PCB biológia hozzáférhetőségének csökkentése bioszénnel

A talaj Poliklórozott bifenilekkel szennyezett, amik a terülten alkalmazott Aroclor 1254 és 1260 nevű PCB keverékből származnak. A terület két részéről történit mintavétel, a vett minták PCB tartalma 136±15.3 μg/g és 3.1±0.75 μg/g. A talajokat kiszárították, homogenizálták. Mindkét talajmintához különböző mennyiségben kevertek biochart, 0, 0.2, 0.7, 2.8, 11.1 m/m%-ban (10 db talajminta keletkezett). Ezekből 2,25 kg-ot tettek 8 inch (~20,32 cm) átmérőjű edényekbe, amik ki voltak bélelve kilyuggatott alumínium fóliával. Mindegyikbe 3 db tökmagot helyeztek, melyből kikelés után csak egyet tartottak meg. 27°C (±6°C) hőmérsékleten fejlődtek (üvegházban), valamit 14:10 órás (nappal:éjszaka) arányt tartva lápákkal segítették a növekedésüket, ezen felül ~ 35%-os nedvességtartalmat hoztak létre a talajokban, öntözéssel. 50 nap elteltével a növényekből mintát vettek, az új hajtásokból, és a gyökerekből is. A levegő monitorozása is folyamatosan történt, azonban kimutatási határ alatti értékeket (>0.01μg/m3) kaptak PCB-kre, tehát a növények által kipárologtatott mennyiség elhanyagolható. Második fázisban a 136 μg/g PCB tartalmú, biofaszénnel kevert talajokhoz földigilisztákat adtak, és lefedték az edényeket perforált alumínium fóliával. 50 nap után eltávolították az életben maradt gilisztákat. Vizsgálták a növényi hajtások, gyökerek és a földigiliszták PCB tartalmát is. A 2,8 és 11,1%-os bekeverési aránynál figyelhető meg számottevő javulás a felvett mennyiségben. A 136 μg/g-os szennyezett talaj esetén 2,8%-os biofaszén bekeverés esetén a növényi gyökerek által felvett szennyezőanyag mennyiség 77%-kal csökkent, míg a 3.1 μg/g-os mintánál 58%-kal. 11,1%-os bekeverés esetén a kapott adatok ugyanilyen sorrendben 89% és 83%. A gyökerek esetén a 136 μg/g-os talajmintánál 22% és 54% a csökkenés. A földigiliszták szöveteiben a csökkenés 52% és 88%. A biochar tehát jól alkalmazható szennyezőanyag immobilizálásra talajban.