Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
Az iszapvíztelenítő első üteme 1994-től üzemel. A két pálcás iszapsűrítőből a kevert iszap a homogenizáló medencébe jut, ahol folyamatosan keverve van. Ebből a medencéből szolgálja ki a négy iszapfeladó szivattyú a centrifugákat. A centrifugák hatásfokának növelésére kationaktív polielektrolit adagolása történik az iszaphoz. A víztelenített iszap környezetvédelmi szempontból ártalommentesen kerül elhelyezésre, komposztálás után a régi szeméttelep takarására használják fel. A komposzt nyílt prizmás komposztálási technológiával készül, a debreceni szennyvíztisztító telepről származó rothasztott szennyvíziszap mellett növényi eredetű segédanyagokat (fanyesedék, fűrészpor, kukoricacsutka, repceszalma, búzaszalma vagy fűapríték) és állati eredetű segédanyagokat (szarvasmarha trágya, baromfi trágya) is tartalmazhat. [http://www.debreceni-vizmu.hu/szennyvizes/szennyvizes.html]
Igen, az alapanyagként felhasznált szennyvíziszap minőségétől és a komposztáláshoz felhasznált segédanyagok fajtájától függően változhatnak a jellemzői.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kobalt
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- higany
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- szelén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Nyílt prizmás komposztálási technológiával, kerül kialakításra. Primer, nyövényi eredetű segédanyagokat (fanyesedék, fűrészpor, kukoricacsutka, repceszalma, búzaszalma vagy fűapríték), szekunder, állati eredetű segédanyagokat (szarvasmarha trágya, baromfi trágya) és tercier anyagként a debreceni szennyvíztisztító telepről származó rothasztott szennyvíziszapot tartalmazza. Kálium- és kálciumtartalma nem éri el a 36/2006 (V.18.) FVM rendeletben meghatározott komposzthoz tartozó minimális értéket, így ezen összetevők pótlásáról gondoskodni kell.
A komposztban lévő szerves anyag tápanyagul szolgálhat a területen megtelepedett növények számára, valamint egy része humuszképződésre fordítódhat a talajban, a talaj tulajdonságaitól függően (talaj egyensúlyi állapota, tápanyag ellátottság, mikrobiális aktivitás). A makro- és mikroelemek a növényzet tápanyagigényét elégítheti ki.
Szemcseméret 100%-ban <25mm. szárazanyag tartalom 60-70%, C/N arány 15.9-20.9
A debreceni régi szeméttelep takarására használják fel. Kereskedelmi forgalomban kapható, komposztként, illetve tőzeggel keverve virágföldként.
Hunyadi G, Tamás J, Nagy J (2012) Hulladékokból összeállított komposztok degradációs folyamatainak nyomon követése, Phd disszertáció, Kerpely Kálmán Növénytermesztési, Kertészeti és Regionális Tudományok Doktori Iskola, Debreceni Egyetem
Toxikus elemtartalom vizsgálata, mind a felhasznált szennyvíziszapban, mind a kész komposztban. A toxikus elemtartalom változásának monitorozása. A toxikus elemtartalom a jelenleg hatályos határértékek alatt van. [Hunyadi G, Tamás J, Nagy J (2012) Hulladékokból összeállított komposztok degradációs folyamatainak nyomon követése, Phd disszertáció, Kerpely Kálmán Növénytermesztési, Kertészeti és Regionális Tudományok Doktori Iskola, Debreceni Egyetem]
A szennyvíziszapból származó toxikus elemek feldúsulhatnak a talajban, bemosódhatnak a talajvízbe. Élővizekbe, ivóvízbázisokba kerülve az emberi egészségre és az ökoszisztémára is veszélyes lehet.
Magas tápelemtartalma miatt alkalmas lehet főképp nitrogén és foszfor utánpótlására, káliumtartalma nem jelentős.
Igen, mikroelem-tartalma miatt (Mg), kalciumtartalma nem jelentős.
Magas szervesanyag-tartalma, valamint jelentős nitrogén és foszfortartalma alkalmassá teszi termesztőközegek kialakítására.
A talaj humusztartalmának növelése a víz- és levegőháztartás javulását vonja magával ezáltal textúrajavító hatású.
Közvetett hatásként a humusztartalom növekedése hozzájárul a talaj jobb vízháztartásának kialakulásához.
A növényzet megtelepedésével, a talajszerkezet átalakításával hozzájárul az erózió mértékének csökkentéséhez.
A szerves szennyezőanyagok humuszanyagokhoz kötődése alkalmassá teheti kémiai stabilizálásra is.
Hulladéklerakó rekultivációnál, takaróanyagaként használható.
Toxikus elemek feldúsulása a talajban, akkumulálódása a növényekben, bemosódása felszíni és felszín alatti vizekbe.