Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 03 gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából
- konzervgyártásból
- lesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok
- 02 03 04 fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok
A szántóföldeken a legnagyobb mennyiségben a kukorica melléktermékei keletkeznek. A kukoricacsutka nagyobb mennyiségben, kb. 50 000 ha vetésterületről a hibridüzemeknél áll rendelkezésünkre, ahol a főtermék betakarítása csövesen történik. A hibridvetőmag-üzemekben a csutka jól felhasználható a hőenergia előállítására, ugyanis a vetőmag szárítása csövesen történik, tehát a csutka is szárításra kerül. A keletkező nagymennyiségű 12-16 %-os nedvességtartalomra leszáradt csutka fedezi a vetőmagszárítás hőigényét. A kukorica csutka őrlésekor két frakció keletkezik: a keményfrakció a korona részből és a puhafrakció a csutka középső lágy részéből.
A kukorica csutkának számos termelője illetve beszállítója létezik, azonban termelőspecifikus tulajdonságokkal nem rendelkezik.
Hengerszerű, merev szerkezetű cső. A kukoricafej leszemezése után marad vissza. Hossza: 15-25cm.
- Egyéb szerves vegyi anyag
- Egyéb szerves vegyi anyag
- Egyéb szerves vegyi anyag
Szárazanyagra nézve: cellulóz 30-45%, hemicellulóz 30-35%, lignin 15-20%, hamu 1%
Talajba helyezve könnyen biodegradálódik.
Sejtek rögzítésére alkalmas hordozóanyagként.
Genisheva, Z., Mussatto, S.I., Oliveira, J.M., Teixeira, J.A. (2011) Evaluating the potential of wine-making residues and corn cobs as support materials for cell immobilization for ethanol production, Industrial Crops and Products 34(1), pp 979-985.
Hőszigetelésre alkalmas.
Pinto, J., Paiva, A., Varum, H., Costa, A., Cruz, D., Pereira, S., Fernandes, L., Tavares, P., Agarwal, J. (2011) Corns cob as a potential ecological thermal insulation material, Energy and Buildings 43(8), pp. 1985-1990.
Tejsav előállítására alkalmas.
Sánchez, C., Egüés, I., García, A., Llano-Ponte, R., Labidi, J. (2012) Lactic acid production by alkaline hydrothermal treatment of corn cobs, Chemical Engineering Journal 181–182, pp. 655-660.
Bioüzemanyag és aktívszén előállítására alkalmas.
Shah, A., Darr, M.J., Dalluge, D., Medic, D., Webster, K., Brown, R.C. (2012) Physicochemical properties of bio-oil and biochar produced by fast pyrolysis of stored single-pass corn stover and cobs, Bioresource Technology 125, pp. 348-352.
Égetéssel energianyerésre hasznosítják.
Rohmah, N., Pikra, G., Salim, A. (2013) Organic Rankine Cycle System Preliminary Design with Corn Cob Biomass Waste Burning as Heat Source, Energy Procedia 32, pp. 200-208.
Hidrogén előállítás alapanyagául szolgálhat.
Tang, X., Ren, N., Xu, J. (2013) Evaluation of hydrogen production from corn cob with the mesophilic bacterium Clostridium hydrogeniproducens HR-1, International Journal of Hydrogen Energy 38(22), pp. 9104-9110.
Feltételezhetően nincs káros hatása a környezetre. A pentozán hatással számolni kell a talajba való helyezéskor.
Foszfor, kálium, kén és szerves anyag tartalma miatt növeli a talaj termékenységét.
Forrás: Sánchez, C., Egüés, I., García, A., Llano-Ponte, R., Labidi, J. (2012) Lactic acid production by alkaline hydrothermal treatment of corn cobs, Chemical Engineering Journal 181–182, pp. 655-660.
Foszfor és kálium tartalma miatt alkalmas.
Forrás: Sánchez, C., Egüés, I., García, A., Llano-Ponte, R., Labidi, J. (2012) Lactic acid production by alkaline hydrothermal treatment of corn cobs, Chemical Engineering Journal 181–182, pp. 655-660.
Forrás: Sánchez, C., Egüés, I., García, A., Llano-Ponte, R., Labidi, J. (2012) Lactic acid production by alkaline hydrothermal treatment of corn cobs, Chemical Engineering Journal 181–182, pp. 655-660.
Magas szerves anyag tartalmának és mikro- valamint makrotápelem tartalmának köszönhetően alkalmas lehet.
Forrás: Sánchez, C., Egüés, I., García, A., Llano-Ponte, R., Labidi, J. (2012) Lactic acid production by alkaline hydrothermal treatment of corn cobs, Chemical Engineering Journal 181–182, pp. 655-660.
Magas szerves anyag tartalmának köszönhetően a szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül alkalmas lehet.
Forrás: Sánchez, C., Egüés, I., García, A., Llano-Ponte, R., Labidi, J. (2012) Lactic acid production by alkaline hydrothermal treatment of corn cobs, Chemical Engineering Journal 181–182, pp. 655-660.
Nedvszívó képességéből adódóan nem elképzelhetetlen.
Magas szerves anyag tartalmának köszönhetően a szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül alkalmas lehet.
Forrás: Sánchez, C., Egüés, I., García, A., Llano-Ponte, R., Labidi, J. (2012) Lactic acid production by alkaline hydrothermal treatment of corn cobs, Chemical Engineering Journal 181–182, pp. 655-660.
Nincs lúgosító hatása.
Nincs savanyító hatása.
Fenilalanin és nehézfémek eltávolítására alkalmas vizes oldatokból.
Alves, C.C.O., Franca, A.S., Oliveira, L.S. (2013) Removal of phenylalanine from aqueous solutions with thermo-chemically modified corn cobs as adsorbents, LWT - Food Science and Technology 51(1), pp. 1-8.
Buasri, A., Chaiyut, N., Tapang, K., Jaroensin, S., Panphrom, S. (2012) Equilibrium and Kinetic Studies of Biosorption of Zn(II) Ions from Wastewater Using Modified Corn Cob, APCBEE Procedia 3, pp. 60-64.
Hang- és hőszigetelő farost lemezek adalékanyagául hasznosítják, valamint könnyűszerkezetes betonelemekben.
Faustino, J., Pereira, L., Soares, S., Cruz, D., Paiva, A., Varum, H., Ferreira, J., Pinto, J. (2012) Impact sound insulation technique using corn cob particleboard, Construction and Building Materials 37, pp. 153-159.
Pinto, J., Vieira, B., Pereira, H., Jacinto, C., Vilela, P., Paiva, A., Pereira, S., Vítor, M.C.F. (2012) Corn cob lightweight concrete for non-structural applications, Construction and Building Materials 34, pp. 346-351.
Paiva, A., Pereira, S., Sá, A., Cruz, D., Varum, H., Pinto, J. (2012) A contribution to the thermal insulation performance characterization of corn cob particleboards, Energy and Buildings 45, pp. 274-279.
Pinto, J., Cruz, D., Paiva, A., Pereira, S., Tavares, P., Fernandes, L., Varum, H. (2012) Characterization of corn cob as a possible raw building material, Construction and Building Materials 34, pp. 28-33.
Feltételezhetően nincs káros hatása.