Rézzel szennyezett szőlőültetvények talajának kezelése bioszénnel

Az alkalmazott bioszén 80% fából és 20% tobozból készült, Schottdorf reaktorban, 750 °C-on, 36 órás ciklusban. A kezelt terület 960 m2 nagyságú szőlőültetvény. A bioszén alkalmazása előtt a szőlősorok között növénytakarót telepítettek, mely a következőkből állt: 50% szarvaskerep, 22% komlós lucerna, 25,4% vöröshere, 2% réti nyúlhere. 0,1% patkócím és 0,5% gyógynövény. Az alkalmazott komposzt főleg tehén, ló, csirke trágya és szalma aerob fermentálásával készült. A bioszén, és bioszén-komposzt keverék kiszórása után, 7-10 cm mélyre rotációs kapával a földbe forgatták. A talajból és a fedő növényekből négy alkalommal vettek mintát: 2011. novemberében, 2012 áprilisában, augusztusában és novemberében. Vizsgálatok alapján a kezelés során alkalmazott bioszén és bioszén-komposzt nem kötötte meg a talaj Cu tartalmát. A gyenge megkötés oka lehet, a felhasznált alapanyag típusa. A kutatás magas hőmérsékleten kezelt keményfa bioszenet alkalmazott, amely bár laboratóriumi körülmények közt megkötött a rezet, kevésbé volt hatékony, mint a gázosításból származó bioszén és komposzt keveréke. Megfigyelések alapján csak azokon a területeken csökkentette a talaj Cu szennyezettségét, melyek pH-ja nagyobb mint 8, a foszfátok és karbonátokból kialakuló hidroxid komplexeknek köszönhetően, lehetséges, hogy a talaj lúgossága csökkentette a bioszén megkötőképességét. Valójában a hipotézissel (hogy a bioszén és a bioszén komposzt csökkenti a növények Cu felvételét) ellentétben a takarónövényzet Cu felvétele jelentősen nőtt az idő előrehaladtával, függetlenül a kezeléstől. Ezért, miközben a CuT és a CuDTPA szignifikánsan csökkent 2011 novemberétől 2012 novemberéig, a növényi Cu tartalom folyamatosan növekedett. A komposzt és a bioszén komposzt az alkalmazást követő 20 hónapban növelte a mikrobiális aktivitást a talajban. Ez hasznos a tápanyag körforgásban, azonban ezek a mikrobiális tulajdonságok az idő előrehaladtával csökkentek.