Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Az Eisenia fetida szervezetébe bőrön át vagy a táplálékkal bejutó vegyi anyagok okozta krónikus toxicitás, valamint a szaporodásra, mortalitásra és növekedésre gyakorolt hatások mérése talajban vagy más szilárd mintában.
Szennyezett talaj hosszútávú hatásainak vizsgálata, tápláléklánc-vizsgálatok. Talaj, mint élőhely minősítése.
Időigénye nagy. A giliszták adaptálódása érzkenységük csökkenéséhez vezethet.
Bioakkumuláció tesztnél a giliszta belében lévő talaj kiürülését meg kell várni.
A vizsgálandó anyag különböző koncentrációit tartalmazó mesterséges talajba ill. a környezeti talajmintába helyezett meghatározott számú Eisenia fetida mortalitását határozzuk meg. A tesztet 2 lépésben végezzük, az előzetes teszt során a végleges tesztben alkalmazandó koncentráció tartományt határozzuk meg . Kontrollként mesterséges talajt (OECD talaj) használunk. A vizsgálat során a talajok nedvességtartalmát az összes vízmegkötő képesség 40-60%-ra állítjuk be.
Előzetes teszt: Akut toxicitási tesztet végzünk (14 nap) a vizsgálandó anyag 5 koncentrációjával + egy kontrollal, 10 (megmosott, ismert tömegű) gilisztát használva koncentrációnként és edényenként. 500-500g szennyezett OECD talajt ill. talajmintát mérünk minden üvegedénybe, majd 20oC-on, szabályozott sötét-világos megvilágítási ciklust biztosító tenyésztő helyiségben 14 napig tenyésztjük a gilisztákat.kivesszük, 14 nap elteltével az élő gilisztákat számoljuk meg, meghatározzuk tömegüket.
Teszt:vizsgálandó anyag 5 koncentrációjával végezzük+ egy kontrollal, 10 (megmosott, ismert tömegű) gilisztát használva koncentrációnként és edényenként. 500-500g szennyezett OECD talajt ill. talajmintát mérünk minden üvegedénybe, majd 20oC-on, szabályozott sötét-világos megvilágítási ciklust biztosító tenyésztő helyiségben 4 hétig tenyésztjük. Hetenként egyszer tápanyagot:5 g légszáraz őrölt marhatrágyát szórunk a tesztedényekbe bemért talaj tetére, a talajt 5-6 ml ivóvízzel nedvesítjük, hogy a talaj ki ne száradjon. A nedvességtartalom a teszt végén max. 10%-kal térhet el a kezdetitől.4 hét után, mely idő elteltével a kifejlett gilisztákat eltávolítjuk, megszámoljuk, nedves tömegüket lemérjük. 8 hét után meghatározzuk a petegubókból kikelt utódok számát és tömegét és a talaj víztartalmát. Az ereményeket mg/kg száraz talaj egységben adjuk meg. Megadjuk az LC/EC50-t , a LOEC és a NOEC értékét.
A biokoncentráció vizsgálatára külön protokoll létezik.
Nagy környezeti realitás. A direkt érintkezés miatti interakció, feltáró hatás integrálódik az eredménybe. A giliszta, mint állati tesztorganizmus jól reprezentálja a talajlakó állatok táplálkozási szintjét.
Több expozíciós útvonalon jut a szennyezőanyag a gilisztába.
A giliszta könnyen beszerezhető, igénytelen, általánosan elterjedt organizmus.
Hosszú ideig tart, a giliszták adaptálódtak a környezeti ártalmakhoz, szennyezőanyagokhoz, így a teszt érzékenysége kicsi.
Hozzáférhetőséget növelő adalékokkal növelhető a teszt érzékenysége.
A letalitás mellett érzékenyebb végpontok keresésére van lehetőség, pl. az adaptálódással összefüggésben.
A giliszták csökkent érzékenysége, adaptációja hamis negatív eredményhez vezethet.
Mikrokozmoszokban, több fajt alkalmazó tesztekben, tápláléklánc vizsgálatokban és a vegyi anyagok bioakkumulálhatóságának illetve a környezetben lejátszódó bioakkumuláció követésére alkalmas tesztekben is felhasználható tesztorganizmus.
Talajba került szennyezőanyag feltáródása, toxicitásának változása sikeresen követhető volt toxikus fémekkel szennyezett üledékkel elárasztott talaj mikrokozmosz modelljében.
MSZ ISO 11268-2