Skip to main content

Talajerózió gátlása bagaszpernye valamint CaOH-ból előállított puzzolán anyag adagolásával

Data provider

Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group

Organisation/Data provider's nameBudapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Name of contact
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Contact details
Telephone/fax
+36-1-4632347
Compulsory sheet of the technology
Technology Hungarian nameTalajerózió gátlása bagaszpernye valamint CaOH-ból előállított puzzolán anyag adagolásával
Technology name
CaOH and bagasse fly ash as puzzolanic material against soil erosion
Country of origin
Németország
Stage of development
under pre-demo development
Financing of the project
Application sphere
Other contaminants
talajjavítás eróziógátlással
Information on the technology
Environmental element/phase the method may be applied to
Unsaturated (whole) soil
Technology type
combined
Basis of the technology
Physical- chemical
Biological
Technology description

Martirena és munkatársai (1998) az eljárás során tiszta CaOH-ot és cukornád-bagasz pernyét alkalmaztak mész-puzzolán anyagkeverék előállítására. A mész:pernye arány minden esetben 30%:70% volt. A száraz mészport és a pernyéket gondosan homogenizálták, majd vizet adtak hozzá, hogy paszta képződjön, ebből prizmákat és cilindereket formáztak, majd mérték az idő múlásával a porozitás változását és a terhelhetőséget. Az idő előrehaladtával a megkötött anyagban kvarc, krisztoballit és kalcit alakult ki. A CaOH két módon reagálhat a talajban: a reaktív szilikáttal kálcium-szilikát-hidrátot képez, vagy a levegő széndioxidjával kálcium-karbonátot képez. A kálciumkarbonát szintén nagy mennyiségben keletkező cukoripari melléktermék. A keverékek pórusossága a reakció előrehaladtával változott, kb 50%-ra tehető a relatív porozitás. 3 hét elteltével a mechanikai szilárdság közel a duplájára növekedett.

Description of the novelty of the technology

Bagasz pernyét, mint hulladékot használ fel talajkezelésre.

Technology classification
Remediation technology type
  • physical remediation
  • physical stabilisation
Other remediation technology
pernye és mélyre gyökerező lucerna felhasználásával
Remediation technology from contaminant point of view
immobilisation
Remediation technology from execution point of view
in situ
Technology-monitoring
Technological parameters
Biological activity
Contaminant amount
pH
Other
Other technological parameter

talaj ásványi összetétele

Monitored environmental element
Unsaturated (whole) soil
Subsurface water
Costs of the technology
Capital costs
below 40 Euro
Specific total costs
no estimation
SWOT (evalaution based on scores)
Costs
4-low
Time requirement
4-low
Space requirement
4-low
Workload requirement
3-medium
Equipment, apparata requirement
3-medium
Qualified labour
3-medium
Environmental risk and workplace risks
4-low
Ability to meet the target value
4-high
Environmental efficiency
5-very high
Cost efficiency
4-good
Generation of any recyclable byproduct
no
Generation of any byproduct to be treated
no
Automation/remote control
no
Feasibility
4-good
Availability
2-weak
Well known
1-bad
SWOT (evaluation in words)
Strengths

A talaj szerkezetének javítása szilikáttartalmú anyaggal.
Nem igényel drága technológiai beruházást.
Az adalékanyagok sem drágák.

Weaknesses

Szabadföldön még nem kipróbált technológia.
Magyarországon nem elérhető a bagaszpernye.

Possibilities

Más növények égetéséből származó pernye valószínűleg szintén használható.
Kombinálható mélyre gyökerező növények ültetésével.

Threats

A bagasz pernye nyomokban tartalmazhat nehézfém szennyeződést (titán-dioxid).

Completed applications
Site name
Nem alkalmazták szabadföldi technológiában.
Location of the application, country
Németország-laborkísérlet
Location of the application, town
Németország
Publications, references
References

Martirena, J.F., Hernandez, B., Middendorf, M., Gehrkeand, Budelmann, H. (1998) Use of wastes of the sugar industry as pozzolana in lime-pozzolan binders: study of the reaction,Cement and Concrete Research, Vol. 28, No. 11, pp. 1525–1536

Properties of the datasheet
Datasheet id (original)
722
Creator
Fekete-Kertész Ildikó
Status
Verified
Adatlap típusaSoil remediation technology
Létrehozás
Módosítás