Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
- 02 07 02 szeszfőzés hulladéka
A búzacefremaradvány az alkoholgyártás mellékterméke. A hagyományos alkoholkészítési eljárások három lépésből állnak, fermentáció, desztilláció és a szennyvízkezelési fázis. A fermentációs fázis foglalja magában az őrlést, a főzést, a cukrosodást és az erjedést. A desztillációs eljárások teszik lehetővé az alkohol elválasztását a főzet többi részétől, a desztillációs torony fenéktermékét nevezzük kifőzött cefrének.
Igen, az alkalmazott technológiától és a felhasznált alapanyagok minőségétől függően változhat a keletkezett hulladék minősége.
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Nem vegyi anyag
- Nem tudom melyik csoportba tartozik
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (Kjeldhal)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- ammónia/ammónium
- Nem vegyi anyag
A búzacefre szárazanyag-tartalmának (8.4-12%) összetétele: nyers protein: 3.8%, zsírok: 1.14-2.3%, nyersrost: 0.12-2.86%, cukrok: 2.6-6%, keményítő: 0.185%, hamu: 0.156-1.8%. Foszfor 170-12100 mg/kg, propionsav 800-1200 mg/l, ecetsav 2100-6600 mg/l, nitrogén 1200-8800 mg/l, nitrogén (Kjelhdahl)4000-8800 mg/l, ammónia 500-600 mg/l.
Összetevői részt vesznek a talaj tápanyag- és egyéb elemtartalmának körforgalmában, nagymértékben biodegradálható aerob és anaerob úton is.
Lebegőanyag-tartalom= 18-74 g/l; BOI5= 25900 mg/l; COD:BOD5= 1.93; Összes szilárd anyag= 12%; Illékony szilárd anyagok= 10.2%; pH 3.4-4.6; szárazanyag-tartalom 8.4-12; KOI 18-91000 mg/l.
Anaerob körülmények között biogáz előállításra [2]; Takarmányozásra (közvetlenül, illetve töményített-szárított formában) [1], Takarmányélesztő gyártás [1], Talajjavításra (komposztált formában, önmagában vagy más anyagokkal keverve) [1], Proteáz enzimek előállításár [1]; Merev poliuretán-poliizocianurát hab előállítására is alkalmas lehet [1]
[1] Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology; [2] M. Hutnan, M. Hornak, I. Bodík, and V. Hlavacka, Anaerobic Treatment of Wheat Stillage, Chem. Biochem. Eng. Q. 17 (3) 233–241 (2003);
A cefre közvetlen felhasználása erős szaghatással járhat. Élővizekbe kerülve nagy mennyiségű szerves anyag tartalmának hatására lecsökken a víz oldott oxigén tartalma elősegítve ezzel az eutrofizáció kialakulását. Savas kémhatása megperzselheti a növényzetet, mind talajok, mind vizekbe kerülve megváltoztathatja azok pH-ját.
[1] Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology; [2] M. Hutnan, M. Hornak, I. Bodík, and V. Hlavacka, Anaerobic Treatment of Wheat Stillage, Chem. Biochem. Eng. Q. 17 (3) 233–241 (2003)
Elsősorban szervesanyag-, nitrogén- és foszfortartalma miatt; Erősen lúgos homoktalajon cellulóz nyárfaerdő tápanyagpótlására is fel lehet használni. Tőzeggel keverve jól hasznosítható a zöldségtermesztésben, mivel a talaj tápanyag- utánpótlását jól segíti [1]; Talajjavításokra felhasznált cefre jelentősen növelheti a búza és a rizs terméshozamát. A talajok szervasanyag-tartalmát és felvehető kálium tartalmát bizonyíthatóan növelheti megfelelő alkalmazás esetén [2]. [1]- Kóthay László (2008) Ártéri gyümölcstermesztés és biogazdálkodás, Tájgazdálkodási Kézikönyvsorozat, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; [2]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A talajok felvehető kálium tartalmát bizonyíthatóan növelheti megfelelő alkalmazás esetén(1)
(1) Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Ca, Fe, Mg tartalom (1)
(1) Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Cu, Mn (1)
(1) Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Elsősorban magas kalcium- és magnézium-tartalma miatt alkalmas lehet, de jelentős mennyiségben tartalmaz egyéb mikrotápelemeket is (Mn, Fe, Cu).
(1) Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Kontrolált mennyiségben, vagy biológiai, kémiai kezelést követően talajhoz adagolva szervesanyagtartalma beépül a talajba és részt vesz a talaj szervesanyag körforgalmában.
[1] Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology
Mivel növeli a talaj humusztartalmát és tápanyagtartalmát. Szervesanyag-tartalma hozzájárul a talaj mikrobiológiai aktivitásának növekedéséhez.(1)
[1] Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology
A kezelt talajok utólagos vizsgálatánál a szervesanyag-tartalom növekedése figyelhető meg [1], ami magával vonja a talajszerkezet fizikai tulajdonságainak javulását a talaj vízháztartásának javulását, így közvetlenül fejti ki talajtextúra javító hatását [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A szervesanyag- és humusztartalom növelésének textúra és vízháztartás javító hatása miatt alkalmas lehet. Hatása a szervesanyag minőségétől függően erőteljesen hathat homoktalajokra, de agyagos és üledékes talajokon is számottevő lehet. [W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76]
A növénynövekedés serkentésével, a zárt növénytakaró kialalakulásával eróziógátló hatása közvetve érvényesülhet. A talaj fizikai paramétereinek, vízháztartásának javításával közvetlenül is gátolhatja az eróziót.
Savanyú kémhatása miatt
Közvetett módon mindenképpen alkalmazható kémiai stabilizálásra, ugyanis kiváló szubsztrátot biztosít biodetergensek előállítását célzó fermentációhoz. A biodetergensek, többek között, felhasználhatóak a környezetvédelemben is, remediációs célokra, poliklórozott bifenilekkel és nehézfémekkel szennyzett területeken [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Ilyen jellegű hasznosítása nem jellemző.
Nagyobb koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1] Üreges, repedezett talajokban azokban felhalmozódhat, szennyezést okozhat, Közvetlen kihelyezése kellemetlen szaghatással járhat [2]; [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology.