Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)
- 17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő
- 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től
A Balaton medrében található üledéket egyrészt vízminőség javítása céljából, másrészt a hajózási útvonalak, kikötők mélyítése céljából kikotorják. Az így kapott iszap kb. 50%-os víztartalmú, melynek elhelyezése gondot jelent. A hatályos törvény értelmében a Balatonból kiemelt, 60-70 százalékban homokot tartalmazó iszap hulladéknak minősül, ezért a tóba vissza nem helyezhető.
A Balatonra jellemző összetételű iszap.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szilícium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
A kikotort iszap félbehagyott művelésű bányák eltüntetésére, valamint egyéb ms tájsebek eltüntetésére alkalmas, mivel a balatoni üledék káros anyagot nem tartalmaz. 'A mederiszap mezőgazdasági hasznosítása számos lehetőséget kínál a tó környékén a gyenge minőségű földterületek javítására, az építőipari hasznosítás viszont a becslések szerint gazdaságtalan. Az iszap elhelyezését szolgáló zagyterek létesítése a tanulmányterv megállapítása szerint körülbelül 1,8 milliárd forintos beruházást tenne szükségessé, a lerakóhelyek működtetése pedig évente 24 millió forintba kerül. Mint a felmérésből kiderül, az iszap elhelyezésére a tóban esetleg létesítendő három szigetet is fölhasználhatnák, a szigetépítés költségét 1,4-3,2 milliárd forintra taksálják.'
Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=3849
Kedvező adottságai miatt többféleképpen hasznosítható, egyebek közt feltöltésekhez, szikes talajok javítására, bányagödrök rekultivációjára, hulladéklerakók letakarására.
Az égetett balatoni iszap kémiai összetételében a két fő komponens a CaO és az SiO2. Ez teszi lehetővé, hogy belőle mészhomoktégla-szerű falazóanyagok gyárthatók.
Csizi Csaba, Hidrotermálisan szilárdított falazóanyagok gyártása
balatoni iszapból, www.szte.mtesz.hu/06journal/...2/epanyag_c5.pdf
A balatoni üledék káros anyagot nem tartalmaz. Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=3849
Feltételezhetően nincsen káros hatása a környezetre, a legnagyobb felmerülő probléma vele kapcsolatban a helyigény.
Bár a műtrágyákéhoz képest jóval kevesebb a tápanyagtartalma, talajba keverve javítja a talajok tápanyagtartalmát, ásványi anyag és nyomelem tartalmnak köszönhetően serkenti a növények növekedését.
http://m.mno.hu/belfold/a-balatonnal-is-gondot-okoz-az-iszap-1097384
Bár a műtrágyákéhoz képest jóval kevesebb a tápanyagtartalma, talajba keverve javítja a talajok tápanyagtartalmát, ásványi anyag és nyomelem tartalmnak köszönhetően serkenti a növények növekedését.
http://m.mno.hu/belfold/a-balatonnal-is-gondot-okoz-az-iszap-1097384
A benne található ásványi anyagok (pl. kálcium-karbonát) és a meszes vázú állatok héjának törmeléke alkalmas lehet fémszennyeződés megkötésére a talajban.
Az égetett balatoni iszap kémiai összetételében a két fő
komponens a CaO és az SiO2. Ez teszi lehetővé, hogy belő-
le mészhomoktégla-szerű falazóanyagok gyárthatók. A formázás paramétereinek változtatásával a legyártott termékek szilárdsága széles határok között változtatható. A termékek jó hőszigetelő képességének kialakulásában
az iszap kovamoszat-tartalma is szerepet játszik. A Balaton iszapja tehát alkalmas jó minőségű falazóanyagok gyártására.
Forrás: Csizi Csaba, Hidrotermálisan szilárdított falazóanyagok gyártása
balatoni iszapból, www.szte.mtesz.hu/06journal/...2/epanyag_c5.pdf
Nincs a hasznosításnak ismert kockázata.