Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Data on the producer, manager and collector
General information about the waste or by-product
- 19 WASTES FROM WASTE MANAGEMENT FACILITIES, OFF-SITE WASTE WATER TREATMENT PLANTS AND THE PREPARATION OF WATER INTENDED FOR HUMAN CONSUMPTION AND WATER FOR INDUSTRIAL USE
- 19 06 wastes from anaerobic treatment of waste
- 19 06 06 digestate from anaerobic treatment of animal and vegetable waste
A Nyírbátori Regionális Biogáz Üzemben jelenleg 110 000 m3 vegyes alapanyagot dolgoznak fel, mely 85 %-a növénytermesztési és állattenyésztési hulladékból tevődik össze. Két, egyenként 6-6 vasbeton tartály alkotta fermentorsorral működik, melyekből az első 9.400 m3 össztérfogattal mezofil (34 oC), míg a második 7.600 m3 össztérfogattal termofil (55oC) körülményeket biztosít a mikroorganizmusok számára. A kétféle hőmérsékleti tartomány térbeli elválasztása teszi lehetővé a biogáztermelés magas hatékonyságát, mert így lehetővé válik a biogáztermelés különböző szakaszaiban résztvevő, eltérő hőmérsékleti optimummal rendelkező mikroba-populációk térbeli szétválasztása. A beadagolt anyag mindkét fermentorsorban átlag 20 napot tartózkodik, mivel vegyes alapanyagot használnak fel, ezért a mezofil és termofil fermentorokat egymás után üzemeltetik, így tökéletesebb a szerves anyag lebomlás. A rendelkezésre álló nedves technológiájú fermentorok összkapacitása 17 000 m3, melyben naponta 20-25 000 m3, 60-65 %-os metán tartalmú biogáz keletkezik. A termelt biogáz egy részét közvetlenül tüzelésre használják a baromfifeldolgozóban és más üzemekben, míg a nagyobb részéből villamos energiát állítanak elő a 2500 kW kapacitású blokkfűtő kiserőműben, mely 4 db gázmotorból áll. A kierjesztett anyag a fermentálási maradék vagy fermentlé, ami 4 db, egyenként 2.260 m3 térfogatú vasbeton tárolóba kerül a felhasználásig. [[1] Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft., [2] Dr. Petis Mihály, A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, 2008., http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
Igen, az alkalmazott technológiától és a felhasznált alapanyagoktól függ. A Nyírbátori Regionális Biogáz Üzemben biogáz előállítására felhasznált alapanyagok a következők: szarvasmarha trágya (8967 t/év), baromfitrágya (1771 t/év), növényi hulladék (4843 t/év), egyéb hulladék és melléktermék (7589 t/év), hőkezelt állati hulladék(17052 t/év). [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]
Characterisation and concentration of the chemical substances
- Other inorganic chemical compounds
- nitorgen (Kjeldhal)
- Other inorganic chemical compounds
- ammonia/ammonium
- Other inorganic chemical compounds
- nitrite
- Other inorganic chemical compounds
- nitrate
- Other inorganic chemical compounds
- phosphorous
- Metals, semi-metals and their compounds
- arsenic
- Other inorganic chemical compounds
- calcium
- Metals, semi-metals and their compounds
- cadmium
- Metals, semi-metals and their compounds
- cobalt
- Metals, semi-metals and their compounds
- chromium
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
- Metals, semi-metals and their compounds
- mercury
- Other inorganic chemical compounds
- potassium
- Other inorganic chemical compounds
- magnesium
- Other inorganic chemical compounds
- sodium
- Metals, semi-metals and their compounds
- nickel
- Other inorganic chemical compounds
- phosphorous
- Metals, semi-metals and their compounds
- lead
- Metals, semi-metals and their compounds
- selenium
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
Main characteristics of the waste/ by-product
Nitrogén (Kjeldahl) 0.2-0.376 tömeg%, nitrit 0.69-2.28 mg/l, nitrát 0.735-0.39 mg/l, kalcium 132-148 mg/kg, kálium 472-736 mg/kg, magnézium 25.9-32.7 mg/kg, nátrium 256.5-1000 mg/kg, nikkel 0.059-0.12 mg/kg, foszfor 260-274.5 mg/kg, cink 2.03-2.56 mg/kg.
A fermentlé jelentős mennyiségű vizet is kijuttat, ami aszályos időszakban, különösen homoktalajokon a növények túlélését, jó termését eredményezheti. A növények jelentős része jobb csirázást mutat, ha kis mennyiségű fermentlével kezelik. A növény fajtájától függően a 2-3 részben történő kijuttatás a kedvező, kivételt képez a napraforgó, mely nagyon érzékenynek bizonyult. [Dr. Petis Mihály (2008) A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
Physico-chemical properties of the waste or by-product
szárazanyag-tartalom 1.2-2%. szervesanyag-tartalom 1.1-1.4%
A nyírbátori biogáz üzem mellet lévő szántóföldön, tápanyag utánpótlásra hasznosítják. A szántóföldi hasznosítás csak az év meghatározott időszakaiban végezhető, ezért a tiltott időszakokban, a hat db 10000 m3-es fóliával kibélelt átmeneti tározóban gyűjtik és tárolják a biotrágyát és a tisztított szennyvizet.
[1] Dr. Petis Mihály, A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, 2008., http://www.batorcoop.hu/?q=node/3 [2] Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.
Hazards of the waste or by-product
Fermentlé fizikai-kémiai tulajdonságai, összetétele, tápelemtartalom, toxikus elemtartalom, növénynövekedés vizsgálatok tenyészedényes, kisparcellás és üzemi léptékben, siló és csemegekukorica, napraforgó, szója, búza, tritikálé, új és régi telepítéső lucerna, cukorcirok és szuszu növényeken. [Dr. Petis Mihály (2008) A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
A nagy mennyiségben kijuttatott tápanyagot a növény nem tudja felvenni, a felesleg pedig a talajvízbe mosódhat. A szója és a napraforgó növényekre a fermentlé perzselő hatással van, kijuttatás után a
leveleiket leégeti.
Potential utilisation in soil
A fermentlé alkalmas tápanyag utánpótlás biztosítására. [Dr. Petis Mihály (2008) A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
Biológiai eredeténél fogva komplex tápanyagnak tekinthető, hiszen makro- és mikroelemeket, nyomelemeket, szerves vegyületeket egyaránt tartalmaz. [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]
Alacsony humusztartalmú homoktalajokon, a fermentlé képes stimulálni a talajban lévő mikroorganizmusok számát, a talaj eredeti mikrobapopulációjának aktivitását, melyhez a kezelés során kijutatott tápanyagok indirekt módon is hozzájárulnak. [Dr. Petis Mihály (2008) A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
A fermentlében található szervesanyag-formáktól függően alkalmas lehet. [W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76]
A fermentlé tápanyag-tartalmát a gyomok is jól hasznosítják, így a növényzet növekedésének serkentésével és a növénytakaró záródásával eróziógátló hatása lehet. [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]
A nyírbátori biogázüzemi fermentlé enyhén lúgos kémhatású anyag, ennek ellenére savanyodást tapasztaltak réti és homoktalajokon is. Ennek okát csak elméleti síkon tudják alátámasztani: A fermentlé sok szerves anyagot, molekulát is tartalmaz, a talajba jutva ezek a molekulák, hozzákapcsolódva a szerves és ásványi kolloidokhoz, képesek disszociálni, bomlani, mely folyamatok a talaj savanyodását eredményezhetik. [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]
A Nyírbátori Regionális Biogáz Üzemben keletkező fermentlé ilyen jellegű hasznosítását nem vizsgálták.
A jelenlegi törvényi szabályozás a fermentlét hígtrágyaként kezeli, hisz egyedisége miatt nincs megfelelő kategória a vonatkozó rendeletekben.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg csak érvényes engedély alapján juttatható ki a fermentlé a termőföldre az adott növény tápanyag igénye szerint számított éves mennyiségben egyszerre, majd a terület beszántásra kerül. A szója és a napraforgó növényekre a fermentlé perzselő hatással van, kijuttatás után a
leveleiket leégeti. A leperzselt növények azonban hamarosan regenerálódnak, és a
fermentlé hatására elágazó szárakat fejlesztenek, melyeken erıteljes termés
fejlődik. [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]