Égetőművi hamu

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseÉgetőművi hamu
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
incinerator bottom ash (IBA)
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Energiaipari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
  • 10 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A hamú előállításához Japánban 2 különböző települési hulladékégetőből gyűjtötték, majd levegőn megszárították és 5 órán keresztül égették 850°C-on [1].

Az adatlapon megjelölt tartalmak:
[1] Fu-Shen Zhang, S. Yamasaki, M. Nanzyo (2002) Waste ashes for use in agricultural production: I. Liming effect, contents of plant nutrients and chemical characteristics of some metals, The Science of the Total Environment 284:215-225

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

Az égetés után kapott pernyék szemcsemérete 0.25 mm alatt volt [1].

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék jellemzése anyagként
Termék
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
Egyéb vegyi anyag
Teljes foszfor tartalom, Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
20900 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
Egyéb vegyi anyag
Növények számára elérhető formában, Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
7100 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
Egyéb vegyi anyag
Vízoldható formában jelenlévő, Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
77200 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nátrium
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
23800 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
17000 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • alumínium
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
89500 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
20300 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
85400 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • mangán
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2400 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
41400 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • titán
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
328 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vanádium
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
137 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
121 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kobalt
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
17.1 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • nikkel
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
279 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
3394 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
5791 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • stroncium
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
372 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
19.5 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ón
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
109 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • bárium
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1626 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb vegyi anyag
Forrás: [1]
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
988 mg/kg
Vegyes hulladék/termék neve
Égetőművi hamu
Vegyes hulladék/termék összetevői

A pontos összetételt a vegyi anyag tartalom pont alatt megadtuk.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

Szervetlen anyagokból áll, amelyek bekerülnek a biológiai rendszerkbe, elemkörforgalmakba, átalakulva vagy eredeti formában. A talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, oxidokban, hidroxidokba és anyagásványokba beépülnek. Talajnedvességgel hidrolizál, illetve a puzzolán-aktivitásnak megfelelő reakciók játszódnak le. A tápanyagként hasznosítható elemeket a növények és más élőlények felveszik, beépítik szervezetükbe.

Homogenitás
Inhomogén
Puzzolánaktivitás
igen
Egyéb

Megvizsgálták a meszező hatását (savas kémhatás semlegesítő kapacitás) a Swedish National Board of Agriculture (1950) alapján, ami ekvivalens a CaO-tartalommal: 24,5% [1].
Swedish National Board of Agriculture, editor. Circular No. 7 (in Swedish), Stockholm, Sweden. 1950:68-69

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Japánban meszező anyagkén a talajhoz keverve [1]. További felhasználása az építőiparhoz kapcsolódik: bitumenben kötőanyagként, hidraulikus kötőanyagú keverékekben, töltéseknél, könnyűbetonban [4].

Referenciák hasznosításra

[1] Fu-Shen Zhang, S. Yamasaki, M. Nanzyo (2002) Waste ashes for use in agricultural production: I. Liming effect, contents of plant nutrients and chemical characteristics of some metals, The Science of the Total Environment 284:215-225
[4] http://aggregain.wrap.org.uk/specifier/materials/incinerator.html

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Fu-Shen Zhang és mts. (2002) a fémtartalmat vizsgálták, ami néhány fém kivételével a Japán talajokban átlagban előforduló szintet nem haladta meg [1]. A többi települési hulladékhamukhoz képest a Fe-, Cd-tartalom nagy, ezért használat előtt ezeket a fémeket el kell távolítani a pernyéből. Ezek mellett a Cu-, Zn- és Ba-tartalom is nagyobb volt a vizsgálat szerint a kelleténél.
[1] Fu-Shen Zhang, S. Yamasaki, M. Nanzyo (2002) Waste ashes for use in agricultural production: I. Liming effect, contents of plant nutrients and chemical characteristics of some metals, The Science of the Total Environment 284:215-225

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Veszélyesség: alkotóelemei és vegyületei nem minősülnek veszélyes anyagnak, semlegestől eltérő pH-ja a már jelenlévő vegyi anyagok mozgékonyságát megváltoztathatja (pl. As-mobilizálás, vagy növényi tápionok immobilizálása, stb.). Puzzolán aktivitás miatt spontán tömbösödés bekövetkezhet.
Felhasználását toxikus-elem tartalma szabja meg, mivel ez magas lehet.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Igen, nagy mikroelem tartalmának köszönhetően.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Mivel az átlagos foszfor- (10-29 g/kg) és kálium- (14-63 g/kg) tartalom a települési hulladékból készült pernyéjében elegendő ahhoz, hogy pótolja ezeket a tápanyagokat a talajban [1][3].
[1] Fu-Shen Zhang, S. Yamasaki, M. Nanzyo (2002) Waste ashes for use in agricultural production: I. Liming effect, contents of plant nutrients and chemical characteristics of some metals, The Science of the Total Environment 284:215-225, [3] Fu-Shen Zhang, S. Yamasaki, K. Kimura (2002) Waste ashes for use in agricultural production: II. Contents of minor and trace metals, The Science of the Total Environment 286:111-118

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan tápelemtartalma miatt alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Igen, mivel jelentős mennyiségű mikro-tápanyagot tartalmaz, a Mn, Zn és Cu pótlására alkalmas lehet talajban [2][3].
[2] M.W. Pasquini, M.J. Alexander (2004) Chemical properties of urban waste ash produced by open burning on the Jos Plateau: implications for agriculture, The Science of the Total Environment 319:225–240, [3] Fu-Shen Zhang, S. Yamasaki, K. Kimura (2002) Waste ashes for use in agricultural production: II. Contents of minor and trace metals, The Science of the Total Environment 286:111-118

Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan tápelemtartalma miatt alkalmas lehet.

Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan mikroelem tartalma és textúrajavító hatása miatt.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan a puzzolános tulajdonságai miatt alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan kiegyensúlyozza a szemcseméreteloszlást: homok mellé a finom frakciót biztosítja

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan a puzzolános tulajdonságai miatt, textúrajavító hatása miatta alkalmas lehet. Mindemellett a növények megtelepedését elősegíti.

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A savanyú talajok semlegesítésére alkalmas, meszező hatása a 10-30% között változó CaO-tartalmának, magas pH-jának, K- és Mg-tartalmának köszönhető [1][3].
[1] Fu-Shen Zhang, S. Yamasaki, M. Nanzyo (2002) Waste ashes for use in agricultural production: I. Liming effect, contents of plant nutrients and chemical characteristics of some metals, The Science of the Total Environment 284:215-225, [3] Fu-Shen Zhang, S. Yamasaki, K. Kimura (2002) Waste ashes for use in agricultural production: II. Contents of minor and trace metals, The Science of the Total Environment 286:111-118

Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Jelentős Ca-tartalma miatt [1].
[1] Fu-Shen Zhang, S. Yamasaki, M. Nanzyo (2002) Waste ashes for use in agricultural production: I. Liming effect, contents of plant nutrients and chemical characteristics of some metals, The Science of the Total Environment 284:215-225

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan a magas szilikáttartalmának köszönhetően képes a mállási folyamatok megfordítására, melynek során a fémek visszakötnek a molekularácsba.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan a lúgos pernyék a lúgosan hidrolizáló talajalkotó ásványokat kilúgozhatják ( arzenátok, szelenátok, nickelátok, kromátok).

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan a kolloid mérettartományának (nagy fajlagos felületű szemcsék) és mikroelemtartalmának köszönhetően jó baktérium élőhelyet biztosít.

Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét információ/referencia, de más pernyékhez és hamukhoz hasonlóan a puzzolán-aktivitása, szilikáttartalma, illetve finom frakciója miatt alkalmas lehet. Felszín alatti résfal, vízzáró izoláció készíthető belőle.

Egyéb potenciális használat talajra

A növények learatása után a talajból eltávozó hamutartalom pótlására alkalmas.
A japánok ajánlása szerint 40-80 t/ha az a hamu mennyiség, amit a Japán talajokhoz hozzá lehet adni, ennek a mennyiségnek a fémtartalom szab határt.

Hasznosítással összefüggő kockázatok

Tárolás közben esővíz hatására megszilárdulhat. Szállítás, rakodás: szállópor kiporzása kontrollálandó. Nedvesítés nem jó megoldás a porzás ellen, mert víz hatására aktiválódik a puzzolán hatás. Ha a hamu nem tartalmaz magas koncentrációban nehéz-fémeket, alkalmazható lehet mint meszező anyag.

Adatlap azonosító (eredeti)
1484
Bevivő
Ujaczki Éva
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás