Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
- 02 07 02 szeszfőzés hulladéka
A hagyományos alkoholkészítési eljárások három lépésből állnak, fermentáció, desztilláció és a szennyvízkezelési fázis. A fermentációs fázis foglalja magában az őrlést, a főzést, a cukrosodást és az erjedést. A desztillációs eljárások teszik lehetővé az alkohol elválasztását a főzet többi részétől, a desztillációs torony fenéktermékét nevezzük kifőzött cefrének.
Igen, az alkalmazott technológiától és a felhasznált alapanyagok minőségétől függően változhat a keletkezett hulladék minősége.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
A melaszmoslék (kifőzött melaszcefre) 11% körül tartalmaz lebegő szilárd anyagokat, 10%-ban pedig oldott anyagokat. Hamutartalma a 3%-ot, míg szervesanyag-tartalma a 8-10%-ot is elérheti. [IAN P. WILLINGTON, GERALD G. MARTEN (1982); OPTIONS FOR HANDLING STILLAGE WASTE FROM SUGAR-BASED FUEL ETHANOL PRODUCTION; Elsevier Scientific Publishing Company, Amsterdam]
Főképp biodegradálható szerves anyagokat és jelentős mértékben növényi tápanyagokat tartalmaz így jelentős talajjavítási potenciállal rendelkezhet, azonban túlzott alkalmazása akár a terület szikesedéséhez is vezethet.
Összes szilárd anyag (TS)=21000-140000 mg/l; Illékony szilárd anyagok (VS)=40000-100000 mg/l; Lebegő szilárd anyagok (TSS)=1000-13000 mg/l; Hamutartalom: 16000-40000 mg/l; BOI5= 700-95000 mg/l;pH = 3.5-5.7
A melaszmoslék felhasználható takarmányozásra, valamint hamuzsír gyártására, melynek fő alapanyaga a melaszmoslék elégetésénél keletkező melaszhamu. Alkalmas lehet biogáz előállítására. Mezőgazdasági területek trágyázására is felhasználható mind közvetlenül, mind a víztartalom elpárologtatása után visszamaradó hamu formájában.
IAN P. WILLINGTON, GERALD G. MARTEN (1982); OPTIONS FOR HANDLING STILLAGE WASTE FROM SUGAR-BASED FUEL ETHANOL PRODUCTION; Elsevier Scientific Publishing Company, Amsterdam; Jae-Sok Kim, Byung-Gee Kim, Chung-Hak Lee, Sang-Won Kim, Hae-Sung Jee, Jong-Ho Koh and A.G. Fane, Development of clean technology in alcohol fermentation industry, J. Cleaner Prod. Vol. 5, No. 4, pp. 263-261. 1997, Elsevier Science Ltd.;
Vizsgálták a cefre különböző kezelésének (közvetlenül felszíni vízfolyásba engedés kezelés nélkül, óceánokban, tengerekben történő elhelyezés kezelés nélkül, talajba keverés kezelés nélkül, tavas szennyvíztisztítás, anaerob rothasztás, égetés, ipari elpárologtatás, nyílt tavas elpárologtatás) környezeti hatását, talajra, vízminőségre, levegőminőségre, flórára, faunára, valamint a különböző kezelések szaghatását is elemezték. IAN P. WILLINGTON, GERALD G. MARTEN (1982); OPTIONS FOR HANDLING STILLAGE WASTE FROM SUGAR-BASED FUEL ETHANOL PRODUCTION; Elsevier Scientific Publishing Company, Amsterdam;
A jellemzően magas szerves, oldott- és lebegőanyag tartalma miatt, valamint a nagy koncentrációban megtalálható növényi (nitrogén, kálium) tápanyagok miatt közvetlenül élővizekbe engedve azok ökológiai egyensúlyát felboríthatja. Felszíni vizeknél a következő folyamatokat indíthatja el: eutrofizáció, szalinizáció, oxigénháztartás felborítása, szaghatás, színváltozás, savasodás. Szakszerűtlenül alkalmazva talajra, annak sótartalmának növelésével szikesedést okozhat.
Igen magas tápelemtartalma, főleg magas nitrogén- és káliumtartalma miatt.[Ian P. Willington, Gerald G. Marten (1982); Options for handling stillage waste from sugar-based fuel ethanol production, Elsevier Scientific Publishing Company, Amsterdam]
Mikroelem tartalma miatt, mely főképpen magas magnézium és kalcium tartalmat jelent.
Magas makro-, és mikrotápelem tartalma, valamint jelentős szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet termesztőközeg előállítására.
A humuszképződés elősegítésével a talajszerkezet javulását eredményezheti.
Közvetve, a növények növekedésének serkentésével alkalmas lehet eróziógátlásra is.
A talaj savanyításával a talajban található szennyezőanyagok mobilitására lehet hatással.
Nem jellemző.
Szakszerűtlenül alkalmazva talajra 'túltrágyázáshoz' vezethet. A talaj sótartalmának növelésével szikesedést okozhat, illetve savas pH-ja miatt túlzott mértékű alkalmazása a talajt savanyíthatja. A jellemzően magas szerves, oldott- és lebegőanyag tartalma miatt, valamint a nagy koncentrációban megtalálható növényi (nitrogén, kálium) tápanyagok miatt bemosódását felszíni vizekbe kerülni kell, mert ott számos káros hatás forrása lehet, ilyen az eutrofizáció, a szalinizáció, az oxigénháztartás felborítása, a szaghatás vagy a savasodás.