Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
- 02 07 02 szeszfőzés hulladéka
A gabona cefremaradvány az alkoholgyártás mellékterméke. A hagyományos alkoholkészítési eljárások három lépésből állnak: fermentáció, desztilláció és a szennyvízkezelési fázis. A fermentációs fázis foglalja magában az őrlést, a főzést, a cukrosodást és az erjedést. A desztillációs eljárások teszik lehetővé az alkohol elválasztását a főzet többi részétől, a desztillációs torony fenéktermékét nevezzük kifőzött cefrének.
Igen, az alapanyag minőségétől és az alkalmazott technológiától függően változhat a minősége.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor (összes)
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Szárazanyag tartalom: 5.8%; Nyers protein: 1.7%; Nyersrost: 1.5%; Cukrok: 2.6%; Keményítő: 1%; Hamu: 3.8%
Az egyik legösszetettebb szerves ipari szennyvíz, jellemzően nagyon magas KOI és BOI értékekkel [1]. [1]- Lt Col Mantha Nagaraj, Dr Arvind Kumar (2012) Distillery wastewater treatment and disposal, Civil Engineering Department, Indian Institute of Technology (IIT), Roorkee – 247 667. District Haridwar, Uttaranchal, India
Összetételéből következően részt vehet a talaj tápanyag- és egyéb elemtartalmának körforgalmában, nagymértékben biodegradálható aerob és anaerob úton is.
Hulladék, melléktermék jellemzése
Összes szilárd anyag (TS)=20500-47300 mg/l; Illékony szilárd anyagok (VS)=24000-36000 mg/l; Lebegő szilárd anyagok (TSS)=11000 mg/l; pH = 3.8-7.5
Anaerob körülmények között biogáz előállításra [2]; Takarmányozásra (közvetlenül, illetve töményített-szárított formában) [1], Takarmányélesztő gyártás [1], Talajjavításra (komposztált formában, önmagában vagy más anyagokkal keverve) [1], Proteáz enzimek előállításár [1]; Merev poliuretán-poliizocianurát hab előállítására is alkalmas lehet [1]
[1] Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology; [2] M. Hutnan, M. Hornak, I. Bodík, and V. Hlavacka, Anaerobic Treatment of Wheat Stillage, Chem. Biochem. Eng. Q. 17 (3) 233–241 (2003);
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Nagyobb koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1] Üreges, repedezett talajokban azonban felhalmozódhat, szennyezést okozhat, Közvetlen kihelyezése kellemetlen szaghatással járhat [2]; [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology.
Potenciális használat talajra
Talajjavításra felhasznált cefre jelentősen növelheti egyes gabona fajok és a rizs terméshozamát. A talajok szervesanyag-tartalmát és felvehető kálium tartalmát bizonyíthatóan növelheti megfelelő alkalmazás esetén. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A talajok felvehető kálium tartalmát bizonyíthatóan növelheti megfelelő alkalmazás esetén.
Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Pótolhatja a Ca-ot és a S-et a talajban [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Esetenként Cu, Mn, Zn tartalma miatt.
Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy mennyiségű mikrotápelemet is tartalmazhat (Ca, S, Cu, Mn, Zn)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Közvetetten növelheti a talajok szervesanyagtartalmát megfelelő alkalmazás esetén, biológiai eredetű talajjavító anyagok hozzákeverésével.
Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Biológiai eredetű talajjavító anyagok hozzákeverésével, mint például a szerves trágyák és a rizshéj, alkalmas termesztőközeg adaléknak. Ez a keverék jelentősen növeli a talaj TOC, TKN, kálium- és foszfortartalmát, valamint kedvezően hat a talaj enzimaktivitására, a növények csírázására és a palánták fejlődésére (a termesztett növény fajtájától függően eltérő mértékben érvényesülhet a hatás. Jelen forrás adatai gyöngyköles tesztorganizmusra vonatkoznak)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A kezelt talajok utólagos vizsgálatánál a szervesanyag-tartalom növekedése figyelehető meg [1], ami magával vonja a talajszerkezet fizikai tulajdonságainak javulását a talaj vízháztartásának javulását, így közvetlenül fejti ki talajtextúra javító hatását [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A szervesanyag- és humusztartalom növelésének textúra és vízháztartás javító hatása miatt alkalmas lehet. Hatása a szervesanyag minőségétől függően erőteljesen hathat homoktalajokra, de agyagos és üledékes talajokon is számottevő lehet [1]. A növénynövekedés serkentésével, a zárt növénytakaró kialalakulásával eróziógátló hatása közvetve érvényesülhet. [1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
A szervesanyag- és humusztartalom növelésnek textúra és vízháztartás javító hatása van. A szervesanyag minőségétől függően erőteljesen hathat homoktalajokra, de agyagos és üledékes talajokra is [1]. A növénynövekedés serkentésével, a zárt növénytakaró kialalakulásával, eróziógátló hatása közvetve érvényesülhet. [1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
Mivel általában savas kémhatása van.
Közvetett módon mindenképpen alkalmazható kémiai stabilizálásra, ugyanis kiváló szubsztrátot biztosít biodetergensek előállítását célzó fermentációhoz. A biodetergensek felhasználhatóak nyersolaj visszanyeréshez, az egészségügyi iparban, az élelmiszariparban, valamint a környezetvédelemben, remediációs célokra, poliklórozott bifenilekkel és nehézfémekkel szennyzett területeken [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Ilyen jellegű alkalmazásról nem tudunk.
Nagyobb koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1] Üreges, repedezett talajokban azonban felhalmozódhat, szennyezést okozhat, Közvetlen kihelyezése kellemetlen szaghatással járhat [2]; [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology.