Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Termelés, kezelés, lerakás helye
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
Az iszapvíztelenítő első üteme 1994-től üzemel. A két pálcás iszapsűrítőből a kevert iszap a homogenizáló medencébe jut, ahol folyamatosan keverve van. Ebből a medencéből szolgálja ki a négy iszapfeladó szivattyú a centrifugákat. A centrifugák hatásfokának növelésére kationaktív polielektrolit adagolása történik az iszaphoz. A víztelenített iszap környezetvédelmi szempontból ártalommentesen kerül elhelyezésre, komposztálás után a régi szeméttelep takarására használják fel. A komposzt nyílt prizmás komposztálási technológiával készül, a debreceni szennyvíztisztító telepről származó rothasztott szennyvíziszap mellett növényi eredetű segédanyagokat (fanyesedék, fűrészpor, kukoricacsutka, repceszalma, búzaszalma vagy fűapríték) és állati eredetű segédanyagokat (szarvasmarha trágya, baromfi trágya) is tartalmazhat. [http://www.debreceni-vizmu.hu/szennyvizes/szennyvizes.html]
Igen, az alapanyagként felhasznált szennyvíziszap minőségétől és a komposztáláshoz felhasznált segédanyagok fajtájától függően változhatnak a jellemzői.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kobalt
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- higany
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- szelén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Nyílt prizmás komposztálási technológiával, kerül kialakításra. Primer, nyövényi eredetű segédanyagokat (fanyesedék, fűrészpor, kukoricacsutka, repceszalma, búzaszalma vagy fűapríték), szekunder, állati eredetű segédanyagokat (szarvasmarha trágya, baromfi trágya) és tercier anyagként a debreceni szennyvíztisztító telepről származó rothasztott szennyvíziszapot tartalmazza. Kálium- és kálciumtartalma nem éri el a 36/2006 (V.18.) FVM rendeletben meghatározott komposzthoz tartozó minimális értéket, így ezen összetevők pótlásáról gondoskodni kell.
A komposztban lévő szerves anyag tápanyagul szolgálhat a területen megtelepedett növények számára, valamint egy része humuszképződésre fordítódhat a talajban, a talaj tulajdonságaitól függően (talaj egyensúlyi állapota, tápanyag ellátottság, mikrobiális aktivitás). A makro- és mikroelemek a növényzet tápanyagigényét elégítheti ki.
Hulladék, melléktermék jellemzése
Szemcseméret 100%-ban <25mm. szárazanyag tartalom 60-70%, C/N arány 15.9-20.9
A debreceni régi szeméttelep takarására használják fel. Kereskedelmi forgalomban kapható, komposztként, illetve tőzeggel keverve virágföldként.
Hunyadi G, Tamás J, Nagy J (2012) Hulladékokból összeállított komposztok degradációs folyamatainak nyomon követése, Phd disszertáció, Kerpely Kálmán Növénytermesztési, Kertészeti és Regionális Tudományok Doktori Iskola, Debreceni Egyetem
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Toxikus elemtartalom vizsgálata, mind a felhasznált szennyvíziszapban, mind a kész komposztban. A toxikus elemtartalom változásának monitorozása. A toxikus elemtartalom a jelenleg hatályos határértékek alatt van. [Hunyadi G, Tamás J, Nagy J (2012) Hulladékokból összeállított komposztok degradációs folyamatainak nyomon követése, Phd disszertáció, Kerpely Kálmán Növénytermesztési, Kertészeti és Regionális Tudományok Doktori Iskola, Debreceni Egyetem]
A szennyvíziszapból származó toxikus elemek feldúsulhatnak a talajban, bemosódhatnak a talajvízbe. Élővizekbe, ivóvízbázisokba kerülve az emberi egészségre és az ökoszisztémára is veszélyes lehet.
Potenciális használat talajra
Magas tápelemtartalma miatt alkalmas lehet főképp nitrogén és foszfor utánpótlására, káliumtartalma nem jelentős.
Igen, mikroelem-tartalma miatt (Mg), kalciumtartalma nem jelentős.
Magas szervesanyag-tartalma, valamint jelentős nitrogén és foszfortartalma alkalmassá teszi termesztőközegek kialakítására.
A talaj humusztartalmának növelése a víz- és levegőháztartás javulását vonja magával ezáltal textúrajavító hatású.
Közvetett hatásként a humusztartalom növekedése hozzájárul a talaj jobb vízháztartásának kialakulásához.
A növényzet megtelepedésével, a talajszerkezet átalakításával hozzájárul az erózió mértékének csökkentéséhez.
A szerves szennyezőanyagok humuszanyagokhoz kötődése alkalmassá teheti kémiai stabilizálásra is.
Hulladéklerakó rekultivációnál, takaróanyagaként használható.
Toxikus elemek feldúsulása a talajban, akkumulálódása a növényekben, bemosódása felszíni és felszín alatti vizekbe.