Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- Metals, semi-metals and their compounds
- cadmium
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
- Metals, semi-metals and their compounds
- nickel
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
- Metals, semi-metals and their compounds
- lead
- Metals, semi-metals and their compounds
- chromium
- Petroleum derivatives (TPH)
- TPH (total)
A technológia során egy fitoremediációs kísérletet hoztak létre, melynek az volt a célja, hogy magas iszap-agyag frakcióval, magas sótartalommal rendelkező kikotort tengeri üledékeket kezeljenek és mérsékeljék a nehézfémek és szerves szennyezők okozta szennyezettséget. A fitoremediáció során egy szennyezett környezetet növények segítségével tisztítanak meg. Négy különböző kezelést választottak ki, ebből háromnál különböző növényeket alkalmaztak, ezeket összehasonlították egymással valamint a kontrollal. A növények termőképességét vizsgálták az üledékekben. A monitoring egy évig tartott, ennek leteltével a hidrolitikus enzim és a dehidrogenáz aktivitás növekedése jelezte az üledék serkentő funkcionálisságát. Az alkalmazott növények hatásosak voltak a szennyezett tengeri üledékek mindkét szerves és a szervetlen szennyezőktől történő tisztításában. A növények hatékonyan csökkentették az üledék sótartalmát, szerves szennyezőanyag tartalmát és nehézfémtartalmát is. A TPH értéke magas volt a kezelés kezdetekor, de a kezelés ezt a mennyiséget is csökkentette. A szerves szennyezőknek a lebontása a komposzt alkalmazásának és a mikrobiális tevékenység serkentő hatásának köszönhető. A mikroorganizmusok adszorpciója csökkentheti az alkalmazkodási idejüket és növeli a lebontás hatásfokát.
A kikotort üledék fitoremediációja még egy új technológiának tekinthető ami további vizsgálatokat igényel ahhoz, hogy kimutathassa a hatékonyság szintjét. Növényekkel történő tengeri üledék remediációja.A kísérletben komposzt hozzáadásával vizsgálták a növények termőképességét az üledékekben.
- phytoremediation
- phytoextraction based soil remediation
elektromos vezetőképesség
A technológiával tisztíthatók a tengeri üledékek, eltávolíthatóak a nehézfém és szerves szennyezőanyagok, valamint javítható az üledékek kémiai, fizikai és biokémiai tulajdonsága. A kezelés során a fémek nem tudtak mozogni a felső réteg felől a mélyebb rétegek felé esőzés és öntözés hatására.
A szennyezőanyagot kinyert növényeket kezelni kell. A folyamat idő- és helyigényes. Csak a kezelés helyszínéről irányíthatóak a folyamatok. Az ex situ alkalmazás az üledék eltávolítását igényli.
A technológia más szennyezőanyagok eltávolítására is alkalmas lehet.
Az üledék biológiailag elérhető frakcióját is figyelembe véve megállapítható lehet a nehézfémek anyagmérlege. A biomolekuláris módszerek alkalmazását is figyelembe véve azon mikroorganizmusok azonosítása lenne megoldott melyeknek jelentős szerepe van az üledék remediációjában.
1) Technológia általános leírása:
Alkalmazott berendezések:
- talajmintavevő,lézerfény-diffrakciós eszköz; szén- és nitrogén elemző; spektrofotométer; ammúniumszelektív elektród;
Mintavételi gyakoriság a kísérlet kezdete után:
-2. héten; 6 hónap múlva, egy év elteltével
Mintavétel menete:
- 2 mintacsoport: felszíni (0-20 cm) és felszín alatti (20-40cm) talajmintavevővel
2)Technológia telepítése:
- Infrastruktúra:tárolókapacitás, vízellátás, áramellátás, szenyvízelvezetés
- Helyigény: 20 méter hosszú, 5 méter széles és 1.3 méter mély medence kiásása
3) Analízis: elektromos vezetőképesség, pH, TEC,TP,TN,TOC, szennyező anyagok: TPH, nehézfémek
4) Technológia végterméke:
- tisztított üledék: csökkentett szennyezőanyag tartalommal és feljavított kémiai és biokémiai paraméterekkel
- szennyezőanyagot tartalmazó növények
- csurgalékvíz : gyűjtve, elvezetve
Folyamatok:
-kikotrás
-elszállítás
-medencébe helyezés, lezárás, keverés
-4 részre osztás, 3 rész 3 különböző növényi kezelésnek alávetve, 1 kontroll
-koncentráció elemzések
Masciandaro, G., Ceccanti, B., Ronchi, V., Bauer, C., 2000. Kinetic parameters of
dehydrogenase in the assessment of the response of soil to vermicompost and inorganic fertilisers. Biol. Fertil. Soils 32, 479-483.
King, R.F., Royle, A., Putwain, P.D., Dickinson, N.M., 2006. Changing contaminant
mobility in a dredged canal sediment during a three year phytoremediation trial. Environ. Pollut. 143, 318-326.