Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó)
- 02 07 02 szeszfőzés hulladéka
A cefremaradvány az alkoholgyárás desztillációs lépésének mellékterméke. A hagyományos alkoholkészítési eljárások három lépésből állnak: fermentáció, desztilláció és a szennyvízkezelési fázis. A fermentációs fázis foglalja magában az őrlést, a főzést, a cukrosodást és az erjedést. A desztillációs eljárások teszik lehetővé az alkohol elválasztását a főzet többi részétől. A desztillációs torony fenéktermékét nevezzük kifőzött cefrének, cefremaradványnak.
Ugyanakkor, a bioetanolgyártás során a desztilláció után visszamaradt maradványanyag, szintén (DGS – Distillery Grain with Solubles, vagy DDGS – Dried Distillery Grain with Solubles) a desztilláció utáni cefremaradvány.
Igen, az alkalmazott technológiától és a felhasznált alapanyagok minőségétől függően változhat a keletkezett hulladék minősége.
- Nem vegyi anyag
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfát
- Nem vegyi anyag
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
Keményítő= 0.1%; Összes cukor= 0.26%; foszfát 129-389 mg/l.
Biológiai, kémiai kezelést követően talajhoz adagolva szervesanyagtartalma beépül a talajba és részt vesz a talaj szervesanyag körforgalmában.
BOI5= 25000-84000 mg/l, pH 2.9-4.26.
Biomassza termelésre hasznosítható, biodetergensek fermentációjának szubstrátja, biopolimerek alapanyaga lehet [1], alkalmas takarmányozásra, biogáz előállításra is (2).
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Lt Col Mantha Nagaraj, Dr Arvind Kumar (2012) Distillery wastewater treatment and disposal, Civil Engineering Department, Indian Institute of Technology (IIT), Roorkee – 247 667. District Haridwar, Uttaranchal, India
(1) Sharma, A. Sharma, P.K. Singh et al Impact of distillery soil leachate on heamatology of swiss albino mice (Musmusculus), Bull. Environ. Contam. Toxicol. 79 (2007) 273–277.
(2) S. Kumar, S.S. Sahay, M.K. Sinha, Bioassay of distillery effluent on Common
Guppy, Lebistes reticulates (Peter), Bull. Environ. Contam. Toxicol. 54 (1995)
309–316.
(3) S. Kumar, K. Gopal, Impact of distillery effluent on physiological consequences
in the freshwater teleost Channa punctatus, Bull. Environ. Contam. Toxicol. 66
(2001) 617–622.
(4) K.K. Saxena, R.R.S. Chauhan, Oxygen consumption in fish, Labeo rohita (HAM.)
caused by distillery effluent, Eco. Environ. Conserv. (2003) 357–360
Nagy koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1]. Egyik legösszetettebb szerves ipari szennyvíz, rendkívül magas KOI és BOI értékekkel [2]. Szaghatás.
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Lt Col Mantha Nagaraj, Dr Arvind Kumar (2012) Distillery wastewater treatment and disposal, Civil Engineering Department, Indian Institute of Technology (IIT), Roorkee – 247 667. District Haridwar, Uttaranchal, India
Talajjavításokra felhasznált cefre jelentősen növelheti a búza és a rizs terméshozamát. A talajok szervasanyag-tartalmát és felvehető kálium tartalmát bizonyíthatóan növelheti megfelelő alkalmazás esetén. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
[1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy mennyiségű mikrotápelemet is tartalmazhat (Ca, S, Cu, Mn, Zn)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy szervesanyagtartalma van [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A szeszfőzdei elfolyó szennyvíz hosszú távú alkalmazásának talajra gyakorolt káros hatásait kiküszöbölhetőek biológiai eredetű talajjavító anyagok hozzákeverésével, mint például a szerves trágyák és a rizshéj. Ez a keverék jelentősen növeli a talaj TOC, TKN, kálium- és foszfortartalmát, valamint kedvezően hat a talaj enzimaktivitására, a növények csírázására és a palánták fejlődésére (a termesztett növény fajtájától függően eltérő mértékben érvényesülhet a hatás. Jelen forrás adatai gyöngyköles tesztorganizmusra vonatkoznak)[1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
A kezelt talajok utólagos vizsgálatánál a szervesanyag-tartalom növekedése figyelehető meg [1], ami magával vonja a talajszerkezet fizikai tulajdonságainak javulását a talaj vízháztartásának javulását, így közvetlenül fejti ki talajtextúra javító hatását [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagy szervesanyagtartalma van. A szervesanyag- és humusztartalom növelésének textúra és vízháztartás javító hatása miatt alkalmas lehet. Hatása a szervesanyag minőségétől függően erőteljesen hathat homoktalajokra, de agyagos és üledékes talajokon is számottevő lehet [1]. [1]- W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76
A növénynövekedés serkentésével, a zárt növénytakaró kialalakulásával eróziógátló hatása közvetve érvényesülhet. A talaj fizikai paramétereinek, vízháztartásának javításával közvetlenül is gátolhatja az eróziót.
Savas kémhatása miatt.
Közvetett módon mindenképpen alkalmazható kémiai stabilizálásra, ugyanis kiváló szubsztrátot biztosít biodetergensek előállítását célzó fermentációhoz. A biodetergensek felhasználhatóak nyersolaj visszanyeréshez, az egészségügyi iparban, az élelmiszariparban, valamint a környezetvédelemben, remediációs célokra, poliklórozott bifenilekkel és nehézfémekkel szennyzett területeken [1]. [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25
Nagyobb koncentrációban alkalmazva csírázásgátló hatása van, ami azonban fajspecifikusan eltérő mértékben jelentkezik [1] Üreges, repedezett talajokban azokban felhalmozódhat, szennyezést okozhat, Közvetlen kihelyezése kellemetlen szaghatással járhat [2]; [1]- Sarayu Mohana, Bhavik K. Acharya, Datta Madamwar, Distillery spent wash: Treatment technologies and potential applications, Journal of Hazardous Materials 163 (2009) 12–25; [2]- Ma³gorzata Krzywonos, Edmund Cibis, Tadeusz Mi¶kiewicz, Agnieszka Ryznar-Luty (2009) Utilization and biodegradation of starch stillage (distillery wastewater), Electronic Journal of Biotechnology.