Ugrás a tartalomra

Balatonból kikotort iszap

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezéseBalatonból kikotort iszap
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Konkrét hulladék, melléktermék jellemzése
Funkcionális jellemzés
Kikotort üledék
Hulladék EWC kódszáma
  • 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)
  • 17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő
  • 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Iszapszerű, pasztaszerű
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A Balaton medrében található üledéket egyrészt vízminőség javítása céljából, másrészt a hajózási útvonalak, kikötők mélyítése céljából kikotorják. Az így kapott iszap kb. 50%-os víztartalmú, melynek elhelyezése gondot jelent. A hatályos törvény értelmében a Balatonból kiemelt, 60-70 százalékban homokot tartalmazó iszap hulladéknak minősül, ezért a tóba vissza nem helyezhető.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

A Balatonra jellemző összetételű iszap.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
200 000 t
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyi anyag keverék
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • szilícium
Egyéb vegyi anyag
szilícium-dioxid
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
38 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
Egyéb vegyi anyag
kálcium-oxid
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
20 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
Egyéb vegyi anyag
Magnézium-oxid
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
6 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • alumínium
Egyéb vegyi anyag
Alumínium-oxid
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
5.5 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
Egyéb vegyi anyag
Vas-oxid
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1.8 %
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve
Balatonból kikotort iszap
Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

A kikotort iszap félbehagyott művelésű bányák eltüntetésére, valamint egyéb ms tájsebek eltüntetésére alkalmas, mivel a balatoni üledék káros anyagot nem tartalmaz. 'A mederiszap mezőgazdasági hasznosítása számos lehetőséget kínál a tó környékén a gyenge minőségű földterületek javítására, az építőipari hasznosítás viszont a becslések szerint gazdaságtalan. Az iszap elhelyezését szolgáló zagyterek létesítése a tanulmányterv megállapítása szerint körülbelül 1,8 milliárd forintos beruházást tenne szükségessé, a lerakóhelyek működtetése pedig évente 24 millió forintba kerül. Mint a felmérésből kiderül, az iszap elhelyezésére a tóban esetleg létesítendő három szigetet is fölhasználhatnák, a szigetépítés költségét 1,4-3,2 milliárd forintra taksálják.'
Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=3849

Hulladék, melléktermék jellemzése
Szárazanyag-tartalom (%)
50
Nedvességtartalom (%)
50
Izzitási veszteség (LOI) (%)
26.6
Szervesanyag tartalom (%)
20
Homoktartalom (szemcseméret-frakció) (%)
35
Iszaptartalom (szemcseméret-frakció) (%)
65
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Kedvező adottságai miatt többféleképpen hasznosítható, egyebek közt feltöltésekhez, szikes talajok javítására, bányagödrök rekultivációjára, hulladéklerakók letakarására.
Az égetett balatoni iszap kémiai összetételében a két fő komponens a CaO és az SiO2. Ez teszi lehetővé, hogy belőle mészhomoktégla-szerű falazóanyagok gyárthatók.

Referenciák hasznosításra

Csizi Csaba, Hidrotermálisan szilárdított falazóanyagok gyártása
balatoni iszapból, www.szte.mtesz.hu/06journal/...2/epanyag_c5.pdf

Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

A balatoni üledék káros anyagot nem tartalmaz. Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=3849

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Feltételezhetően nincsen káros hatása a környezetre, a legnagyobb felmerülő probléma vele kapcsolatban a helyigény.

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Bár a műtrágyákéhoz képest jóval kevesebb a tápanyagtartalma, talajba keverve javítja a talajok tápanyagtartalmát, ásványi anyag és nyomelem tartalmnak köszönhetően serkenti a növények növekedését.
http://m.mno.hu/belfold/a-balatonnal-is-gondot-okoz-az-iszap-1097384

Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Bár a műtrágyákéhoz képest jóval kevesebb a tápanyagtartalma, talajba keverve javítja a talajok tápanyagtartalmát, ásványi anyag és nyomelem tartalmnak köszönhetően serkenti a növények növekedését.
http://m.mno.hu/belfold/a-balatonnal-is-gondot-okoz-az-iszap-1097384

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

A benne található ásványi anyagok (pl. kálcium-karbonát) és a meszes vázú állatok héjának törmeléke alkalmas lehet fémszennyeződés megkötésére a talajban.

Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Az égetett balatoni iszap kémiai összetételében a két fő
komponens a CaO és az SiO2. Ez teszi lehetővé, hogy belő-
le mészhomoktégla-szerű falazóanyagok gyárthatók. A formázás paramétereinek változtatásával a legyártott termékek szilárdsága széles határok között változtatható. A termékek jó hőszigetelő képességének kialakulásában
az iszap kovamoszat-tartalma is szerepet játszik. A Balaton iszapja tehát alkalmas jó minőségű falazóanyagok gyártására.
Forrás: Csizi Csaba, Hidrotermálisan szilárdított falazóanyagok gyártása
balatoni iszapból, www.szte.mtesz.hu/06journal/...2/epanyag_c5.pdf

Hasznosítással összefüggő kockázatok

Nincs a hasznosításnak ismert kockázata.

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
1250
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás