Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 03 hulladékká vált növényi szövetek
Repce betakarítása után visszamaradt növényi részek, amit begyűjtés és bálázás után szalmaként használnak fel.
Igen a termesztés helyétől függően a szalma beltartalmi értéke változgat.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (P2O5)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- ammónia/ammónium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Repce betakarítása után visszamaradt szár és szárrészek.
Hulladék, melléktermék jellemzése
Terméshozama 3.0-4.0 t/ha; Hamutartalma 25% körüli
Elsősorban takarmányozásra és almozásra használható fel. Komposztálásnál C/N arány beállításához jó adalékanyag lehet. Jelentős az energetikai hasznosításban rendelkező potenciálja is, viszonylag magas fűtőértéke és terméshozama miatt. Biofilterek töltőanyagaként is használható.
(1) Kulcsár L., Potyondi L., Kovács T., Mészáros I. (2010) Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával, Magyar Hidrológiai Társaság
(2) Mutsy Á (2007) Speciális biofilterek kifejlesztése a gombakomposzt-gyártás zárt nitrogénhasznosítása és a környezetvédelem érdekében, Zárójelentés, Nyilvántartási szám: GVOP-3.3.3-05/1.-2005-05-0102/3.0, Bio-Fungi Kft; (3) Fenyvesi L. (2011) A mezőgazdasági melléktermék-biomasszák energetikai hasznosítása, Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
Pintér G. (2012) Egyes mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetőségei Magyarországon, PhD értekezés, Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája, Keszthely
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Vizsgálták a repceszalma tápelemtartalmát és toxikus elemtartalmát. Kulcsár L., Potyondi L., Kovács T., Mészáros I. (2010) Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával, Magyar Hidrológiai Társaság
Beszerzési forrástól függően tartalmazhat toxikus elemeket, vegyszermaradványokat.
Potenciális használat talajra
Textúrajavító hatása miatt széles körben alkalmazható különböző rossz minőségű talajok fizikai tulajdonságainak javítására. Kiváló adalékanyag lehet komposztok készítésekor, felhasználható a C/N arány beállításához. Tápelemei megfelelő kezelés után hozzáférhetőek a talaj mikroszervezetei számára.
Kulcsár L., Potyondi L., Kovács T., Mészáros I. (2010) Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával, Magyar Hidrológiai Társaság
Nitrogén- (0,96%), foszfor- (1,41%) és káliumtartalma (1,86%) miatt alkalmas lehet.
Magas kalciumtartalma (1,5%) miatt alkalmas lehet.
Alacsony réz- (12 mg/kg), és cinktartalma (7,3 mg/kg) miatt bizonyos esetekben alkalmas lehet, de nem ez a fő felhasználási területe.
Magas szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet, ha a talaj-mikroorganizmusok számára hozzáférhető.
Nem jellemző termesztőközeg alapként való hasznosítása.
A C/N arány beállításához alkalmazható adalékanyagként. Továbbá javítja a talaj textúráját is.
Kulcsár L., Potyondi L., Kovács T., Mészáros I. (2010) Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával, Magyar Hidrológiai Társaság
Szalma bekeverésével javítható a talaj textúrája, lazítja a talajt.
Javítja a talaj textúráját.
Magas humusztartalmú, szerves hulladékokkal (szennyvíziszap, különböző komposztok) együtt felhasználva alkalmas lehet homoktalajok javítására, textúrájának javítására.
Talajtextúra-javító hatása miatt alkalmas lehet.
Más szalmákhoz hasonlóan lehetséges ilyen jellegű hasznosítása.
Beszerzési forrástól függően tartalmazhat toxikus elemeket, vegyszermaradványokat, melyet a felhasználás során kontrollálni kell.