Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
- Chemical soil degradation
- Decrease in macro elements
A trópusi és szubtrópusi területek talajjavítására olyan bioszenek használhatók, melyeknek alapanyaga a területen nagy mennyiségben keletkező szerves hulladék. A kakaóbabhéjból (350°C) és kukoricacsutkából (400°C) lassú pirolízissel előállított bioszén alkalmazható talajjavítás céljából. A bioszén többek között javítja a talaj kémhatását, kation cserélő képességét, víztartó kapacitását és nehezíti a tápanyagok kimosódását, ezáltal javítja a talaj kondícióját és termőképességét. Megvizsgálták a kétféle bioszén szorpciós és deszorpciós képességét foszfát-P és ammónia-N szempontjából mosatlan, Millipore vízzel átöblített és átmosott állapotban. Az eredmények azt mutatták hogy a bioszén foszfát-P és ammónia-N tartalma a növények számára hozzáférhető és a kationcserélő képességéből adódóan további nitrogén tartalmú műtrágya reverzibilis megkötésére is alkalmas.
Különböző pirolízis hőmérsékleten illetve különböző alapanyagból előállított bioszén tulajdonságai különbözőek, ezért az adott megállapítások nem vetíthetők át más bioszenek alkalmazásakor.
A bioszénnel való talajjavítás hatásainak meghatározására jelenleg is kísérletek folynak.
A bioszenet közel zéróemissziós technológiával elő lehet állítani, ha a pirolízis során képződő melléktermékeket használják fel hőforrásként. A szerves hulladék széntartalmát elégetés helyett a földbe visszajuttatva csökkenti az üvegházhatású széndioxid kibocsátást.
- Soil amelioration with biochar
- Soil amelioration with biochar from vegetable production waste
A talaj termőképességét javítja. Szerves hulladékot hasznosít. Csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, a szén visszakerül a talajba. Közel zéróemissziós technológiával valósítható meg a bioszén előállítása. A talaj trágyázását részben vagy egészben helyettesíti.
A technológia hosszútávú hatásairól kevés információ áll rendelkezésre. A talajok összetett rendszere megnehezíti a különböző bioszenek hatásainak megismerését.
Fejlettebb technológia beruházásával csontszenet előállítva lehetőség nyílik teljes egészében helyettesíteni a műtrágyát, mivel ennek magas a növényi tápanyagtartalma (foszfát, kalcium).
A kakaóbabhéjból és kukoricacsutkából készült bioszénnel kezelt talaj nem kívánt mellékhatása lehet, ha a trópusi éghajlatra jellemző nagy esőzés kimossa a bioszén foszfát-P tartalmát, ami ezután nagy mennyiségű foszfát-P megkötésére lesz képes, ezáltal a talajtól elszívhatja azt.
Hale, S:E., Alling, V., Martinsen, V., Mulder, J.,
Breedveld, G.D., Cornelissen, G. 2013. The sorption and
desorption of phosphate-P, ammonium-N and nitrate-N in
cacao shell and corn cob biochars. Chemosphere 91,
1612-1619