Istállótrágya

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseIstállótrágya
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Farmyard Manure
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Mezőgazdasági és erdészeti eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 06 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

Az istállótrágya a gazdasági állatok (szarvasmarha, sertés, juh, ló) szilárd ürülékének (bélsár), híg ürülékének (vizelet) és az alomnak különböző arányú keveréke.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

Igen az állatok fajtájától, állattartás módjától függ a minősége és mennyisége is.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
4 000 000 t
Hulladék jellemzése anyagként
Termék
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.55 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.325 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.55 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.6 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.25 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.35 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
11.5 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
30 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • higany
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.15 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • nikkel
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
27.5 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
7.5 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
200 mg/kg
Vegyes hulladék/termék neve
Istállótrágya
Vegyes hulladék/termék összetevői

Az istállótrágya a gazdasági állatok (szarvasmarha, sertés, juh, ló) szilárd ürülékének (bélsár), híg ürülékének (vizelet) és az alomnak különböző arányú keveréke.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

A talajban az istállótrágya bomlásnak indul, ez nagymértékben függ a kémhatástól és a kötöttségtől. Laza szerkezetű, semleges vagy gyengén lúgos
kémhatású talajban a bomlás sokkal gyorsabb. A talajba keverve javítja a talaj víz és levegőgazdálkodását, elősegíti a kedvező talajszerkezet kialakulását, kedvezően befolyásolja a talaj hőgazdálkodását, gyarapítja a talaj humusztartalmát, tápanyagot biztosít, termésnövelő hatás (első évben: 40-60%, második évben: 30-35%, harmadik évben 10-12%, negyedik évben 5-10%. Kedvező biológiai hatása is, a talajban élő mikroorganizmusok számára kedvező életkörülményt biztosít. [1]- Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (2007) Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell, Tanulmány [2]- Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (2003., Mezőgazda Kiadó)

pH
6.5
Szárazanyag-tartalom (%)
27.5
Szervesanyag tartalom (%)
21
C/N arány
22.5
Homogenitás
Inhomogén
Puzzolánaktivitás
nem
Egyéb

A friss istállótrágya nem használható fel azonnal az igen tág szén:nitrogén arány miatt. A C/N arány szűkítése érdekében erjesztése (érlelése) és hosszabb-rövidebb ideig tartó tárolása szükséges. ; C/N arány = 15-30; Szervesanyag-tartalom = 10-32% (a tenyésztett állat fajtájától függően, sertés istállótrágyánál 18-25% az átlag, de juhnál 32%-is lehet).

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Az érett istállótrágyát elsősorban mezőgazdasági művelésbe vont területek trágyázására használják, de alkalmas biogáz előállítására is.

Referenciák hasznosításra

[Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (2007) Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell, Tanulmány] [Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (2003., Mezőgazda Kiadó) http://www.ujszasz.hu/zold-sarok/494-a-szerves-anyagok-komposztalasa-es…]

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Vizsgálták a talaj tápelemtartalmát és szervesanyag-tartalmát. Továbbá vizsgálták még az anyag toxikus elemtartalmát. A mérés nem mutatott kockázatos anyagkoncentrációt. [Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (2003., Mezőgazda Kiadó)]

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Tökéletlen érés során fellépő rothadás termékei (pl. SO2, NH3, NO2, szerves savak, hullamérgek stb.) a növényi növekedést gátolják, illetve a kártevők jelentős részét vonzzák. [Ángyán József: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (2003., Mezőgazda Kiadó)]

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Az istállótrágya szerves kötésben lévő tápanyagai hosszú időn át folyamatosan ellátják a növényt, kedvezően hatnak a talaj fizikai állapotára, szerkezetére és a biológiai folyamatokra. Serkentő anyagokat, amelyek elősegítik a növények fejlődését, növekedését. Az istállótrágya kijuttatásával visszakerül a talajba a terméssel elvitt mikroelemek jelentős mennyisége. [Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (2007) Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell, Tanulmány]

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Nitrogén, foszfor és káliumtartalma miatt alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Magnézium- (0.25%), és kalciumtartalma (0,6%) miatt.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Főleg réz- (30 mg/kg), és cinktartalma (200 mg/kg) miatt.

Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Szervesanyag-tartalma és tápelemtartalma (N,P,K) miatt alkalmas.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Igen, mivel elősegíti a kedvező talajszerkezet kialakulását.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Igen, mivel javítja a talaj víz és levegőgazdálkodását.

Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Igen
Indoklás, referenciák

Gyarapítja a talaj humusztartalmát így javítja annak szerkezetét ami eróziónak jobban ellenálló talajstruktúrát eredményez. Közvetve a növényzet megtelepedésének elősegítésével is. [Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (2007) Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell, Tanulmány]

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

A képződő humuszanyagok képesek lehetnek egyes szerves szennyezőanyagok megkötésére, immobilizálására.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nincs információ
Hasznosítással összefüggő kockázatok

Nitrátérzékeny területeken a kihelyezhető mennyiségeket az istállótrágya beltartalmi értékeitől függően kell meghatározni.

Adatlap azonosító (eredeti)
1303
Bevivő
Böröndi Tamás
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás