Metanizált (rothasztott) szeszgyári szennyvíz

Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group

Organisation/Data provider's nameBudapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Name of contact
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Telephone/fax
+36-1-4632347
Denomination of the waste or by-productMetanizált (rothasztott) szeszgyári szennyvíz
Denomination of the waste or by-product in English
Post methanated distillery effluent (PMDE)
Type of the waste or by-product data-sheet
General characterization
Functional characterisation
Hazardous waste from food industry
EWC code of waste
  • 02 WASTES FROM AGRICULTURE, HORTICULTURE, AQUACULTURE, FORESTRY, HUNTING AND FISHING, FOOD PREPARATION AND PROCESSING
  • 02 07 wastes from the production of alcoholic and non-alcoholic beverages (except coffee, tea and cocoa)
  • 02 07 05 sludges from on-site effluent treatment
Consistency of the waste or by-product
Fluid (liquid)
Description of the waste generating technology

A szeszgyári szennyvíz az alkoholgyártás egyik mellékterméke, mely az aerob rothasztás eredménye. A cukormelasz alapú szeszgyártás szennyvizét biológiailag kezelik (anaerob és/vagy aerob rendszerekben), melynek során a szennyvíz nagyon nagy biológiai (biokémiai) oxigén igényét (BOI), vagyis a biológiailag lebontható szerves anyagok mikrobiális lebontásához szükséges oxigénfogyasztást nagymértékben lecsökkentik, baktériumok és/vagy gombák segítségével, biogáz, illetve biometán termeléssel. A BOI csökkenése, azaz a biodegradáció a tápanyagforrások növekedését is jelenti (nitrogén és foszfor). A biológiailiag előkezelt szeszgyári szennyvíz tápanyagtartalma nagy, ezért gyakran használják öntözésre, mezőgazdasági területeken (különösen Indiában).
Deepak Pant, Alok Adholeya (2007) Biological approaches for treatment of distillery wastewater: A review Bioresource Technology 98, 2321–2334

Any special characteristics of the waste or by-product

Igen, ami nagymértékben függ az alapanyagtól, melasz típusától, az erjesztés és leválasztás körülményeitől, a szennyvíz kezelési technológiától.

Is it a hazardous waste?
yes
Characterisation of the waste as a chemical substance
Mixture of chemical substances
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Other inorganic chemical compounds
  • nitrogen (total)
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
668 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Other inorganic chemical compounds
  • sulphate
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Main component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
3786 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Other inorganic chemical compounds
  • phosphate
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
739 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Other inorganic chemical compounds
  • chlorine/chloride
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Main component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
1800 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Phenols
  • phenols (all)
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
510 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Metals, semi-metals and their compounds
  • cadmium
Other type of chemical substance
Kadmium (Cd)
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
2.28 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Metals, semi-metals and their compounds
  • copper
Other type of chemical substance
Réz (Cu)
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
7.12 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Metals, semi-metals and their compounds
  • iron
Other type of chemical substance
Vas (Fe)
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
84.01 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Metals, semi-metals and their compounds
  • manganese
Other type of chemical substance
Mangán (Mn)
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
5.03 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Metals, semi-metals and their compounds
  • nickel
Other type of chemical substance
Nikkel (Ni)
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
4.60 mg/l
Chemical substance, Main group|Chemical substance, Subgroup
  • Metals, semi-metals and their compounds
  • zinc
Other type of chemical substance
Cink (Zn)
Is the contained chemical substance main component, component or contaminant of the waste or by-products / biochar?
Component
Concentration of the chemical in the waste or by-product / biochar
14.11 mg/l
Name of the waste/by-product
Metaniztált (rothasztott) szeszgyári szennyvíz
Components of the waste/by-product

Szerves és szervetlen tápanyagok, nagy K tartalom, különböző nyomelemek, de nagy BOI és KOI értékei(biológia és kémiai oxigénigénye) miatt, valamint a nagy toxikus elem-koncentráció (Cu, Cd, Zn, Fe, Ni, Mn and Pb) és a SO42−, PO43−,K+ és Cl− ionok nagy koncentrációja miatt, csak kontrolált körülmények között, kis mennyiségben vagy kezelést követően (például biológian kezelés) javasolt mezőgazdaságban öntözésre és tápanyagpótlásra alkalmazni (1, 2).
Referencia
[1]- R.N. Bharagava, R. Chandra, V. Rai, Phytoextraction of trace elements and physiological changes in Indian mustard plants (Brassica nigra L.) grown in post methanated distillery effluent (PMDE) irrigated soil, Bioresource Technology 99 (2008) 831
(2) Ram Naresh Bharagava, Ram Chandra (2010) Effect of bacteria treated and untreated post-methanated distillery effluent(PMDE) on seed germination, seedling growth and amylase activity in Phaseolus mungo, Journal of Hazardous Materials 180 (2010) 730–73

pH
8.5
Conductivity (mS/cm)
3.70
Dry matter content (%)
4.61
Moisture content (%)
95.39
Total Organic Carbon (mg/l)
2100
Total Dissolved Solids (mg/l)
10 480
Chemical Oxygen Demand, COD (mg/l)
47 400
Homogeneity
Homogeneous
Pozzolan activity
no
Other

BOI= 23000 mg/l, Szervesanyag tartalom (OM)= 2.08 mg/l, Kationcserélő kapacitás (CEC)= 16.07 meq/10ml (1)

[1]- R.N. Bharagava, R. Chandra, V. Rai, Phytoextraction of trace elements and physiological changes in Indian mustard plants (Brassica nigra L.) grown in post methanated distillery effluent (PMDE) irrigated soil, Bioresource Technology 99 (2008) 8316–8324

Is this waste or by-product being utilised?
Yes
Utilisation

Talajjavítás [1], [2], [3]

References on utilisation

[1]- R.N. Bharagava, R. Chandra, V. Rai, Phytoextraction of trace elements and physiological changes in Indian mustard plants (Brassica nigra L.) grown in post methanated distillery effluent (PMDE) irrigated soil, Bioresource Technology 99 (2008) 8316–8324
[2] Kaushik, A., Nisha, R., Jagjeeta, K., Kaushik, C.P., 2005. Impact of long and short term irrigation of a sodic soil with distillery effluent in combination with bioamendments. Biores. Technol. 96, 1860–1866.
(3) Ram Naresh Bharagava, Ram Chandra (2010) Effect of bacteria treated and untreated post-methanated distillery effluent(PMDE) on seed germination, seedling growth and amylase activity in Phaseolus mungo, Journal of Hazardous Materials 180 (2010) 730–734

Hazard characteristics
Toxic (H6)
Ecotoxic (H14)
Measured harmful effects
Yes
If harmful effect was measured, please, specify what was measured, which method was used, who did the measurement, and what was the result

A higítatlan szennyvíz toxikus a halakra és egyéb vízi organizmusokra. Biotoxikus a Cyprinus carpio var. communis édes vízi halra (LC50= 0.5%) (1). negatív hatással van a C. carpio halfajta szénhidrát metabolizmusára (2). Csírázásgátló hatása van talajra öntözve (3).
(1) Mahimaraja, S., Bolan, N.S., 2004. Problems and prospects of agricultural use of distillery spentwash in India. SuperSoil 2004. 3rd Australian New Zealand Soils Conference. 5-9 December’2004. University of Sydney, Australia.
(2) Ramakritinan, C.M., Kumaraguru, A.K., Balasubramanian, M.P., 2005. Impact of distillery effluent on carbohydrate metabolism of freshwater fish, Cyprinus carpio. Ecotoxicology 14, 693–707. (3) Kannabiran, B., Pragasam, A., 1993. Effect of distillery effluent on seed germination, seedling growth and pigment content of Vigna mungo (L.) Hepper (CVT9). Geobios. 20, 108–112.

Suspected harmful effects

A kezeletlen szennyvíz sötét színe felszíni élővizekbe vezetve csökkenti a víz átlátszóságát, ezáltal a fotoszintézis általi oxigénellátást ezekben a vizekben, ezért károsan hat a vízi élővilágra (1). Ugyanakkor, az összetételéből eredő nagy szennyezőanyag koncentráció a vizek eutrofizációjához vezethet (2). Kellemetlen szaghatása van, nagy szervesanyag tartalma miatt, (mint például a skatol, az inol és egyéb kéntartalmú vegyületek) (1).

(1) Deepak Pant, Alok Adholeya (2007) Biological approaches for treatment of distillery wastewater: A review Bioresource Technology 98, 2321–2334
(2) FitzGibbon, F., Singh, D., McMullan, G., Marchant, R., 1998. The effect of phenolics acids and molasses spent wash concentration on distillery wastewater remediation by fungi. Process Biochem. 33, 799–803.

Would it be suitable for soil reclamation in general?
Yes
Justification, references

Megfelelő mennyiségben alkalmazva, javítja a homokos vályogtalaj fizikai tulajdonságait: a vízáteresztő képességet (1) és jelentős K, P és N forrást biztosít a növények számára (2).

(1) S. Chandra, H.C. Joshi and H. Pathak (2005) Impact of Distillery Effluent and Salts on Hydraulic Conductivity of a Sandy Loam Soil Caspian J. Env. Sci. Vol. 3 No.1 pp. 9-14
(2) Pathak, H., Joshi, H.C., Chaudhary, A., Kalra, N., Dwivedi, M.K., 1999. Soil amendment with distillery effluent for wheat and rice cultivation. Water Air Soil Poll. 113, 133–140.

Would it supply nitrogen, phosphorous and/or potassium to the soil?
Yes
Justification, references

Értékes növényi tápanyagforrás, megfelelő mennyiségben adagolva főleg N, P, K és szerves tápanyagforrás különböző termesztett növény számára (1, 2).

(1) Kaushik, A., Nisha, R., Jagjeeta, K., Kaushik, C.P., 2005. Impact of long and short term irrigation of a sodic soil with distillery effluent in combination with bioamendments. Biores. Technol. 96, 1860–1866.
(2) Pathak, H., Joshi, H.C., Chaudhary, A., Kalra, N., Dwivedi, M.K., 1999. Soil amendment with distillery effluent for wheat and rice cultivation. Water Air Soil Poll. 113, 133–140.

Would it supply mesoelements (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) to the soil?
Yes
Justification, references

Cl, Fe, Na
H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of
plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47.

Would it supply microelements (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) to the soil?
Yes
Justification, references

Cu, Mn
H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of
plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47.

Would it provide sufficient amounts of special nutrients to the soil?
Yes
Justification, references

A növények által igényelt szerves és szervetlen tápanyagokat biztosítja (1). Vízzel higítva és/vagy más szerves , illetve szervetlen hulladékkal együtt alkalmazva (2,3) vagy biológiai kezelés után (4) termőföldre öntözve javítja a növények tápanyagellátottságát.
(1) H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47
(2) Kaushik, A., Nisha, R., Jagjeeta, K., Kaushik, C.P., 2005. Impact of long and short term irrigation of a sodic soil with distillery effluent in combination with bioamendments. Biores. Technol. 96, 1860–1866. (3) S. N. C. Ray, N. Ranjan, K. Kumari, R. C. Sinha (2005) International Journal of Engineering Research and Applications (IJERA) ISSN: 2248-9622, Vol. 2, Issue 5, September- October 2012, pp.193-203 (4) Deepak Pant, Alok Adholeya (2007) Biological approaches for treatment of distillery wastewater: A review Bioresource Technology 98, 2321–2334

Would it increase the humus/organic matter content of the soil?
Yes
Justification, references

Szervesanyag tartalma van (1).

(1) H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47.

Would it suffice as a main component of growing media?
No
Justification, references

Állagánák fogva nem alkalmas.

Would it suffice as an additive to growing media?
Yes
Justification, references

Elméletileg elképzelhető, mivel megfelelő mennyiségben adagolva főleg N, P, K és szerves tápanyagforrás a növények számára (1).
(1) Pathak, H., Joshi, H.C., Chaudhary, A., Kalra, N., Dwivedi, M.K., 1999. Soil amendment with distillery effluent for wheat and rice cultivation. Water Air Soil Poll. 113, 133–140.

Would it improve the structure of compacted soil and/or contribute to soil crumb formation of poorly structured soils?
Yes
Justification, references

Megfelelő dózisban öntözve a talajt növeli annak vízáteresztő képességét (1).

(1) S. Chandra, H.C. Joshi and H. Pathak (2005) Impact of Distillery Effluent and Salts on Hydraulic Conductivity of a Sandy Loam Soil Caspian J. Env. Sci. Vol. 3 No.1 pp. 9-14

Would it be suitable for physical stabilisation and/or texture improvement of loose, quagmire soils?
No
Would it be suitable for amending sandy soils?
Yes
Justification, references

Megfelelő dózisban öntözve a talajt javítja annak szerkezetét, az alkalmazott szennyvíz szerves frakciójának köszönhetően (1).

(1) S. Chandra, H.C. Joshi and H. Pathak (2005) Impact of Distillery Effluent and Salts on Hydraulic Conductivity of a Sandy Loam Soil Caspian J. Env. Sci. Vol. 3 No.1 pp. 9-14

Would it be suitable for erosion prevention?
No information
Justification, references

Elképzelhető, mivel tápanyagtartalma elősegítheti a növények megtelepedését, ezáltal hozzájárulhat az erózió csökkentéséhez.

Would it be suitable for amending acidic soils?
No information
Would it be suitable for amending saline and sodic soils?
No
Justification, references

Nagy Na és K ion-koncentrációja miatt.

Would it reduce the mobility and availability of the contaminants?
No information
Would it intensify the mobility, availability of the contaminants?
No information
Would it intensify physical, chemical, and/or biological degradation and decomposition of contaminants?
No information
Would it be suitable for production of geotechnical elements?
No information
Risks associated with potential utilisation in soil

Nagy mennyiségben, kontrolálatlanul öntözve a termőföldeket szennyezi a talajvizet és a talajt (1). Kezeletlenül toxikus a vízi ökoszisztémára és gátolja egyes növényfajok csírázását, valamint növekedését (2). Kellemetlen szaga van, nagy szervesanyag tartalma miatt, (mint például a skatol, az inol és egyéb kéntartalmú vegyületek), ezért öntözésre körültekintően kell alkalmazni (3).

(1) N. Jain, Bhatia1 et al (2005): Impact of post-methanation distillery effluent irrigation on groundwater quality, Environmental Monitoring and Assessment 110: 243–255
(2) Kannabiran, B., Pragasam, A., 1993. Effect of distillery effluent on seed germination, seedling growth and pigment content of Vigna mungo (L.) Hepper (CVT9). Geobios. 20, 108–112
(3) H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47.

Datasheet id (original)
1389
Creator
Böröndi Tamás
Status
Verified
Adatlap típusaWaste / by-product survey
Létrehozás
Módosítás