Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 03 FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 03 01 fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladékok
- 03 01 05 faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től
Fabútorok gyártásánál keletkező, száraz bútoripari fenyőforgács. A forgácsolás anyagmegmunkáló módszer, amelynél a kiinduló darabról a fölösleges részeket – egy arra alkalmas szerszám (forgácsolószerszám) segítségével – forgács formájában távolítják el. A forgácsolás történhet mértanilag határozott és határozatlan élű szerszámmal. A határozott élű szerszámok közé tartozik például az esztergakés vagy a fűrészlap, a határozatlan élű szerszámok közé például a köszörűkorong.
A forgácsolás fontosabb módszerei az esztergálás, a gyalulás és vésés, a marás, a fúrás, a köszörülés, az üregelés stb. Néhány forgácsolási műveletet kézzel is el lehet végezni (pl. reszelés, dörzsölés, fűrészelés), de általában gépi erővel, forgácsológépekkel forgácsolnak.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Forg%C3%A1csol%C3%A1s
Az adatlapon megjelölt tartalmakat a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársai határozták meg a SOILUTIL Project keretein belül. A munkát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (SOILUTIL TECH_09-A4-2009-0129) támogatta
- Nem vegyi anyag
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (AL-oldható)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (AL-oldható)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
A fakéreg átlagos összetétele cellulóz 41,9%, lignin 29,5%, pentozánok 8,7%, hexozánok 12,8% és hamu 1,3%. Az erdeifenyő nagy mennyiségű gyantát tartalmaz, 1-10% mértékben fordul elő.
Szervesanyag tartalma táplálékul szolgál a mikroorganizmusok számára. Foszfor-, kálium- és mikroelemtartalma beépül az elemkörforgalmakba.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszékén vizsgálták önmagában és talajhoz keverve. A vizsgált tesztorganizmusok a következőek voltak: Aliivibrio fischeri (bakteriális), Sinapis alba (növényi) és Folsomia candida (állati). A faforgács önmagában enyhén toxikus volt a vizsgált tesztorganizmusokra. Azonban 2 %-ban a talajhoz keverve nem tapasztaltak toxikus hatást [1].
Forrás: [1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Veszélyesség: alkotóelemei és vegyületei nem minősülnek veszélyes anyagnak.
A BME munkatársai által végzett kísérletek alapján alkalmas lehet. Szabadföldi kísérletsorozatban vizsgálták 2% faforgács hatását talajba keverve. Arra az eredményre jutottak, hogy főként a talaj szerkezetének javítására, víztartóképesség növelésére alkalmas. A kísérlet során növelte a talaj mikrobiológiai aktivitását, a tesztnövények gyök- és szárhosszai nem voltak nagyobbak a kezeletlen talajhoz képest [1].
[1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Foszfor, nitrogén és kálium tartalma miatta alkalmas lehet, bár kísérletek alapján kismértékben növelte a kálium- és foszfortartalmat, sőt a nitrogén-tartalom kismértékben csökkent a faforgáccsal kezelt talajban [1].
[1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Mezoelem tartalma alacsony,nem elegendő utánpótlásra.
Mikroelem tartalma alacsony,nem elegendő utánpótlásra.
Azonban kísérletek alapján a mikrobiális aktivitást csökkentette, amely feltehetően ez a mikrobiális szempontból kedvezőtlen C/N aránynak köszönhető, így alkalmazás során ezt korrigálni szükséges [1].
[1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Szerkezetjavító hatása miatt [1].
[1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Növeli a talaj kötöttségét [1].
[1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
2%-ban talajhoz keverve növelte annak kötöttségét, a referenciatalajhoz képest [1].
[1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Talajhoz keverve növelte a víztartóképességét [1].
[1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Mivel növeli a talaj víztartóképességét, javítja a szerkezetet alkalmas lehet, így elősegíti a növények megtapadását. Alkalmas mint adalékanyag erőziógátlásra [1].
[1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Savas kémhatásának köszönhetően csökkenti a talaj pH-ját.
Mivel növeli a talaj víztartóképességét, javítja a szerkezetet.alkalmas lehet, mint adalékanyag geotechnikai elemek előállításánál [1].
[1] Szabó Brigitta (2013) Talajjavítást célzó szabadföldi kísérletek vörösiszap hasznosításával, Diplomamunka, BME
Gyantatartalma miatt körültekintően kell eljárni vele.