Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 06 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)
Házilúd, kínai hattyúlúd, házikacsa, pézsmaréce, házityúk, gyöngytyúk, pulyka, japán fürj vagy házigalamb tartásánál keletkező állati ürülék, trágya.
A baromfi fajtájától és a takarmány minőségétől függ.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Fenolok
- fenolok (összes)
- Fenolok
- egyéb fenol
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- bór
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
A baromfiürülék gazdagabb tápanyagokban, mint a szarvasmarha vagy a sertés ürüléke, így magasabb hatóanyag-tartalmú trágya készítésére alkalmas. [Vajdulák Miklós (2005) Jó tudni – az istállótrágyáról, Agrofil-SZMI EC http://mezohir.hu/mezohir/2005/08/jo-tudni-az-istallotragyarol/]; Vegyi anyag-tartalom referenciák: [1]- Bolan et al. (2010) Uses and management of poultry litter, Centre for Environmental Risk Assessment and Remediation, University of South, Australia, SA; [2]- Salma Hachicha, Fatma Sallemi, Khaled Medhioub, Ridha Hachicha, Emna Ammar, Quality assessment of composts prepared with olive mill wastewater and agricultural wastes, Waste Management 28 (2008) 2593–2603
A baromfitrágyák viszonylag gyorsan bomlanak, ezért ezeket
komposztáláshoz, vagy istállótrágyához hozzákeverve
érdemes felhasználni. [Vajdulák Miklós (2005) Jó tudni – az istállótrágyáról, Agrofil-SZMI EC http://mezohir.hu/mezohir/2005/08/jo-tudni-az-istallotragyarol/]
Hulladék, melléktermék jellemzése
Összes Kjeldahl Nitrogén (TKN) = 2,5-2,9%
Összes ásványianyag tartalom = 70-73,5%
Sűrűség = 1.1-2.9 g/cm3
Mezőgazdasági területek trágyázására tisztán, más trágyákkal keverve, illetve komposztálva. Tiszta granulátum formájában kereskedelmi forgalomban is kapható. Feldolgozás után tüzelőanyagként (pellet, brikett, biogáz) vagy takarmány kiegészítőként is felhasználható.
http://www.gazdabolt.hu/shop/talajkondicionalo/T06247-orgevit-baromfitr…
Vajdulák Miklós (2005) Jó tudni – az istállótrágyáról, Agrofil-SZMI EC http://mezohir.hu/mezohir/2005/08/jo-tudni-az-istallotragyarol/
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Vizsgálták a toxikus elemtartalmat, tápelemtartalmat, a trágyában is megjelenhető gyógyszermaradvány-tartalmat, kukorica és káposzta produktivitását a trágyával kezelt területeken, talaj fizikai-kémiai tulajdonságait. [1]- Bolan et al. (2010) Uses and management of poultry litter, Centre for Environmental Risk Assessment and Remediation, University of South, Australia, SA ; [2]- Vajdulák Miklós (2005) Jó tudni – az istállótrágyáról, Agrofil-SZMI EC http://mezohir.hu/mezohir/2005/08/jo-tudni-az-istallotragyarol/
Magas szervesanyag- és nitrogéntartalma miatt víztestekbe kerülve eutrofizációt erősítő hatása miatt káros lehet. Nem eléggé körültekintő alkalmazása a környezeti kockázatot jelenthet, a nitrogén bemosódása talajvízbe, a felszíni víztestek szennyezése (foszfor), az üvegházhatású gázok emissziójának növekedése, az illékony szerves anyagok és toxikus elemek környezetbe kerülése, feldusulása révén. Nyomelemként tartalmazhat arzént (As), rezet (Cu) és cinket (Zn) is [1]. Higiéniai kockázatot jelenthet. Más trágyákhoz hasonlóan, felszíni víztől, illetve ivóvíznyerő helytől 100 m-es körzetben nem tárolható, valamint nem helyezhető ki ezek 10 m-es körzetében. Trágya nem juttatható ki fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra és tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. közötti időszakban. Jó mezőgazdasági gyakorlat elve alapján a termelésbe vont területeken 170 kg/ha-ban korlátozva van az egy hektárra kiadható nitrogén hatóanyag mennyisége[2]. [1]-Bolan et
Potenciális használat talajra
A szerves anyagok megakadályozzák a nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek kimosódását. A nagy mennyiségű aktív és humifikálódott összetevők rövid időn belül jelentősen javítják a talajok mikrobiológiai, fizikai és kémiai szerkezetét, növelik pufferkapacitásukat. ; Kedvezően hat többek között a tápanyagok hozzáférhetőségére a talajban, a talaj pH-jára, a talaj szervesanyag-tartalmára, a talaj víztartóképességére és termőképességére [1]. [1]- Bolan et al. (2010) Uses and management of poultry litter, Centre for Environmental Risk Assessment and Remediation, University of South, Australia, SA
A baromfitrágya tartalmazza a növénytermesztés számára nélkülözhetetlen makro- és mikrotápelemeket [1]. [1]- Bolan et al. (2010) Uses and management of poultry litter, Centre for Environmental Risk Assessment and Remediation, University of South, Australia, SA
A baromfitrágya tartalmazza a növénytermesztés számára nélkülözhetetlen makro- és mikrotápelemeket [1]. [1]- Bolan et al. (2010) Uses and management of poultry litter, Centre for Environmental Risk Assessment and Remediation, University of South, Australia, SA
A baromfitrágya tartalmazza a növénytermesztés számára nélkülözhetetlen makro- és mikrotápelemeket [1]. [1]- Bolan et al. (2010) Uses and management of poultry litter, Centre for Environmental Risk Assessment and Remediation, University of South, Australia, SA
Nagy százalékban tartalmaz szerves anyagot, ami segít megőrizni a talaj termőképességét, elősegíti a növények tápanyagfelvételét, javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízkapacitást és meggátolja a kilúgozódást.
Halmazállapota, fizikai tulajdonságai erre a faladatra alkalmatlanná teszik.
Különösen alkalmas kertészeti és szabadföldi termesztéshez, valamint gyümölcsös, szőlő és dísznövények trágyázásához.
Szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet.
A humifikációs folyamatok serkentésén keresztül javíthatja folyós talajok szerkezetét.
Szervesanyag-tartalma miatt főképpen homokos talajok textúráját javíthatja. Megfelelő alkalmazás esetén alkalmas a talaj tápanyagainak pótlásáre (N,K,P) [1]- Bolan et al. (2010) Uses and management of poultry litter, Centre for Environmental Risk Assessment and Remediation, University of South, Australia, SA
A termékenység növelésével közvetve hozzájárulhat az erózió mértékének csökkentéséhez.
pH-ja lúgos.
Foszfortartalma miatt alkalmas lehet bizonyos toxikus fémek, többek között az arzén (As), a réz (Cu) és a króm (Cr) immobilizálására [1]. [1]- Okieimen F.E., Uwumarongie-Ilori E.G., Ikhuoria E.U., Effect of organic amendments on metal accumulation by maize (Zea mays L.) in contaminated soil, International Journal of AgriScience Vol. 1(7): 366-372, December 2011
Magas szervesanyag- és nitrogéntartalma miatt víztestekbe kerülve eutrofizációt erősítő hatása miatt káros lehet. Nem eléggé körültekintő alkalmazása a környezeti kockázatot jelenthet, a nitrogén bemosódása talajvízbe, a felszíni víztestek szennyezése (foszfor), az üvegházhatású gázok emissziójának növekedése, az illékony szerves anyagok és toxikus elemek környezetbe kerülése, feldusulása révén [1]. Toxikus vegyi anyagokat tartalmaz. Toxikus és mutagén hatása lehet. Photobacterium phosphoreum baromfitrágyára érzékenyebben reagál, mint más trágyákra. EC50 értéke Daphniára 2.9g/L. Az Ames Test szerint mutagén hatású. Toxicitása adalékanyagokkal csökkenthető[2]. [1]-Bolan et al. (2010) Uses and management of poultry litter, Centre for Environmental Risk Assessment and Remediation, University of South, Australia, SA [2]- Gupta et al., Poultry litter toxicity comparison from various bioassays, Journal of Environmental Science and Health, Volume 27, Issue 4, 1992.