Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- 10 WASTES FROM THERMAL PROCESSES
- 10 01 wastes from power stations and other combustion plants (except 19)
- 10 01 02 coal fly ash
A Bakonyi Erőmű Zrt. energiatermelési tevékenysége során (szénégetés) keletkező tüzelési maradék. Elhelyezése salak-pernye tározó kazettákban történik. A nyomóvezetéken érkező zagy a kazetta körtöltésén elhelyezett belövő vezetékeken keresztül jut az ülepítő térre, a töltés mellett a salak és a pernye lerakódik középen nyílt víztükör alakul ki, majd a letisztult víz nyelőkutakon és nyelő csatornákon a vízvisszaforgató szivattyúházba kerül.
A zagyteret csurgalékvíz-elvezető árokrendszer veszi körül, amely a visszaforgató szivattyúház melletti 500 m3-es nyitott térszíni medencébe vezeti a szivárgó- és csurgalék vizeket, ahonnan a víz a zagytérre visszaemelésre kerül. A zagyvíz mennyisége 10-szerese a salak-pernyének.
Az I. és a II. zagykazettákban lerakott zagy nagy mennyiségben tartalmazott aktív CaO-t továbbá Al203-t, Fe2O3-t, SiO2-t és szulfátokat. E komponensek között reakciók játszódtak le vizes közegben, miáltal rendkívül szilárd 'pernyebeton' képződött. A magas mészkő és gipsz tartalom a pernyekőben kristályos formában jelenik meg - ez kedvező a vízzárőság szempontjából. Az MTA Izotópkutató Intézet 1993 évi mérési eredményei alapján a pernyeminták vízáteresztő-képességi együttható átlagos értéke: k= 8,5*10-8 - 1,1*10-6 cm/s, tehát a lerakott megszilárdult zagy vízzáró képessége jónak tekinthető. Meg kell említeni, hogy az ajkai szén radioaktív összetevői (K40, Th232, U235) a salak-pernyében tovább dúsulnak.
- Other inorganic chemical compounds
- carbon
- Other inorganic chemical compounds
- nitrogen (organic)
- Other inorganic chemical compounds
- sulphur
- Other inorganic chemical compounds
- chlorine/chloride
- Other inorganic chemical compounds
- fluorine/fluoride
- Other inorganic chemical compounds
- sulphur
Ásványi anyagok, növényi tápelemek, mikroelemek, toxikus elemek, radioaktív elemek.
Talajra alkalmazott salakpernye ásványi anyagai a talaj ásványi szerkezetébe beépülnek, ebből az oldható vagy könnyen oldhatóvá váló tápelemeket a növények felhasználják. Az oldható elemek/ionok a talajvízben oldva a talaj mélyebb rétegibe mosódhatnak vagy a lefolyó vizekkel a felszíni vizekbe kerülhetnek. A salakpernyéből kioldódott mozgékony elemeket a növények felveszik, biomasszájukba építik.
A hamu pH értékétől függően bizonyos ionok mobilizálódását, mások stabilizálását segíthetik elő. Savanyú vagy semleges salakpernye a fémek és félfémek pozitív ionjait mobilizálja, a lúgos pernyék a talaj lúgosításával a foszfátok és a fémtartalmú negatív ionokat mobilizálhatják a talajban, pl. arzenátok, molibdenátok, szelenátok, stb. A pernyék talajra alkalmazásakor a pH-változás miatti kioldások érintik mind a talajt, mind a pernyét: tehát a vizekbe került és növények által felvett fémek származhatnak mind a talajból, mind a pernyéből.
Hamutartalom: 97,1% sz.a.-ra; Széntartalom: 2,61% sz.a.-ra, szerves N: 24 mg/kg bombakén: 0,0014%; klorid (vizes oldatból mért adat): 47 mg/l; fluorid (vizes oldatból mért adat: 2,9 mg/l; összes kén: 1,57%
A pernye legfőbb felvevőpiaca a cementipar, ahol beton vagy cement adalékanyagként hasznosítják, ezenfelül használható még útépítéseknél és feltöltések, gátak kialakításánál, jó szilárdulási tulajdonságai miatt bánya-tömítékelésre illetve veszélyes hulladékok ártalmatlanítására is alkalmas.
Az ajkai szén radioaktivitását vizsgálta az MTA Izotópkutató Intézete. A szén radioaktív összetevői (K40, Th232, U235) a salak-pernyében tovább dúsultak, ami korlátozhatja a felhasználhatóságát.
A hulladék radioaktivitását ellenőrizni és kontrollálni kell.
Stabilitását, szilárdságát geotechnikai elemekben fokozottan ellenőrizni kell.
Nagy mikroelemtartalma miatt.
Igen, kálium tartalom.
A nagy mikroelem tartalma és textúrajavító puzzolánaktivitása miatt.
Mivel puzzolánaktivitással rendelkezik
Kiegyensúlyozza a szemcseméreteloszlást: homok mellé a finom frakciót biztosítja
Puzzolán aktivitás, textúrajavítás, növények megtelepedésének elősegítése.
a lúgos pernyék
Ha jelentős Ca tartalma van, akkor javíthatja. Számításokkal és előkísérletekkel eldönthető.
A magas szilikáttartalmának köszönhetően képes a mállási folyamatok megfordítására, melynek során a fémek visszakötnek a molekularácsba. A referencia cikkben nem a mátrai erőművi pernyét alkalmazták, azonban az elemösszetétel alapján feltételezhető, hogy ez a pernye is alkalmas lenne kémiai stabilizálásra. Referenciák: Feigl, V., Uzinger, N., Gruiz, K. (2009) Chemical stabilisation of toxic metals in soil microcosms, Land Contamination and Reclamation, 17 (3–4), 483–494. Feigl, V., Atkári, Á., Anton, A., Gruiz, K. (2007) Chemical stabilisation combined with phytostabilisation applied to mine waste contaminated soils in Hungary, Advanced Materials Research, 20–21, 315–318. Feigl, V., Anton, A., Gruiz, K. (2010) An innovative technology for metal polluted soil – combined chemical and phytostabilisation, In: Construction for a sustainable environment (Eds. Sarsby, R. W. and Meggyes, T.), Taylor and Francis Group, London, pp. 187&
A lúgos pernyék a lúgosan hidrolizáló talajalkotó ásványokat kilúgozhatják ( arzenátok, szelenátok, nickelátok, kromátok)
Kolloid mérettartomány (nagy fajlagos felületű szemcsék) és mikroelemtartalom jó baktérium élőhelyet biztosít.
Puzzolánaktivitásának és szilikáttartalmának köszönhetően.
A növények learatása után a talajból eltávozó hamutartalom pótlására alkalmas.
A felszíni és a felszín alatti vizek közelsége esetén a csurgalék kockázatot jelenthet. Tárolás közben esővíz hatására megszilárdulhat. Szállítás, rakodás: szállópor kiporzása kockázata felmérendő, kontrollálandó. Nedvesítés nem jó megoldás a porzás ellen, mert víz hatására aktiválódik a puzzolán hatás. Maró hatás kockázata a dolgozókra munka közben: belégzés, bőrirritáció, bőrkorrózió, szemirritáció, szemkorrózió (védőfelszerelés!) Szemcseméret: finom por kockázata belégzéssel számottevő lehet (védőfelszerelés, takarás!) Építőanyagba keverve szilárdító hatás nem azonos a cementével.