Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Compulsory sheet of the technology
Financing of the project
Application sphere
- Not a chemical substance
Description of environmental risk
- Volatile (nonhalogenated) organic compounds
Information on the technology
Az alkalmazott szilikát vassalak szemcsés, 9,5-es pH-jú, hozzávetőleges összetétele a fenti táblázatban megtalálható. A kohósalakot a rizsbeültetés előtt két nappal alkalmazták. Elárasztás előtt egy héttel szárított rizsszalmát (5 Mg/ha) adtak a talajhoz (a rizsszalma visszajuttatása is Si pótlás miatt fontos, de a technológia munkaigényessége miatt egyre kevésbé használt [5]) és mechanikailag bekeverték 10 cm-rel a felületi talaj alá. Egy nappal a beültetés előtt háromféle általános műtrágyát adagoltak: karbamidot (55 kg N/ha), szuperfoszfátot (90 kg P2O5) és kálium-kloridot (40,6 kg K2O/ha). Huszonegy napos rizspalántákat (kultúra: Dongjibyeo, O. Sativa, Japonica) ültettek el, dombocskánként hármat, 15x30 cm-es térkiosztásban június 3-án. A növekedési időszak alatt 5-7 cm-es vízszintet tartottak fenn. Két héttel a rizsültetés után tőhajtást növesztő műtrágyát (22 kg N/ha), négy hétre rá pedig virágzást segítő műtrágyát (33 kg N/ha, 17,4 kg K2O/ha) adagoltak.
Dél-Koreában a talajok hiányosak szilikátra nézve. Mindösszesen 78 mg/kg Si-ot tartalmaznak a talaj felső, megművelt rétegében (felső 10 cm) a kívánatos 130 mg/kg helyett. Ezért általános irányelvként a talajokra 2 tonna/ha kohósalak tartalmú szilikátműtrágyát alkalmaznak két évig. (Ez a mennyiség csak a szilikátpótlást veszi figyelembe).
Maga a kohósalak fémiparban keletkező melléktermék. Fontos, hogy a gyártás során gyorsan kell lehűteni folyamatos nagynyomású vízzel való permetezéssel. Ezután a megüvegesedett homok tulajdonságait viseli.
Kohósalak alkalmazása metán-emiszzió csökkentésére rizsföldeken (Si-műtrágyaként eddig is használták)
Technology classification
- biological
- anaerobic biodegradation based remediation
Technology-monitoring
elemösszetétel, rizsnövekedés, hozam
Costs of the technology
SWOT (evalaution based on scores)
SWOT (evaluation in words)
Jól fedezi a rizs extrém szilikátigényét. Reduktív környezet korlátozásával csökkenti a metán emissziót. A kalcium-szilikát semlegesíthet különböző, a növények tápanyagfelvétele szempontjából káros szerves savakat. Gátolja a növényi gyökereket károsító H2S képződését. A K és a N megnövekedett felvételét is elősegíti a Si, ugyanis az elárasztott gyökereknek megnő az oxidációs képességük.
Ahogy egyre nagyobb mennyiségben használjuk a talajban Si pótlásához, úgy a talaj Ca és Mg tartalma is nő, aminek hatására megnő a talaj K műtrágya igénye.
Olcsón, nagy mennyiségben beszerezhető adalékanyag a rizstalaj termőképességének megőrzésére és a metánemisszió csökkentésére.
Esetleges hozzá nem értő, túl nagy mértékű, alkalmazásával a talajban nehézfémszennyezés okozása.
Completed applications
- Volatile (nonhalogenated) organic compounds
Description of environmental risk
Publications, references
[1]: Chon-Suh Park: Past and future advances in silicon research in the Republic of Korea in Silicon in Agriculture (Eds.: L. E. Datnoff, G. H. Snyder, G. H. Korndörfer), Chapter 22, Elsevier Science BV, 2001
[2]: M. A. Ali et al.: Effect of industrial by-products containing electron acceptors on mitigating methane emission during rice culrivation, Waste Mangement, 29, 2759-2764, 2009
[3]: M. A. Ali et al.: Evaluation of silicate iron slag amendement on reducing methane emission from flood water rice farming, Agriculture, Ecosystems and Environment, 128, 21-26, 2008
[4]: K.-M. Lee; P.-J. Park: Estimation of the environmental credit for the recycling of granulated blast furnace slag on LCA, Conservation and Recycling, 44, 139-151, 2005
[5]: Brief History of Silicon Research, Chapter 1, Brief History of Silicon Research in Japan-Birth of silicate fertilizer
M. A. Ali et al.: Effect of industrial by-products containing electron acceptors on mitigating methane emission during rice culrivation, Waste Mangement, 29, 2759-2764, 2009