Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Termelés, kezelés, lerakás helye
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
- 10 01 01 hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04)
Az erőművi salak a széntüzelésű hőerőművekben keletkezik, égési melléktermékként. A hőerőmű olyan erőmű, melyben fosszilis tüzelőanyaggal fűtött gőzkazánok által termelt gőz, gőzturbinát és rajta keresztül villamos generátort hajt meg, eképpen szolgáltat villamosenergiát. Minden kazán alján gyűjtőteret alakítanak ki, ahová a nem szálló pernye formáját öltő salak és esetleg a kazán faláról leváló samot lehullik. Ezt a gyűjtőteret vízzel állandóan feltöltik, hogy lehűtse a lehulló anyagot. Egy berendezés az összegyűlt anyagot összezúzza, hogy utána szállítószalagon el lehessen szállítani a raktározási helyre. A salak hűtése történhet átfolyó és elpárologtató üzemmódban. (Forrás: Angyal Zsuzsanna (2009) Erőművi salakhányók környezetre gyakorolt hatásainak és hasznosításuk lehetőségeinek vizsgálata egy salgótarjáni mintaterület példáján, Doktori (PhD) értekezés, ELTE TTK Környezettudományi Centrum)
A Mátrai Erőmű kazánjaiban a gyöngyösvisontai ill. bükkábrányi lignitet égetik el, amivel gőzt termelnek a generátorokat hajtó turbinák számára. A kazánok füstgáz rendszerében áramló füstgáz magával viszi a pernye szemcséket, amelyek még tartalmazhatnak el nem égetett szenet és alulról eltávolítják a salakot.
A salak nagyobb darabokba összetapadó hamu, amely a kazán tűztere alatti utóégető rostélyra hullik. Innen salakelmosató medencébe jut, ahol lehűl, és aprítás után salakzagyszivattyúk szállítják tovább. A salak és pernye keletkezési aránya: 15% : 85%. Forrás: http://www.mert.hu/hu/zagyelhelyezes
Mind a salak, mind a pernye összetétele az adott tüzelőanyag (szénfajta) jellegétől függ. A salak szemcseeloszlása elsősorban a szén darabosságától függ, valamint a tüzelőberendezés és a tűzvitel szabályozásának megoldásától is.
Az adatlapon található tartalmak forrása: [1] A Gyöngyösoroszi ércbánya végleges bezárásához szükséges pernye tömedékanyag és technológia elméleti vizsgálata, Műszaki szakértői tanulmány, Miskolc 2009
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szilícium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Az erőműből kikerülő salak éghetőanyag-tartalma átlagosan 8-9%, ennek kiégése
gyakran a lerakón öngyulladás formájában következik be. Vízoldható sótartalma
átlagosan 0,5-5% közötti, nehézfémtartalma általában kicsi, szilikáttartalma viszonylag nagy.
A salakban előforduló elemek százalékos megoszlása: kén 35%, fluor 35%, klór 10%, vas 99%, réz 90%, cink 50%, ólom 60%, kadmium 10%.
Korábban inkább arra törekedtek, hogy a nehézfémek a salakban koncentrálódjanak. Napjainkban viszont a megfelelő tüzeléstechnikai paraméterek beállításával azt kívánják elérni, hogy a szennyező anyagok a füstgázba kerüljenek.
A nagy szilikáttartalom miatt sok salakban a vízoldható komponensek vízben oldhatatlan szilikátos kötésbe mennek át.
Az elemtartalom vizsgálatánál megállapították, hogy az apró szemcsék (0,063 mm) fémtartalma kisebb, mint a nagyobb frakcióké. (Forrás: Angyal Zsuzsanna (2009) Erőművi salakhányók környezetre gyakorolt hatásainak és hasznosításuk lehetőségeinek vizsgálata egy salgótarjáni mintaterület példáján, Doktori (PhD) értekezés)
A salak hasznos elemtartalma: Ca, Mg, Si, Fe bekerülhet a talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, beépülhet oxidokban, hidroxidokba és agyagásványokba, a víz, a levegő, a többi talajösszetevő, valamint a biológiai rendszer hatására. A tápanyagként hasznosítható elemeket a növények és más élőlények felveszik, beépítik szervezetükbe.
Hulladék, melléktermék jellemzése
Útépítés
Hórvölgyi L. (2001): Hazai tapasztalatok a pernyék útépítési hasznosításában. – „Tiszta Környezetünkért” szénerőművii pernyék hasznosításával foglalkozó tudományos konferencia. Miskolci Egyetem Közleményei, 55. Környezetvédelem, eljárástechnika. pp. 79-94.; Hartlén, J. (1996): Waste management in Sweden. Cycle and Stabilization Technologies of MSW Waste-to-energy Residues. – Waste Management. 16. p. 516.; Johansson, H. G. – Nilson, U. (1999): Increased usage of alternative materials in roads – international research project. – Nordic Road and Transport Research 3.
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Vizsgálták a fémtartalmát: a salakpernyében kimutatott elemek közül élettani szempontból a legveszélyesebb a kadmium, ám legnagyobb része a vas- és mangán-oxid irreverzibilis lekötése miatt kevésbé veszélyes, immobilis állapotban van. A vizsgált anyagban legnagyobb mennyiségben a báriumot mutattuk ki.
Sugáregészségügyi szempontból is megvizsgálták, amely eredménye (108-191 Bq/kg között) a hazánkban megengedett (a nemzetközi gyakorlatban, a korlátlan felhasználás értékhatára 370 Bq/kg) értékek alatt van.
Forrás: Angyal Zsuzsanna (2009) Erőművi salakhányók környezetre gyakorolt hatásainak és hasznosításuk lehetőségeinek vizsgálata egy salgótarjáni mintaterület példáján, Doktori (PhD) értekezés, ELTE TTK Környezettudományi Centrum
Veszélyessége: A salakpernye tartalmaz néhány olyan elemet (Cu, Zn, Cd, Ba), amely nagy mennyiségben, vagy bizonyos kémiai formában veszélyeztetheti az élővilágot.
Potenciális használat talajra
Létfontosságú tápanyagok és ásványi anyagok (Ca, Mg, Fe, Zn, Mo, S és Se) felvételét/pótlását biztosítja a növények és növényzet számára. Alkalmazásával 20-30%-os termésnövekedést figyeltek meg egy 20 hektáron végzett szabadföldi kísérletben [2].
Referenciák: [2] Ahmad Shamshad, Fulekar M.H., Pathak Bhawana (2012) Impact of Coal Based Thermal Power Plant on Environment and its Mitigation Measure, International Research Journal of Environment Sciences, Vol. 1(4), 60-64
Ca, Mg, Si, Fe és más elemtartalom miatt tápanyagpótlásra, például vashiányos mezőgazdasági talaj esetén.
Ca, Mg, Si, Fe, P elemtartalma miatt
Salak és hamurétegen vizsgálták különböző növény szemek növekedését és megállapították, hogy a hagyományos mezőgazdasági technikák alkalmazásával és intenzív trágyázás mellett, a salak használható különböző növények termesztéséhez, anélkül, hogy romlana a termés minősége: őszi rozs (Secale cereule L.), lucerna (Medicngo sativu L.), árpa (Hordeum ativum Jessen. (Forrás: Zeljko S. Dzeletovic and Radoslav Filipovic (1994) Grain characteristics of crops grown on power plant ash and bottom slag deposit, Resources, Conservation and Recycling 13 ( 1995) 105-l13)
Mivel jó a puzzolános aktivitása, ami azt jelenti hogy víz hatására a cementhez hasonlóan köt és szilárdul. Tőzeges talaj stabilizálásánál, a hamu hozzáadása, kétszeresére növeli a nyomószilárdságot [3]. Széntüzelésű erőművekből származó salakot cementbe keverve használnak fel építkezéseknél illetve útépítésnél, mivel növeli a nyomószilárdságot [4].
Referenciák: [3] Kolay P.K1, Sii H.Y., Taib S.N.L. (2011) Tropical Peat Soil Stabilization using Class F Pond Ash from Coal Fired Power Plant ,International Journal of Civil and Environmental Engineering 3:2 [4] Vas Choudhry and Steven R. Hadley (1992) Utilization of Coal Gasification Slag: An Overview, Clean Energy from Waste and Coal, Chapter 20, pp 253–263
Alkalmas lehet homokos talajok talajszerkezetének tartós megváltoztatására, mivel növeli a mikroporozitást és javítja a vízmegtartó képességet, ezáltal elősegíti a növények megtelepülését és így csökkenti az eróziót [5].
Referenciák: [5] Prem Kishor, A.K. Ghosh, Dileep Kumar (2010) Use of Flyash in Agriculture: A Way to Improve Soil Fertility and its Productivity, Asian Journal of Agricultural Research 4(1):1-14
Jó puzzolán aktivitása és szorpciós kapacitásának köszönhetően alkalamas lehet.
Salakpernye felhasználása útépítéshez is alkalmas, az elmúlt évtizedekben folyamatosan épültek alsóbbrendű utak ebből az anyagból, elsőrban Komárom-Esztergom megyében.
Hasznosításnál szükséges aprítani, mivel a vegyes szemcseméret frakció több szennyező anyagot tartalmaz, mint az apró frakció, illetve az elemek olyan kémiai állapotban vannak, amely esetlegesen nem teszi lehetővé a mélyebb rétegekbe a vándorlást és a feldúsulást.
A fémek mobilizálódása kockázatot jelenthet, de a mérések alapján a salakhányóban a kúpok felszíne felöl a mélyebb rétegek felé csökkent a koncentráció, ami arra utal, hogy az elemek vertikális vándorlása nem jellemző, illetve lassú.
A salak radioaktivitasa is kockázatot jelenthet.