Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- 19 WASTES FROM WASTE MANAGEMENT FACILITIES, OFF-SITE WASTE WATER TREATMENT PLANTS AND THE PREPARATION OF WATER INTENDED FOR HUMAN CONSUMPTION AND WATER FOR INDUSTRIAL USE
- 19 06 wastes from anaerobic treatment of waste
- 19 06 06 digestate from anaerobic treatment of animal and vegetable waste
A Nyírbátori Regionális Biogáz Üzemben jelenleg 110 000 m3 vegyes alapanyagot dolgoznak fel, mely 85 %-a növénytermesztési és állattenyésztési hulladékból tevődik össze. Két, egyenként 6-6 vasbeton tartály alkotta fermentorsorral működik, melyekből az első 9.400 m3 össztérfogattal mezofil (34 oC), míg a második 7.600 m3 össztérfogattal termofil (55oC) körülményeket biztosít a mikroorganizmusok számára. A kétféle hőmérsékleti tartomány térbeli elválasztása teszi lehetővé a biogáztermelés magas hatékonyságát, mert így lehetővé válik a biogáztermelés különböző szakaszaiban résztvevő, eltérő hőmérsékleti optimummal rendelkező mikroba-populációk térbeli szétválasztása. A beadagolt anyag mindkét fermentorsorban átlag 20 napot tartózkodik, mivel vegyes alapanyagot használnak fel, ezért a mezofil és termofil fermentorokat egymás után üzemeltetik, így tökéletesebb a szerves anyag lebomlás. A rendelkezésre álló nedves technológiájú fermentorok összkapacitása 17 000 m3, melyben naponta 20-25 000 m3, 60-65 %-os metán tartalmú biogáz keletkezik. A termelt biogáz egy részét közvetlenül tüzelésre használják a baromfifeldolgozóban és más üzemekben, míg a nagyobb részéből villamos energiát állítanak elő a 2500 kW kapacitású blokkfűtő kiserőműben, mely 4 db gázmotorból áll. A kierjesztett anyag a fermentálási maradék vagy fermentlé, ami 4 db, egyenként 2.260 m3 térfogatú vasbeton tárolóba kerül a felhasználásig. [[1] Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft., [2] Dr. Petis Mihály, A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, 2008., http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
Igen, az alkalmazott technológiától és a felhasznált alapanyagoktól függ. A Nyírbátori Regionális Biogáz Üzemben biogáz előállítására felhasznált alapanyagok a következők: szarvasmarha trágya (8967 t/év), baromfitrágya (1771 t/év), növényi hulladék (4843 t/év), egyéb hulladék és melléktermék (7589 t/év), hőkezelt állati hulladék(17052 t/év). [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]
- Other inorganic chemical compounds
- nitorgen (Kjeldhal)
- Other inorganic chemical compounds
- ammonia/ammonium
- Other inorganic chemical compounds
- nitrite
- Other inorganic chemical compounds
- nitrate
- Other inorganic chemical compounds
- phosphorous
- Metals, semi-metals and their compounds
- arsenic
- Other inorganic chemical compounds
- calcium
- Metals, semi-metals and their compounds
- cadmium
- Metals, semi-metals and their compounds
- cobalt
- Metals, semi-metals and their compounds
- chromium
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
- Metals, semi-metals and their compounds
- mercury
- Other inorganic chemical compounds
- potassium
- Other inorganic chemical compounds
- magnesium
- Other inorganic chemical compounds
- sodium
- Metals, semi-metals and their compounds
- nickel
- Other inorganic chemical compounds
- phosphorous
- Metals, semi-metals and their compounds
- lead
- Metals, semi-metals and their compounds
- selenium
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
Nitrogén (Kjeldahl) 0.2-0.376 tömeg%, nitrit 0.69-2.28 mg/l, nitrát 0.735-0.39 mg/l, kalcium 132-148 mg/kg, kálium 472-736 mg/kg, magnézium 25.9-32.7 mg/kg, nátrium 256.5-1000 mg/kg, nikkel 0.059-0.12 mg/kg, foszfor 260-274.5 mg/kg, cink 2.03-2.56 mg/kg.
A fermentlé jelentős mennyiségű vizet is kijuttat, ami aszályos időszakban, különösen homoktalajokon a növények túlélését, jó termését eredményezheti. A növények jelentős része jobb csirázást mutat, ha kis mennyiségű fermentlével kezelik. A növény fajtájától függően a 2-3 részben történő kijuttatás a kedvező, kivételt képez a napraforgó, mely nagyon érzékenynek bizonyult. [Dr. Petis Mihály (2008) A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
szárazanyag-tartalom 1.2-2%. szervesanyag-tartalom 1.1-1.4%
A nyírbátori biogáz üzem mellet lévő szántóföldön, tápanyag utánpótlásra hasznosítják. A szántóföldi hasznosítás csak az év meghatározott időszakaiban végezhető, ezért a tiltott időszakokban, a hat db 10000 m3-es fóliával kibélelt átmeneti tározóban gyűjtik és tárolják a biotrágyát és a tisztított szennyvizet.
[1] Dr. Petis Mihály, A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, 2008., http://www.batorcoop.hu/?q=node/3 [2] Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.
Fermentlé fizikai-kémiai tulajdonságai, összetétele, tápelemtartalom, toxikus elemtartalom, növénynövekedés vizsgálatok tenyészedényes, kisparcellás és üzemi léptékben, siló és csemegekukorica, napraforgó, szója, búza, tritikálé, új és régi telepítéső lucerna, cukorcirok és szuszu növényeken. [Dr. Petis Mihály (2008) A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
A nagy mennyiségben kijuttatott tápanyagot a növény nem tudja felvenni, a felesleg pedig a talajvízbe mosódhat. A szója és a napraforgó növényekre a fermentlé perzselő hatással van, kijuttatás után a
leveleiket leégeti.
A fermentlé alkalmas tápanyag utánpótlás biztosítására. [Dr. Petis Mihály (2008) A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
Biológiai eredeténél fogva komplex tápanyagnak tekinthető, hiszen makro- és mikroelemeket, nyomelemeket, szerves vegyületeket egyaránt tartalmaz. [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]
Alacsony humusztartalmú homoktalajokon, a fermentlé képes stimulálni a talajban lévő mikroorganizmusok számát, a talaj eredeti mikrobapopulációjának aktivitását, melyhez a kezelés során kijutatott tápanyagok indirekt módon is hozzájárulnak. [Dr. Petis Mihály (2008) A biogáz termelési rendszer hiánya, Nyírbátor, http://www.batorcoop.hu/?q=node/3]
A fermentlében található szervesanyag-formáktól függően alkalmas lehet. [W.J. Rawlsa, Y.A. Pachepskyb, J.C. Ritchiea, T.M. Sobeckic, H. Bloodworthc, Effect of soil organic carbon on soil water retention, Geoderma 116 (2003) 61– 76]
A fermentlé tápanyag-tartalmát a gyomok is jól hasznosítják, így a növényzet növekedésének serkentésével és a növénytakaró záródásával eróziógátló hatása lehet. [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]
A nyírbátori biogázüzemi fermentlé enyhén lúgos kémhatású anyag, ennek ellenére savanyodást tapasztaltak réti és homoktalajokon is. Ennek okát csak elméleti síkon tudják alátámasztani: A fermentlé sok szerves anyagot, molekulát is tartalmaz, a talajba jutva ezek a molekulák, hozzákapcsolódva a szerves és ásványi kolloidokhoz, képesek disszociálni, bomlani, mely folyamatok a talaj savanyodását eredményezhetik. [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]
A Nyírbátori Regionális Biogáz Üzemben keletkező fermentlé ilyen jellegű hasznosítását nem vizsgálták.
A jelenlegi törvényi szabályozás a fermentlét hígtrágyaként kezeli, hisz egyedisége miatt nincs megfelelő kategória a vonatkozó rendeletekben.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg csak érvényes engedély alapján juttatható ki a fermentlé a termőföldre az adott növény tápanyag igénye szerint számított éves mennyiségben egyszerre, majd a terület beszántásra kerül. A szója és a napraforgó növényekre a fermentlé perzselő hatással van, kijuttatás után a
leveleiket leégeti. A leperzselt növények azonban hamarosan regenerálódnak, és a
fermentlé hatására elágazó szárakat fejlesztenek, melyeken erıteljes termés
fejlődik. [Prof. Dr. Nagy János (2007) Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyag gazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása, Zárójelentés GVOP-3.1.1.-2004-05-0220/3.0, Debreceni Egyetem, Bátortrade Kft.]