Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Compulsory sheet of the technology
Financing of the project
Application sphere
- Chemical soil degradation
- Soil acidification
Description of environmental risk
- Other soil degradation
Description of environmental risk
Information on the technology
Savanyú talajok javítására alkalmazott növényi hulladék és ezekből előállított bioszén. A bioszenet pirolízissel állítják elő. Rizst és szójabab növényi hulladékát és ezek bioszenét alkalmazták. 350 g levegőn szárított talajhoz kevertek átlagosan 10-20 g/kg bioszenet. Mung babból, mogyoróból és faba babból előállított bioszén 0,68 ; 0,67 és 0,49 egységgel növelték a talajok pH-ját a kezeletlenhez képest. A nem hüvelyes növényekből előállított bioszén (repce, rizs, kukorica és búza sorrendben 0,35; 0,23; 0,16 és 0,10 egységgel növelték a talajok pH-ját.
Talaj termékenység és talaj savasság csökkentés szempontjából a hüvelyes növényekből előállított bioszén hatékonyabb volt a talaj pH növekedés és CEC kapacitás növelésében a nem hüvelyes növényekből előállított bioszénnel szemben.
Technology classification
- Soil amelioration with biochar
- Soil amelioration with biochar from vegetable production waste
Technology-monitoring
-bioszén tömeg
-bioszén anyagi összetétel
Costs of the technology
SWOT (evalaution based on scores)
SWOT (evaluation in words)
Bioszén előállításához szükséges anyagokat (növényi hulladék) könnyű beszerezni.
A bioszén talajjavító hatása nem csak a savasodás csökkentésére korlátozódik, hanem javítja a talaj szerkezetét, termékenységét, élőhelyet biztosít mikróbák számár.
A bioszén nehézfémet és PAH-ot tartalmazhat.
Bioszén alkalmazása talajjavításra hosszútávú szabadföldi kísérletben.
Befolyásolhatja a természetes nitrogén ciklust.
Completed applications
- Other
Inkubációs kísérletben vizsgálták különböző biomassza eredetű bioszén hatását Dél-Kínából származó, savanyú, rossz minőségű talajok javítására, 15-30 t/ha-al egyenértékű bioszén adagolással, rövid távon.
Mung babból, mogyoróból és faba babból előállított bioszén 0,68 ; 0,67
és 0,49 egységgel növelték a talajok pH-ját a kezeletlenhez képest. A nem hüvelyes növényekből előállított bioszén (repce, rizs, kukorica és búza sorrendben 0,35; 0,23; 0,16 és 0,10 egységgel növelték a talajok pH-ját.
- Chemical soil degradation
- Soil acidification
Publications, references
Yuan, J.H., Xu, R.K., Wang, N., Li, J.Y., 2011b. Amendment of acid soils with crop
residues and biochars. Pedosphere 21, 302–308.
BME környezetmérnök MSc: Környezeti mikrobiológia és biotechnológia órai anyag -Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika