Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
- 02 07 02 szeszfőzés hulladéka
A burgonyacefre az alkoholgyártás desztilláció fázisából visszamaradó szennyvíz. A hagyományos alkoholkészítési eljárások három lépésből állnak: fermentáció, desztilláció és a szennyvízkezelési fázis. A fermentációs fázis foglalja magában az őrlést, a főzést, a cukrosodást és az erjedést. A desztillációs eljárások teszik lehetővé az alkohol elválasztását a főzet többi részétől, a desztillációs torony fenéktermékét nevezzük kifőzött cefrének. Egyes eljárások során a cefremaradvány szilárd és folyékony fázisát elválasztják egymástól szűrőket, préseket és centrifugát használva (Wet Distillers Grain). A szilárd fázist szárítják (Distillers Dried Grain). A fennmaradó szennyvizet 30-40% lebegőanyag tartalomig koncentrálják (Condensed Distillers Solubles). Bizonyos esetekben ezt a koncentrált cefremaradványt kiszárítják (Distillers Dried Solubles) és a technológia elején elválasztott szilárd fázishoz keverik (Distillers Dried Grains with Solubles).
Az alapanyag minőségétől és az alkalmazott technológiától függően változhat a minősége.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- ammónia/ammónium
- Nem tudom melyik csoportba tartozik
- Nem vegyi anyag
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfát
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Nyersfehérje tartalma 1.45%, zsírtartalma 0.05%, nyersrost tartalma 0.7%, különböző cukrok 3.1%, hamutartalom 0.7%. Nitrogén 520-1050 mg/l, ammónia (NH4-N) 70-308 mg/l, glicerin 3040-5960 mg/l, összes foszfor 259-326 mg/l, foszfát (PO4-P) 165-260 mg/l (1)
(1) MUSTAFA, A.F.; MCKINNON, J.J. and CHRISTENSEN, D.A. Chemical characterization and in vitro crude protein degradability of thin stillage derived from barley- and wheat-based ethanol production. Animal Feed Science and Technology, 1999, vol. 80, no. 3-4, p. 247-256. [CrossRef]
Biológiai, kémiai kezelést követően talajhoz adagolva szervesanyagtartalma beépül a talajba és részt vesz a talaj szervesanyag körforgalmában. (1, 2)
(1) Edmund Cibis, Christopher A. Kent, Ma³gorzata Krzywonos, Zbigniew Garncarek, Barbara Garncarek, Tadeusz Miskiewicz, Biodegradation of potato slops from a rural distillery by thermophilic aerobic bacteria, Bioresource Technology 85 (2002) 57–61; [2] Edmund Cibis, Ma³gorzata Krzywonos, Tadeusz Mis´kiewicz, Aerobic biodegradation of potato slops under moderate thermophilic conditions: Effect of pollution load, Bioresource Technology 97 (2006) 679–685
Hulladék, melléktermék jellemzése
Összes lebegőanyag tartalom = 20-50 g/l, pH 3.6-4.9
CZUPRYÑSKI, Bogus³aw; K£OSOWSKI, Grzegorz; KOTARSKA, Katarzyna and SADOWSKA, Joanna,Studies on utilization of potato slops in the production of rigid polyurethane-polyisocyanurate foams.Polimery,2000, vol. 45, no. 6, p. 439-441
Takarmányozásra [1];
Biopolimer gyártásra [2,3]
[1] Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty, Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology ISSN: 0717-3458 Vol.12 No.1, Issue of January 15, 2009; (2)CZUPRYÑSKI, Bogus³aw; K£OSOWSKI, Grzegorz; KOTARSKA, Katarzyna and SADOWSKA, Joanna,Studies on utilization of potato slops in the production of rigid polyurethane-polyisocyanurate foams.Polimery,2000, vol. 45, no. 6, p. 439-441 Technology 97 (2006) 679–685 [3] LEATHERS, T.D. Utilization of fuel ethanol residues in production of the biopolymer alternan. Process Biochemistry, 1998, vol. 33, no. 1, p. 15-19.
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Nagyobb koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1] Üreges, repedezett talajokban azokban felhalmozódhat, szennyezést okozhat, Közvetlen kihelyezése kellemetlen szaghatással járhat [2]; [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology.
Potenciális használat talajra
Anaerob kezelést követően is jelentős tápanyagtartalommal rendelkezik (K, P, S, N)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Anaerob kezelést követően is jelentős tápanyagtartalommal rendelkezik (K, P, S, N)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Anaerob kezelést követően is jelentős tápanyagtartalommal rendelkezik (K, P, S, N)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy mennyiségben tartalmazhat mikrotápelemeket (Ca, S, Cu, Mn, Zn)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Kontrolált mennyiségben, vagy biológiai, kémiai kezelést követően talajhoz adagolva szervesanyagtartalma beépül a talajba és részt vesz a talaj szervesanyag körforgalmában.
A szeszfőzdei elfolyó szennyvíz hosszú távú alkalmazásának talajra gyakorolt káros hatásait kiküszöbölhetőek biológiai eredetű talajjavító anyagok hozzákeverésével, mint például a szerves trágyák és a rizshéj. Ez a keverék jelentősen növeli a talaj TOC, TKN, kálium- és foszfortartalmát, valamint kedvezően hat a talaj enzimaktivitására, a növények csírázására és a palánták fejlődésére (a termesztett növény fajtájától függően eltérő mértékben érvényesülhet a hatás. Jelen forrás adatai gyöngyköles tesztorganizmusra vonatkoznak)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A kezelt talajok utólagos vizsgálatánál a szervesanyag-tartalom növekedése figyelehető meg [1], ami magával vonja a talajszerkezet fizikai tulajdonságainak javulását a talaj vízháztartásának javulását, így közvetlenül fejti ki talajtextúra javító hatását [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A szervesanyagbevitelnek textúra és vízháztartás javító hatása van. A szervesanyag minőségétől függően a javító hatás erőteljesen hathat homoktalajokra, de agyagos és üledékes talajokon is számottevő lehet [1]. A növénynövekedés serkentésével, a zárt növénytakaró kialalakulásával eróziógátló hatása közvetve érvényesülhet. [1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
A talajba vitt szerves anyagok növelik a víztartó képességet, ezáltal csökkenhet a vízhiány okozta kár a vegetációs időben és csökkenhet az erózió.
[1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
Savas kémhatása miatt
Közvetett módon mindenképpen alkalmazható kémiai stabilizálásra, ugyanis kiváló szubsztrátot biztosít biodetergensek előállítását célzó fermentációhoz. A biodetergensek felhasználhatóak nyersolaj visszanyeréshez, az egészségügyi iparban, az élelmiszariparban, valamint a környezetvédelemben, remediációs célokra, poliklórozott bifenilekkel és nehézfémekkel szennyzett területeken [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Ilyen jellegű alkalmazásáról nincs információ. Remediációs célokra alkalmas lehet.
Nagyobb koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1] Üreges, repedezett talajokban azokban felhalmozódhat, szennyezést okozhat, Közvetlen kihelyezése kellemetlen szaghatással járhat [2]; [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology.