Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
- 10 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A biomasszából származó éghető anyagok, magas hatékonyságú, innovatív égési
rendszerrel, minimális égéstermékkel képesek hőenergiát előállítani. Alkalmas erre pl. gabonatermelésből, vetőmagtermelésből, malmokból, vagy egyéb mezőgazdasági szektorokból származó másodlagos nyersanyagok. A visszamaradt hulladékok és maradványok égetésénél (kukorica, árpa, szója, napraforgó) keletkező pernye hamu tovább hasznosítható.
A kakaóhéj, a kakaó feldolgozásánál kapott hulladékanyag, amely még 10-15% kakaó tartalmaz.
Az égés során keletkező hamu fizikai és kémiai jellemzői az égés időtartamától, hőmérsékletétől, a lehűlés időtartamától, és magától a kiindulási anyagtól függenek.
Az adatlapon található tartalmak forrása: [1] M.I. Onwuka, V.E. Osodeke, and N.A. Okolo (2007) Amelioration of soil acidity using cocoa husk ash for maize production in Umudike Area of South East Nigeria, Tropical and Subtropical Agroecosystems 7:41-45; [2] JR Oluremi, SI Adedokun, OM Osuolale (2012) Stabilization of Poor Lateritic Soils with Coconut Husk Ash, International Journal of Engineering Research & Technology Vol. 1 Issue 8
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szilícium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- titán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vanádium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (P2O5)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- bárium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- molibdén
A pontos összetételt a Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom pontban megadtuk.
Szervetlen anyagokból áll, amelyek bekerülnek a biológiai rendszerkbe, elemkörforgalmakba, átalakulva vagy eredeti formában. A talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, oxidokban, hidroxidokba és anyagásványokba beépülnek. Talajnedvességgel hidrolizál, illetve a puzzolán-aktivitásnak megfelelő reakciók játszódnak le. A tápanyagként hasznosítható elemeket a növények és más élőlények felveszik, beépítik szervezetükbe.
Több hasznosítási lehetősége ismert: szappangyártás [4], kálium kinyerés [5], cement helyettesítő betongyártás során [6], autógyártásnál fém-mátrix kompozitokban [7].
[4] G Afrane (1992) Leaching of Caustic Potash From Cocoa Husk Ash, Bioresource Technology 41:101-104; [5] BK Simpson, JH Oldham (1985) Extraction of potash from cocoa pod husks, Agricultural Wastes 13:69-73; [6] Utsev JT, Taku JK (2012)Coconut Shell Ash As Partial Replacement of Ordinary Portland Cement In Concrete Production, INTERNATIONAL JOURNAL OF SCIENTIFIC & TECHNOLOGY RESEARCH VOLUME 1, ISSUE 8; [7] PB Madakson, DS Yawas, A Apasi (2012) Characterization of Coconut Shell Ash for Potential Utilization in Metal Matrix Composites for Automotive Applications, International Journal of Engineering Science and Technology Vol. 4 No.03
Veszélyesség: alkotóelemei és vegyületei nem minősülnek veszélyes anyagnak. Erősen lúgos pH: maró hatás, lúgos csurgalék, környezet pH-jának növelése, emiatt már jelenlévő vegyi anyagok mozgékonyságának megváltoztatása (pl. As-mobilizálás, vagy növényi tápionok immobilizálása, stb.). Puzzolán aktivitás miatt spontán tömbösödés bekövetkezhet.
Mikroelem tartalmának köszönhetően [3].
[3] Olugbenga O Amu, Opeyemi S Owokade, Olakanmi I Shitan (2010) Potentials of Coconut Shell and Husk Ash on the Geotechnical Properties of Lateritic Soil for Road Works, International Journal of Engineering and Technology Vol.3 (2)87-94
Igen, nagy kálium tartalmának köszönhetően növeli a kálium- és magnéziumtartalmat a talajban [1].
[1]:M.I. Onwuka, V.E. Osodeke, and N.A. Okolo (2007) Amelioration of soil acidity using cocoa husk ash for maize production in Umudike Area of South East Nigeria, Tropical and Subtropical Agroecosystems 7:41-45
Igen, szilikát tartalom. Növeli a kálium- és magnéziumtartalmat a talajban [1].
[1]:M.I. Onwuka, V.E. Osodeke, and N.A. Okolo (2007) Amelioration of soil acidity using cocoa husk ash for maize production in Umudike Area of South East Nigeria, Tropical and Subtropical Agroecosystems 7:41-45
Mikroelem tartalma és textúrajavító hatása miatt [5].
[5] BK Simpson, JH Oldham (1985) Extraction of potash from cocoa pod husks, Agricultural Wastes 13:69-73
Puzzolán-aktivitása, kálium- és szilikát-tartalma miatt [2][3].
[2] JR Oluremi, SI Adedokun, OM Osuolale (2012) Stabilization of Poor Lateritic Soils with Coconut Husk Ash, International Journal of Engineering Research & Technology Vol. 1 Issue 8; [3] Olugbenga O Amu, Opeyemi S Owokade, Olakanmi I Shitan (2010) Potentials of Coconut Shell and Husk Ash on the Geotechnical Properties of Lateritic Soil for Road Works, International Journal of Engineering and Technology Vol.3 (2)87-94
Kiegyensúlyozza a szemcseméreteloszlást: homok mellé a finom frakciót biztosítja
Puzzolán aktivitás, textúrajavítás, növények megtelepedésének elősegítése.
Magas pH-jánk és SiO2-tartalmának köszönheten meszezőanyagként alkalmazható [1].
[1]:M.I. Onwuka, V.E. Osodeke, and N.A. Okolo (2007) Amelioration of soil acidity using cocoa husk ash for maize production in Umudike Area of South East Nigeria, Tropical and Subtropical Agroecosystems 7:41-45
Mivel jelentős Ca-tartalma van [4] javíthatja, de számításokkal és előkísérletekkel eldönthető.
[4] G Afrane (1992) Leaching of Caustic Potash From Cocoa Husk Ash, Bioresource Technology 41:101-104
Igen, mivel magas szilikáttartalmának köszönhetően képes a mállási folyamatok megfordítására, melynek során a fémek visszakötnek a molekularácsba.
A lúgos pernyék a lúgosan hidrolizáló talajalkotó ásványokat kilúgozhatják ( arzenátok, szelenátok, nickelátok, kromátok)
Kolloid mérettartomány (nagy fajlagos felületű szemcsék) és mikroelemtartalom jó baktérium élőhelyet biztosít.
Puzzolán-aktivitásának, szilikáttartalmának és finom frakciójának köszönhetően. Útépítésre és geotechnikai tulajdonságok módosítására alkalmas [3].
[3] Olugbenga O Amu, Opeyemi S Owokade, Olakanmi I Shitan (2010) Potentials of Coconut Shell and Husk Ash on the Geotechnical Properties of Lateritic Soil for Road Works, International Journal of Engineering and Technology Vol.3 (2)87-94
felsorolt veszélyei a környezet jellemzőitől függően nyilvánulnak meg, tehát helyszínspecifikus kockázatfelmérés és tesztelés szükséges.
10% alatt alkalmazva talajra, az összetevők általában nem jelentenek kockázatot a legtöbb talajra, de az alkalmazott mennyiség és az alkalmazási helyszín ismeretében szükséges mennyiségileg meghatározni a kockázatot.
Tárolás közben a lúgos csurgalék kockázata felszíni, felszín alatti vizek közelsége esetén kezelendő, kontrollálandó. Nagyobb mennyiség hosszabb időn keresztüli talajon tárolása helyi kockázatot jelenthet, izolált tárolás javasolt!
Tárolás közben esővíz hatására megszilárdulhat (tárolás lefedéssel!).
Szállítás, rakodás esetén a szállópor kiporzása, maró hatás kockázata felmérendő, kontrollálandó. Nedvesítés nem jó megoldás a porzás ellen, mert víz hatására aktiválódik a puzzolán hatás.
Maró hatás kockázata a dolgozókra munka közben: belégzés, bőrirritáció, bőrkorrózió, szemirritáció, szemkorrózió (védőfelszerelés!)