Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- 02 WASTES FROM AGRICULTURE, HORTICULTURE, AQUACULTURE, FORESTRY, HUNTING AND FISHING, FOOD PREPARATION AND PROCESSING
- 02 01 wastes from agriculture, horticulture, aquaculture, forestry, hunting and fishing
- 02 01 03 plant-tissue waste
A gyapot hántolása, feldolgozása során keletkezett növényi hulladék, beleértve a szár darabokat, a sorját és a gyapotlinter részeket is.
A gyapotszedés a legutóbbi időkig kézi munka volt. A felnyílott tokokból a magvas gyapotot kitépik és zsákokba gyűjtik. A gépi szedés csak a 20. században fejlődött ki és ma már széles körben elterjedt. Ezt követőleg a magvas gyapotot meg kell tisztítani a szennyeződésektől, majd a szálakat le kell választani a magokról (ez az egrenálás művelete), mégpedig oly módon, hogy a szálak a lehető legkevésbé sérüljenek, végül a magtalanított szálakat – amelyeket most már pamutszálaknak neveznek – szállításra alkalmas módon bálákba kell csomagolni. Az egrenálás után a magon maradt pihék (egészen rövid szálacskák) leválasztását külön végzik. 100 kg magvas gyapotból átlagosan mintegy 32 kg pamutszál, 1 kg pihe és 66 kg mag nyerhető; a fennmaradó rész nem hasznosítható virágpor és más szennyeződés. A pamutszálakat a textilipar dolgozza fel (belőle általában fonalat készítenek), a pihéből (idegen szóval: linters) vattát és ipari cellulózt készítenek, a magból étolajat és ipari olajat sajtolnak; a sajtolás után fennmaradó olajpogácsát takarmányozásra és trágyázásra használják.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pamut
- Other inorganic chemical compounds
- carbon
- Other inorganic chemical compounds
- nitorgen (Kjeldhal)
- Other inorganic chemical compounds
- phosphorus pentoxide
- Metals, semi-metals and their compounds
- potassium oxide (K2O)
- Other inorganic chemical compounds
- calcium
- Other inorganic chemical compounds
- magnesium
- Metals, semi-metals and their compounds
- iron
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
- Metals, semi-metals and their compounds
- manganese
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
Gyapotlinter (pihe): hamu: 2,1; Lignin: 8,9; Holocellulóz: 86,9; Cellulóz: 66,6; Hemicellulóz: 20,3
Gyapot sorja és szár és pihe-gyapot magtalanítás hulladéka (% szárazanyagtartalomra vonatkoztatva): C: 24%; nitrogén: 1,83%; C/N arány: 13; P2O5: 1,44%; K2O: 2,4%;
Nyomelemek: Ca: 106 mg/kg; Mg: 21 mg/kg; Fe: 2,6 mg/kg; Cu: 0,04 mg/kg; Mn: 0,38 mg/kg; Zn: 0,09 mg/kg;
Forrás:
Tejada, M., Dobao, M.M., Benitez, C., Gonzalez, J.L (2001) Study of composting of cotton residues, Bioresource Technology 79(2), pp. 199-202.
Papír iparban, papír restaurálás során alapanyagként hasznosítják.
Forrás:
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00183/pdf/03muhelykerdesek.pdf
http://epa.oszk.hu/00800/00863/00009/pdf/00009.pdf
Égetéssel vagy üzemanyag előállításával energia nyerhető belőle.
Gomes, R.S., Wilson, P.N., Coates, W.E., Fox, R.W. (1997) Cotton (Gossypium) plant residue for industrial fuel: An economic assessment, Industrial Crops and Products 7(1), pp. 1-8.
White, D.H., Coates, W.E., Wolf, D. (1996) Conversion of cotton plant and cotton gin residues to fuels by the extruder feeder liquefaction process, Bioresource Technology 56(1), pp. 117-123.
Skordilis, A.D. (1992) Combustion of cotton gin residues in a lime kiln reactor, Bioresource Technology 40(3), pp. 241-244.
Gemtos, T.A, Tsiricoglou, T. (1999) Harvesting of cotton residue for energy production, Biomass and Bioenergy 16(1), pp. 51-59.
Mehrdad Adl, Kuichuan Sheng, Arash Gharibi: Technical assessment of bioenergy recovery from cotton stalks through anaerobic digestion process and the effects of inexpensive pre-treatments, Applied Energy, Volume 93, May 2012, Pages 251-260
Sharif M. Masud, Ronald D. Lacewell, Edward A. Hiler: Economic implications of cotton gin trash and sorghum residues as alternative energy sources, Energy in Agriculture, Volume 1, 1981–1982, Pages 267-280
T.A Gemtos, Th Tsiricoglou: Harvesting of cotton residue for energy production, Biomass and Bioenergy, Volume 16, Issue 1, January 1999, Pages 51-59
Wayne Coates: Using cotton plant residue to produce briquettes, Biomass and Bioenergy, Volume 18, Issue 3, March 2000, Pages 201-208
Nem ismert hasznosítással összefüggő kockázat.
Komposztálás után talajba keverhető.
Tejada, M., Dobao, M.M., Benitez, C., Gonzalez, J.L (2001) Study of composting of cotton residues, Bioresource Technology 79(2), pp. 199-202.
Lachnicht, S.L., Hendrix, P.F., Potter, R.L., Coleman, D.C., Crossley Jr., D.A. (2004) Winter decomposition of transgenic cotton residue in conventional-till and no-till systems, Applied Soil Ecology 27(2), pp. 135-142.
Nitrogén, foszfor és kálium pótlására alkalmas.
Forrás:
Tejada, M., Dobao, M.M., Benitez, C., Gonzalez, J.L (2001) Study of composting of cotton residues, Bioresource Technology 79(2), pp. 199-202.
Ca, Fe és Mg pótlására alkalmas.
Forrás:
Tejada, M., Dobao, M.M., Benitez, C., Gonzalez, J.L (2001) Study of composting of cotton residues, Bioresource Technology 79(2), pp. 199-202.
Kis mennyiségben tartalmaz rezet, mangánt és cinket.
Forrás:
Tejada, M., Dobao, M.M., Benitez, C., Gonzalez, J.L (2001) Study of composting of cotton residues, Bioresource Technology 79(2), pp. 199-202.
Szerves anyag tartalmának köszönhetően alkalmas.
Forrás:
Tejada, M., Dobao, M.M., Benitez, C., Gonzalez, J.L (2001) Study of composting of cotton residues, Bioresource Technology 79(2), pp. 199-202.
Magas szerves anyag és makro-, valamint mikroelem tartalmának köszönhetően alkalmas.
Forrás:
Tejada, M., Dobao, M.M., Benitez, C., Gonzalez, J.L (2001) Study of composting of cotton residues, Bioresource Technology 79(2), pp. 199-202.
Yang, W., Guo, F.L., Wan, Z.J. (2013) Yield and size of oyster mushroom grown on rice/wheat straw basal substrate supplemented with cottonseed hull, Saudi Journal of Biological Sciences 20(4), pp. 333-338.
Javítja a talaj mechanikai tulajdonságait, megakadályozza a talaj tömörödését.
Forrás:
Rawitz, E., Hadas, A., Etkin, H., Margolin, M. (1994)Short-term variations of soil physical properties as a function of the amounts and C/N ratio of decomposing cotton residues. II. Soil compressibility, water retention and hydraulic conductivity, Soil and Tillage Research 32(2–3), pp. 199-212.
A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül alkalmas lehet.
Bajwa, S.G., Bajwa, D.S., Holt, G., Coffelt, T., Nakayama, F. (2011) Properties of thermoplastic composites with cotton and guayule biomass residues as fiber fillers, Industrial Crops and Products 33(3), pp. 747-755.
Sun, X., Lu, C., Liu, Y., Zhang, W., Zhang, X. (2014) Melt-processed poly(vinyl alcohol) composites filled with microcrystalline cellulose from waste cottonfabrics, Carbohydrate Polymers 101(30), pp. 642-649.
Mulcsként alkalmazva javítja a talaj vízháztartását.
Yang, G., Zhou, X., Li,C., Nie, Y., Zhang, X. (2013) Cotton stubble mulching helps in the yield improvement of subsequent winter canola (Brassica napus L.) crop, Industrial Crops and Products 50, p. 190-196.
Nem ismert hasznosítással összefüggő kockázat.