Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
- 10 01 25 széntüzelésű erőművek tüzelőanyagának tárolásából, előkészítéséből származó hulladékok
A Mátrai Erőmű kazánjaiban a gyöngyösvisontai ill. bükkábrányi lignitet égetik el, amivel gőzt termelnek a generátorokat hajtó turbinák számára. Az égés során keletkező hulladékanyagokat (pernye, salak) a zagytérre szállítják úgynevezett híg- illetve sűrűzagyos technológia segítségével. A technológiákat a vízadagolás mértéke szerint különböztetik meg.
Hígzagyos rendszer, ahol a vízáram legalább 10-szerese a szilárd anyagáramnak. Itt híg szuszpenzió alakul ki, a víz gyorsan kiáztatja a kötőképes anyagokat, és a továbbiakban a kémiai folyamatok már nem játszódnak le, a kiülepedő szilárd anyag nem köt meg a depónián.
Sűrűzagyos technológia, ahol a kazánokban keletkező salakot zagyszivattyúkkal juttatják a salakgyűjtőbe, majd egy keverőtartályban vízzel 1:1 szuszpenziót állítanak elő. A zagytérre szállítást követően a szuszpenzió megszilárdul és porzásmentes felületet ad.
A Mátrai erőműben már 1998-ban áttértek a sűrűzagyos technológiára, ezért jelenleg zagytéri retúrvíz nem keletkezik az erőmű területén.
Forrás:Valaska József 1999 Erőművi salak-pernye elhelyezés kűlszíni bányaterekben, PubL Univ. of Miskok, SeriesA. Mining, Vol. 53. pp. 135-158
Az adatlapon található tartalmak forrása: [1] A Gyöngyösoroszi ércbánya végleges bezárásához szükséges pernye tömedékanyag és technológia elméleti vizsgálata, Műszaki szakértői tanulmány, Miskolc 2009
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
Összetétele ismert, ezért vegyi anyagok keverékeként jellemeztük és megadtuk az egyes összetevőket.
Szervetlen anyagokból áll, melyek átalakulhatnak a talajban a víz, a levegő, a többi talajösszetevő valamint a biológiai rendszer hatására, de teljes egészében bekerülnek az elemkörforgalmakba. A talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, oxidokban, hidroxidokba és anyagásványokba beépülnek.
A Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet munkatársai készítettek egy műszaki szakértői tanulmányt, amely keretében megvizsgálták a vízminták kémiai összetételét.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a zagytéri returvíz és a városi hálózat vize a fő jellemzők tekintetében lényegesen Ca- és Mg-tartalom tekintetében tér el. Ez a Ca- és Mg-oxidok beoldódása miatt van.
Magas, 11,5-ös pH-ja maró hatású.
Igen, mivel pH=11,8 hígított formában savanyú talajok öntözésére feltételezhetően alkalmas, hiszen növeli a pH értéket a savas tartományból (pH<7). A kémiai összetétele megegyezik az ivóvízzel, de Ca- és Mg-tartalom magasabb, emiatt szintén alkalmas lehet savanyú talajok javítására.
Referencia a vízminőség vizsgálatra: [1]
Referencia a vízminőség vizsgálatra: [1]
Elemtartalma megegyezik az ivóvízzek, de Ca- és Mg-tartalom magasabb, így alkalmas lehet Ca hiányos talajok kezelésére. Pl. termőtelejoknál a szőlő a káliumra érzékenyen reagál. Döntően befolyásolja a szemek cukortartalmát és a mustfokot, a betegség- és télellenállóságot, a vesszők minőségét. Nagyon fontos a magnézium, aminek hiánya túlzott N és K hiány esetén lép fel, és nekrózist illetve fürtkocsánybénulást okoz. Klorózist okozhat a Fe-hiány is.
Magas pH-ja maró hatású, ezért hígítva kell alkalmazni.