Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
- 02 07 02 szeszfőzés hulladéka
A hagyományos alkoholkészítési eljárások három lépésből állnak: fermentáció, desztilláció és a szennyvízkezelési fázis. A fermentációs fázis foglalja magában az őrlést, a főzést, a cukrosodást és az erjedést. A desztillációs eljárások teszik lehetővé az alkohol elválasztását a főzet többi részétől. A desztillációs torony fenéktermékét nevezzük kifőzött cefrének, cefremaradványnak.
Ugyanakkor, a bioetanolgyártás során a desztilláció után visszamaradt maradványanyag, szintén (DGS – Distillery Grain with Solubles, vagy DDGS – Dried Distillery Grain with Solubles) a desztilláció utáni cefremaradvány.
Igen, az alkalmazott technológiától és a felhasznált alapanyagok minőségétől függően változhat a keletkezett hulladék minősége.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (Kjeldhal)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- ammónia/ammónium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrát
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfát
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szulfát
- Fémek, félfémek és vegyületeik
Lebegőanyag: 6-11%, Hamutartalom: 2-3%, Szervesanyag-tartalom: 5-8% [1], A kifőzött cefre sötétbarna színű magas szervesanyag-tartalmú szennyvíz, ami az előállított alkoholnál 12-15x nagyobb mértékben keletkezik. Ez az egyik legösszetettebb szerves ipari szennyvíz, jellemzően nagyon magas KOI és BOI értékekkel [2]. [1]- Ian P. Willington, Gerald G. Marten, Options for handling stillage waste from sugar-based fuel ethanol production, Resources and Conservation, 8 (1982) 111-129; [2]- Lt Col Mantha Nagaraj, Dr Arvind Kumar (2012) Distillery wastewater treatment and disposal, Civil Engineering Department, Indian Institute of Technology (IIT), Roorkee – 247 667.
District Haridwar, Uttaranchal, India
Összetevői részt vesznek a talaj tápanyag- és egyéb elemtartalmának körforgalmában, nagymértékben biodegradálható aerob és anaerob úton is.
BOI5= 20-61000 mg/l; Összes szilárd anyag (TS)= 86623 mg/l, TSS= 12-14000 mg/l, TDS= 45-75000 mg/l
Biomassza termelésre hasznosítható, biodetergensek fermentációjának szubstrátja, biopolimerek alapanyaga lehet [1], alkalmas takarmányozásra, biogáz előállításra is.
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
(1) Sharma, A. Sharma, P.K. Singh et al Impact of distillery soil leachate on heamatology of swiss albino mice (Musmusculus), Bull. Environ. Contam. Toxicol. 79 (2007) 273–277.
(2) S. Kumar, S.S. Sahay, M.K. Sinha, Bioassay of distillery effluent on Common
Guppy, Lebistes reticulates (Peter), Bull. Environ. Contam. Toxicol. 54 (1995)
309–316.
(3) S. Kumar, K. Gopal, Impact of distillery effluent on physiological consequences
in the freshwater teleost Channa punctatus, Bull. Environ. Contam. Toxicol. 66
(2001) 617–622.
(4) K.K. Saxena, R.R.S. Chauhan, Oxygen consumption in fish, Labeo rohita (HAM.)
caused by distillery effluent, Eco. Environ. Conserv. (2003) 357–360.
Nagy koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1]. Egyik legösszetettebb szerves ipari szennyvíz, rendkívül magas KOI és BOI értékekkel [2]. Szaghatás.
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Lt Col Mantha Nagaraj, Dr Arvind Kumar (2012) Distillery wastewater treatment and disposal, Civil Engineering Department, Indian Institute of Technology (IIT), Roorkee – 247 667. District Haridwar, Uttaranchal, India
Anaerob kezelést követően is jelentős tápanyagtartalommal rendelkezik (K, P, S, N)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Kezelést követően is (N, P, K)
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Ca, Mg, S
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Cu, Mn, Zn
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy mennyiségű mikrotápelemet is tartalmazhat (Ca, S, Cu, Mn, Zn)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Öntözéses alkalmazása során jelentős mértékű javulás figyelhető meg különböző növények produktivitásában, szárazanyag-tartalmában, levél terület nagyságában és a növényben található összes klorofil mennyiségében. A kezelt talajok utólagos vizsgálatánál a szervesanyag-tartalom növekedése és a hozzáférhető káliumtartalom növekedése is megfigylehető[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A kezelt talajok utólagos vizsgálatánál a szervesanyag-tartalom növekedése figyelhető meg [1], ami magával vonja a talajszerkezet fizikai tulajdonságainak javulását a talaj vízháztartásának javulását, így közvetlenül fejti ki talajtextúra javító hatását [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy szervesanyagtartalma van. A szervesanyag- és humusztartalom növelésének textúra és vízháztartás javító hatása miatt alkalmas lehet. Hatása a szervesanyag minőségétől függően erőteljesen hathat homoktalajokra, de agyagos és üledékes talajokon is számottevő lehet [1]. [1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
Elképzelhető, mivel a talajba vitt szerves anyagok növelik a víztartó képességet, a vályog és lösz talajokon, ezáltal csökkenhet a vízhiány okozta kár a vegetációs időben és csökkenhet az erózió.
Savas kémhatása miatt
Közvetett módon mindenképpen alkalmazható kémiai stabilizálásra, ugyanis kiváló szubsztrátot biztosít biodetergensek előállítását célzó fermentációhoz [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A kezeletlen cefre maradvány toxikus hatással van a felszíni vízi ökoszisztémára, talajra öntözve, gátolja egyes növényfajok növekedését és szaporodását (2).
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25 (2) A. Kannan, R.K. Upreti, Influence of distillery effluent on germination and growth of mung bean (Vigna radiata) seeds, J. Hazard. Mater. 153 (2008) 609–615.