Szójaszalma

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseSzójaszalma
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Soy straw
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Mezőgazdasági és erdészeti eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 03 hulladékká vált növényi szövetek
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

Szója betakarítása során keletkező melléktermék.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

A szójaszalmának számos termelője illetve beszállítója létezik, azonban termelőspecifikus tulajdonságokkal nem rendelkezik.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
Egyéb vegyi anyag
összes ásványi anyag
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
5.1 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.64 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.13 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.62 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
fehérje
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
4 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
Nyers rost
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
41.1 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
zsír
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1.1 %
Vegyes hulladék/termék neve
Szójaszalma
Vegyes hulladék/termék összetevői

Nyers rost, fehérje, tápelemek

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

Részben vagy teljes egészében mineralizált elemtartalmak talajmikroorganizmusok és növények általi felhasználás során bekerülnek az elemkörforgalmakba. A nem mineralizálódott vagy nem mineralizálható hányad humuszképződésben vehet részt.
A szója betakarításakor visszamaradó hulladék szárból, levélből és gyökérzetből áll. Méretét annak aprítási eljárása határozza meg.

Szárazanyag-tartalom (%)
88.8
Nedvességtartalom (%)
11.2
Egyéb

Összes ásványi anyag: 5,1%; N: 0,64%; P:0,13%; K:0,62%; Fehérje: 4,0%; Nyers rost: 41,1%; Zsír: 1,1%

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Felhasználható állatok almolására, takarmányként, takarmány adalékként, nagy hőértéke miatt fűtésre brikettként, gombakomposzt alapanyagaként és ipari rostanyagként.
A brikett tulajdonságai:Brikett sűrűség: 1,31 - 1,35 g/cm3; Nedvességtartalom: 8,7%; Fűtőérték: 14,87 MJ/kg; Hamutartalom: 6,5%.

A búzaszalmához hasonlóan alkalmazását két dolog indokolja és segíti elő. Elsőként említhető a jelenleg ésszerűtlenül a tarlón hagyott, a talajba visszaforgatott szecska, amely természetes úton nehezen bomlik le, másodikként pedig a lecsökkent állatállomány miatt jelentkező nagy szalmamennyiség. Alkalmazásának további előnye, hogy begyűjtésére kidolgozott gépi technológiák állnak rendelkezésre, illetve bálázott formában gazdaságosan szállítható és tárolható. Tüzeléstechnikai jellemzői megfelelőek, azonban az alacsony hamuolvadáspont miatt speciális, lágyszárú növényekhez kialakított tüzelőberendezésekben tüzelhető el.

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Nincs információ
Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Veszélyes anyagokat nem tartalmaz, az egyetlen , amire talajra alkalmazáskor figyelni kell, hogy az alkalmazott mennyiség ne okozzon pentozánhatásból adódó nitrogénhiányt a talajban.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves anyag és tápelem tartalmának köszönhetően alkalmas.
http://phd.lib.uni-corvinus.hu/524/1/ferenc_krisztina.pdf

Sompong Sruamsiri, Pirote Silman (2008) Nutritive composition of soybean by-products and nutrient digestibility of soybean pod husk, Maejo International Journal of Science and Technology 2(03), pp. 568-576.

https://www.soils.org/publications/sssaj/abstracts/20/4/SS0200040505
https://dl.sciencesocieties.org/publications/sssaj/abstracts/57/5/SS057…
https://dl.sciencesocieties.org/publications/sssaj/abstracts/17/4/SS017…

Komposztálható, a talajba helyezve belátható időn belül biodegradálódik.
Forrás: Ranjan Pradhan, Manjusri Misra, Larry Erickson, Amar Mohanty (2010) Compostability and biodegradation study of PLA–wheat straw and PLA–soy straw based green composites in simulated composting bioreactor, Bioresource Technology 101(21), pp. 8489-8491.

A búzaszalmához és más szalmákhoz hasonlóan foszfort csak kis mennyiségben tartalmaz, de N-tartalma alkalmassá teszi trágyázásra.
http://www.omafra.gov.on.ca/english/crops/field/news/croppest/2007/05cp…
http://www.gardenguides.com/100402-add-wheat-straw-garden-soil.html
Denitrifikációs veszteség csökkentésére alkalmas: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/12612

TAN De-shui, JIN Ji-yun, HUANG Shao-wen, LI Shu-tian, HE Ping (2007) Effect of Long-Term Application of K Fertilizer and Wheat Straw to Soil on Crop Yield and Soil K Under Different Planting Systems, Agricultural Sciences in China 6(2), pp. 200-207

Coskan, A., Gök, M., Onac, I., Inal, I., Saglamtimur, T. The Effect of Wheat Straw, Corn Straw and Tobacco Residues on Denitrification Losses in a Field Planted with Wheat, (2002) Turk J Agric For 26:349-353

Shindo, H., Nishio, T. Immobilization and remineralization of N following addition of wheat straw into soil: determination of gross N transformation rates
by 15N-ammonium isotope dilution technique Soil Biology & Biochemistry 37 (2005)

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

P és N pótlásra alkalmas.
Sompong Sruamsiri, Pirote Silman (2008) Nutritive composition of soybean by-products and nutrient digestibility of soybean pod husk, Maejo International Journal of Science and Technology 2(03), pp. 568-576.

Foszfort csak kis mennyiségben tartalmaz, de N-tartalma alkalmassá teszi trágyázásra.

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Ca pótlásra alkalmas lehet.

Sompong Sruamsiri, Pirote Silman (2008) Nutritive composition of soybean by-products and nutrient digestibility of soybean pod husk, Maejo International Journal of Science and Technology 2(03), pp. 568-576.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves anyag tartalma miatt.
Forrás: Ranjan Pradhan, Manjusri Misra, Larry Erickson, Amar Mohanty (2010) Compostability and biodegradation study of PLA–wheat straw and PLA–soy straw based green composites in simulated composting bioreactor, Bioresource Technology 101(21), pp. 8489-8491.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves anyag tartalmának és N tartalmának köszönhetően igen. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/524/1/ferenc_krisztina.pdf
Forrás: Ranjan Pradhan, Manjusri Misra, Larry Erickson, Amar Mohanty (2010) Compostability and biodegradation study of PLA–wheat straw and PLA–soy straw based green composites in simulated composting bioreactor, Bioresource Technology 101(21), pp. 8489-8491.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül alkalmas lehet.
Forrás: Ranjan Pradhan, Manjusri Misra, Larry Erickson, Amar Mohanty (2010) Compostability and biodegradation study of PLA–wheat straw and PLA–soy straw based green composites in simulated composting bioreactor, Bioresource Technology 101(21), pp. 8489-8491.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas szerves anyag tartalma hozzájárul a szerkezeti humuszképződéshez,ez által javíthatja a talaj szerkezetét.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Réz ionok vizes oldatokból való eltávolítására alkalmas.
Zu, B., Fan, T., Zhang, Z. (2008) Adsorption of copper ions from aqueous solution by citric acid modified soybean straw, Journal of Hazardous Materials 153(1–2), pp. 300–308.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Más szalmákhoz hasonlóan alkalmas lehet.
Yi Zou, Shah Huda, Yiqi Yang (2010) Lightweight composites from long wheat straw and polypropylene web, Bioresource Technology 101(6), pp. 2026-2033.

Egyéb potenciális használat talajra

Rost alapanyagú kompozitok előállítására alkalmas lehet.
Ye et al. (2007) Properties of medium density fiberboards made from renewable biomass, Bioresource Technology 98, 1077–1084.

Pradhan, R., Misra, M., Erickson, L., Mohanty, A. (2010) Compostability and biodegradation study of PLA-wheat straw and PLA-soy straw based green composites in simulated composting bioreactor, Bioresource Technology 101(21), p. 8489-91.

Pradhan, Ranjan; Erickson, Larry; Misra, Manjusri; Mohanty, Amar (2009) Biological Treatment of Soy Straw: Physicochemical Characterization, Journal of Biobased Materials and Bioenergy 3(4), pp. 373-379.

Más szalmákhoz hasonlóan talajtakarásra alkalmas.
Bilalis, D., Sidiras, N., Economou, G., Vakali, C. (2003) Effect of Different Levels of Wheat Straw Soil Surface Coverage on Weed Flora in Vicia faba Crops Journal of Agronomy & Crop Science 189(4), pp. 233-241.

Hasznosítással összefüggő kockázatok

Veszélyes anyagokat nem tartalmaz, az egyetlen , amire talajra alkalmazáskor figyelni kell, hogy az alkalmazott mennyiség ne okozzon pentozánhatásból adódó nitrogénhiányt a talajban.

Adatlap azonosító (eredeti)
1466
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás