkedve mintegy körülölelik a bányagödröt. A bányavizet a hőerőmű sűrűzagyos hidraulikus szállítási rendszerében használják, amellyel a maradványanyagokat bányavízzel keverve szállítják a zagytérre.
Forrás: http://neki.gov.hu/?TeruletKod=8&Tipus=content&ProgramElemID=802&ItemID…
A bányavíz összetétele és kémhatása függ a geológiai környezettől és folyamatoktól.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
Összetétele ismert, ezért vegyi anyagok keverékeként jellemeztük és megadtuk az egyes összetevőket.
Az adatlapon található tartalmak forrása: [1] A Gyöngyösoroszi ércbánya végleges bezárásához szükséges pernye tömedékanyag és technológia elméleti vizsgálata, Műszaki szakértői tanulmány, Miskolc 2009
Szervetlen anyagokból áll, melyek átalakulhatnak a talajban a víz, a levegő, a többi talajösszetevő valamint a biológiai rendszer hatására, de teljes egészében bekerülnek az elemkörforgalmakba. A talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, oxidokban, hidroxidokba és anyagásványokba beépülnek.
A Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet munkatársai készítettek egy műszaki szakértői tanulmányt, amely keretében megvizsgálták a vízminták kémiai összetételét.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a bányavíz és a városi hálózat vize a fő jellemzők tekintetében nem tér el egymástól.
Referencia: [1] A Gyöngyösoroszi ércbánya végleges bezárásához szükséges pernye tömedékanyag és technológia elméleti vizsgálata, Műszaki szakértői tanulmány, Miskolc 2009
Mivel pH=7,78, savanyú talajok öntözésére feltételezhetően alkalmas, hiszen növeli a pH értéket a savas tartományból (pH<7).
Referencia a vízminőség vizsgálatra: [1] A Gyöngyösoroszi ércbánya végleges bezárásához szükséges pernye tömedékanyag és technológia elméleti vizsgálata, Műszaki szakértői tanulmány, Miskolc 2009
Feltételezhetően termesztőközeg kialakításánál a növények locsolására alkalmas, hiszen kémiai összetétele az ivóvízhez hasonló.
Referencia a vízminőség vizsgálatra: [1] A Gyöngyösoroszi ércbánya végleges bezárásához szükséges pernye tömedékanyag és technológia elméleti vizsgálata, Műszaki szakértői tanulmány, Miskolc 2009
A vizsgálati eredmények alapján, az ivóvíz minőségével megegyezik, így kockázatot nem jelenthet.