Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Compulsory sheet
Information on the method
Measured endpoint
Description of the measurement technique
Measuring range
Implementation conditions
Implementation costs
Innovation, main features
Az eljárás alapelve az, hogy a mikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó sejtszuszpenziókból a baktériumokat a számukra megfelelő tápanyagokat tartalmazó közegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztáluk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt a mikroorganizmusok mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt a helyes eljárás biztosítja (hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítása, stb.)
Jó minőségű talajban, a talaj típusától, használatától, szezonális és klimatikus jellemzőktől függően tág határok között változik ugyan a sejtszám, értéke mégis felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Egyszeri állapotfelméréshez képest több információt szolgáltatnak a monitoringadatok, vagyis a sejtszám időbeni változása. A szennyezési esetet követő időszakban, vagy a remediáció során mért értékek a káros hatás mértékét jellemzi, technológia alkalmazása esetén a technológiai paraméterek megfelelő voltát.
Penészeket, nagyméretű, szálas telepeket képző mikroorganizmusok a táptalajt nagy felületen benőhetik, így az alattuk elhelyezkedő sejtek szaporodását gátolják, valamint számolhatóságukat megakadályozzák.
Táptalaj: húslé-agar: 3 g húskivonat, 0,5 g NaCI, 5 g glükóz, 5 g pepton, 17 g agar, 1000 cm3 víz, pH~7,0
A vizsgálandó anyagból alapszuszpenziót készítünk 1,0 g talajminta 10 cm3 steril vízben történő eloszlatásával. A mintákat fél órán át rázatjuk. Ezután hígítási sort készítünk. A várható sejtszámnak megfelelő hígításokból 0,1 cm3-t oltunk Petri-csészébe, húslé-agar táptalajra. A sejtszám Petri¬-csészénként 30-300 darabig jól számlálható. A vizsgálatoknál általában a 102, 103, 104 hígítás került leoltásra. 0,1 cm3 hígított talajszuszpenziót megolvasztott és kb. 45°C-ra visszahűtött húslé-agarba keverünk. Egy alternatív megoldás, hogy a talajszuszpenziót a megszilárdult tápagar felületén oszlatjuk el egyenletesen. A kihűlt, megszilárdult homogén elegyet tartalmazó csészét megfordított helyzetben (a víz kondenzálódása miatt) termosztátba helyezzük és 30°C-on 48 óráig inkubáljuk.
A húslé-agar tápközeg átlátszó, így belsejében a kifejlődött telepek jól felismerhetők. Ha a felületre szélesztettünk, akkor a telepek nem nőnek a tápagar belsejében, csak a felületén. Ezek megszámlálásával az aerob heterotróf sejtek számra kapunk tájékoztató értéket. Az eredményt db telepképző sejt / gramm nedves talaj mértékegységben adjuk meg. Minél több a telep, annál kisebb a hibalehetőség, azonban annál nehezebb a számolás. A módszer feltételezi azt, hogy a különböző hígításokból kivett leoltandó térfogatok hűen reprezentálják magát a hígítást. Ez kellően nagyszámú párhuzamos mellett statisztikailag teljesíthető. Három egymást követő hígításból számlálunk telepeket. Ezeket bizonyos feltételekkel átlagoljuk.
SWOT (evalaution based on scores)
SWOT (evaluation in words)
A talajból, szennyezett talajból, kezelés alatt álló talajból vett mintát közvetlenül vizsgálhatjuk, vizes szuszpenzió formájában, tehát nem kivontból dolgozunk, így nagyobb az esély, hogy a talajszerkezethez kötött baktériumokból is telep fejlődik. A hígítási sorral dolgozva a sejtkoncentráció előzetes ismerete nélkül is értékelhető telepszámot kaphatunk.
A talajban élő sejtek egy része nem tenyészthető, mesterséges táptalajon telepet nem fejleszt. Ha több sejt alkot egy telepet, akkor a sejtszámot alábecsülhetjük. A talaj heterogenitásai nagy szórást okozhatnak még több ismétlés esetén is. A hígításos lemezöntés körülményei között a sejtek egy része nem fog telepet képezni. Ha a sejtszám-eredmény nagyjából helyes is, a telepet képzett baktériumfajok nem lesznek azonosak a talajban élőkkel. A baktériumközösség minor komponenseinek telepei nagy valószínűséggel nem jelennek meg.
Folyamatok követésére, talajok, kezelési módok összehasonlítására alkalmas, egyszerű módszer.A fő baktérium-komponensek izolálására is alkalmas.
Alapvető mikrobiológiai munka veszélyei. A telepek megszámlálása után a mikroorganizmusok leöléséről gondoskodni kell.
Other information, references
Ezzel a módszerrel a talajban élő, laboratóriumi körülmények között tenyészthető, aerob baktériumok koncentrációja mérhető. Ez az un. élősejtszám (mert csak abból a sejtből fejlődik telep, amelyik élő volt a táptalajra kerüléskor) alkalmas lehet káros hatások megjelenésének, megszűnésének, változásának követésére egy bizonyos talaj esetében, a talajremediáció vagy talajadalékok hatásának időbeli követésére, de abszolút értékként korlátozottan interpretálható.
Gruiz, K.; Molnár, M. and Feigl, V.: Measuring adverse effects of contaminated soil using interactive and dynamic test methods, In: Land Contamination & Reclamation (Eds. Gruiz, K. and Meggyes, T.), 17 (3–4), pp. 445–462, EPP Publications Limited, UK, 2009
Pictures
