Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- 02 WASTES FROM AGRICULTURE, HORTICULTURE, AQUACULTURE, FORESTRY, HUNTING AND FISHING, FOOD PREPARATION AND PROCESSING
- 02 07 wastes from the production of alcoholic and non-alcoholic beverages (except coffee, tea and cocoa)
- 02 07 05 sludges from on-site effluent treatment
A szeszgyári szennyvíz az alkoholgyártás egyik mellékterméke, mely az aerob rothasztás eredménye. A cukormelasz alapú szeszgyártás szennyvizét biológiailag kezelik (anaerob és/vagy aerob rendszerekben), melynek során a szennyvíz nagyon nagy biológiai (biokémiai) oxigén igényét (BOI), vagyis a biológiailag lebontható szerves anyagok mikrobiális lebontásához szükséges oxigénfogyasztást nagymértékben lecsökkentik, baktériumok és/vagy gombák segítségével, biogáz, illetve biometán termeléssel. A BOI csökkenése, azaz a biodegradáció a tápanyagforrások növekedését is jelenti (nitrogén és foszfor). A biológiailiag előkezelt szeszgyári szennyvíz tápanyagtartalma nagy, ezért gyakran használják öntözésre, mezőgazdasági területeken (különösen Indiában).
Deepak Pant, Alok Adholeya (2007) Biological approaches for treatment of distillery wastewater: A review Bioresource Technology 98, 2321–2334
Igen, ami nagymértékben függ az alapanyagtól, melasz típusától, az erjesztés és leválasztás körülményeitől, a szennyvíz kezelési technológiától.
- Other inorganic chemical compounds
- nitrogen (total)
- Other inorganic chemical compounds
- sulphate
- Other inorganic chemical compounds
- phosphate
- Other inorganic chemical compounds
- chlorine/chloride
- Phenols
- phenols (all)
- Metals, semi-metals and their compounds
- cadmium
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
- Metals, semi-metals and their compounds
- iron
- Metals, semi-metals and their compounds
- manganese
- Metals, semi-metals and their compounds
- nickel
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
Szerves és szervetlen tápanyagok, nagy K tartalom, különböző nyomelemek, de nagy BOI és KOI értékei(biológia és kémiai oxigénigénye) miatt, valamint a nagy toxikus elem-koncentráció (Cu, Cd, Zn, Fe, Ni, Mn and Pb) és a SO42−, PO43−,K+ és Cl− ionok nagy koncentrációja miatt, csak kontrolált körülmények között, kis mennyiségben vagy kezelést követően (például biológian kezelés) javasolt mezőgazdaságban öntözésre és tápanyagpótlásra alkalmazni (1, 2).
Referencia
[1]- R.N. Bharagava, R. Chandra, V. Rai, Phytoextraction of trace elements and physiological changes in Indian mustard plants (Brassica nigra L.) grown in post methanated distillery effluent (PMDE) irrigated soil, Bioresource Technology 99 (2008) 831
(2) Ram Naresh Bharagava, Ram Chandra (2010) Effect of bacteria treated and untreated post-methanated distillery effluent(PMDE) on seed germination, seedling growth and amylase activity in Phaseolus mungo, Journal of Hazardous Materials 180 (2010) 730–73
BOI= 23000 mg/l, Szervesanyag tartalom (OM)= 2.08 mg/l, Kationcserélő kapacitás (CEC)= 16.07 meq/10ml (1)
[1]- R.N. Bharagava, R. Chandra, V. Rai, Phytoextraction of trace elements and physiological changes in Indian mustard plants (Brassica nigra L.) grown in post methanated distillery effluent (PMDE) irrigated soil, Bioresource Technology 99 (2008) 8316–8324
Talajjavítás [1], [2], [3]
[1]- R.N. Bharagava, R. Chandra, V. Rai, Phytoextraction of trace elements and physiological changes in Indian mustard plants (Brassica nigra L.) grown in post methanated distillery effluent (PMDE) irrigated soil, Bioresource Technology 99 (2008) 8316–8324
[2] Kaushik, A., Nisha, R., Jagjeeta, K., Kaushik, C.P., 2005. Impact of long and short term irrigation of a sodic soil with distillery effluent in combination with bioamendments. Biores. Technol. 96, 1860–1866.
(3) Ram Naresh Bharagava, Ram Chandra (2010) Effect of bacteria treated and untreated post-methanated distillery effluent(PMDE) on seed germination, seedling growth and amylase activity in Phaseolus mungo, Journal of Hazardous Materials 180 (2010) 730–734
A higítatlan szennyvíz toxikus a halakra és egyéb vízi organizmusokra. Biotoxikus a Cyprinus carpio var. communis édes vízi halra (LC50= 0.5%) (1). negatív hatással van a C. carpio halfajta szénhidrát metabolizmusára (2). Csírázásgátló hatása van talajra öntözve (3).
(1) Mahimaraja, S., Bolan, N.S., 2004. Problems and prospects of agricultural use of distillery spentwash in India. SuperSoil 2004. 3rd Australian New Zealand Soils Conference. 5-9 December’2004. University of Sydney, Australia.
(2) Ramakritinan, C.M., Kumaraguru, A.K., Balasubramanian, M.P., 2005. Impact of distillery effluent on carbohydrate metabolism of freshwater fish, Cyprinus carpio. Ecotoxicology 14, 693–707. (3) Kannabiran, B., Pragasam, A., 1993. Effect of distillery effluent on seed germination, seedling growth and pigment content of Vigna mungo (L.) Hepper (CVT9). Geobios. 20, 108–112.
A kezeletlen szennyvíz sötét színe felszíni élővizekbe vezetve csökkenti a víz átlátszóságát, ezáltal a fotoszintézis általi oxigénellátást ezekben a vizekben, ezért károsan hat a vízi élővilágra (1). Ugyanakkor, az összetételéből eredő nagy szennyezőanyag koncentráció a vizek eutrofizációjához vezethet (2). Kellemetlen szaghatása van, nagy szervesanyag tartalma miatt, (mint például a skatol, az inol és egyéb kéntartalmú vegyületek) (1).
(1) Deepak Pant, Alok Adholeya (2007) Biological approaches for treatment of distillery wastewater: A review Bioresource Technology 98, 2321–2334
(2) FitzGibbon, F., Singh, D., McMullan, G., Marchant, R., 1998. The effect of phenolics acids and molasses spent wash concentration on distillery wastewater remediation by fungi. Process Biochem. 33, 799–803.
Megfelelő mennyiségben alkalmazva, javítja a homokos vályogtalaj fizikai tulajdonságait: a vízáteresztő képességet (1) és jelentős K, P és N forrást biztosít a növények számára (2).
(1) S. Chandra, H.C. Joshi and H. Pathak (2005) Impact of Distillery Effluent and Salts on Hydraulic Conductivity of a Sandy Loam Soil Caspian J. Env. Sci. Vol. 3 No.1 pp. 9-14
(2) Pathak, H., Joshi, H.C., Chaudhary, A., Kalra, N., Dwivedi, M.K., 1999. Soil amendment with distillery effluent for wheat and rice cultivation. Water Air Soil Poll. 113, 133–140.
Értékes növényi tápanyagforrás, megfelelő mennyiségben adagolva főleg N, P, K és szerves tápanyagforrás különböző termesztett növény számára (1, 2).
(1) Kaushik, A., Nisha, R., Jagjeeta, K., Kaushik, C.P., 2005. Impact of long and short term irrigation of a sodic soil with distillery effluent in combination with bioamendments. Biores. Technol. 96, 1860–1866.
(2) Pathak, H., Joshi, H.C., Chaudhary, A., Kalra, N., Dwivedi, M.K., 1999. Soil amendment with distillery effluent for wheat and rice cultivation. Water Air Soil Poll. 113, 133–140.
Cl, Fe, Na
H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of
plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47.
Cu, Mn
H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of
plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47.
A növények által igényelt szerves és szervetlen tápanyagokat biztosítja (1). Vízzel higítva és/vagy más szerves , illetve szervetlen hulladékkal együtt alkalmazva (2,3) vagy biológiai kezelés után (4) termőföldre öntözve javítja a növények tápanyagellátottságát.
(1) H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47
(2) Kaushik, A., Nisha, R., Jagjeeta, K., Kaushik, C.P., 2005. Impact of long and short term irrigation of a sodic soil with distillery effluent in combination with bioamendments. Biores. Technol. 96, 1860–1866. (3) S. N. C. Ray, N. Ranjan, K. Kumari, R. C. Sinha (2005) International Journal of Engineering Research and Applications (IJERA) ISSN: 2248-9622, Vol. 2, Issue 5, September- October 2012, pp.193-203 (4) Deepak Pant, Alok Adholeya (2007) Biological approaches for treatment of distillery wastewater: A review Bioresource Technology 98, 2321–2334
Szervesanyag tartalma van (1).
(1) H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47.
Állagánák fogva nem alkalmas.
Elméletileg elképzelhető, mivel megfelelő mennyiségben adagolva főleg N, P, K és szerves tápanyagforrás a növények számára (1).
(1) Pathak, H., Joshi, H.C., Chaudhary, A., Kalra, N., Dwivedi, M.K., 1999. Soil amendment with distillery effluent for wheat and rice cultivation. Water Air Soil Poll. 113, 133–140.
Megfelelő dózisban öntözve a talajt növeli annak vízáteresztő képességét (1).
(1) S. Chandra, H.C. Joshi and H. Pathak (2005) Impact of Distillery Effluent and Salts on Hydraulic Conductivity of a Sandy Loam Soil Caspian J. Env. Sci. Vol. 3 No.1 pp. 9-14
Megfelelő dózisban öntözve a talajt javítja annak szerkezetét, az alkalmazott szennyvíz szerves frakciójának köszönhetően (1).
(1) S. Chandra, H.C. Joshi and H. Pathak (2005) Impact of Distillery Effluent and Salts on Hydraulic Conductivity of a Sandy Loam Soil Caspian J. Env. Sci. Vol. 3 No.1 pp. 9-14
Elképzelhető, mivel tápanyagtartalma elősegítheti a növények megtelepedését, ezáltal hozzájárulhat az erózió csökkentéséhez.
Nagy Na és K ion-koncentrációja miatt.
Nagy mennyiségben, kontrolálatlanul öntözve a termőföldeket szennyezi a talajvizet és a talajt (1). Kezeletlenül toxikus a vízi ökoszisztémára és gátolja egyes növényfajok csírázását, valamint növekedését (2). Kellemetlen szaga van, nagy szervesanyag tartalma miatt, (mint például a skatol, az inol és egyéb kéntartalmú vegyületek), ezért öntözésre körültekintően kell alkalmazni (3).
(1) N. Jain, Bhatia1 et al (2005): Impact of post-methanation distillery effluent irrigation on groundwater quality, Environmental Monitoring and Assessment 110: 243–255
(2) Kannabiran, B., Pragasam, A., 1993. Effect of distillery effluent on seed germination, seedling growth and pigment content of Vigna mungo (L.) Hepper (CVT9). Geobios. 20, 108–112
(3) H.C. Joshi, H. Pathak, A. Choudhary, N. Kalra, Distillery effluent as a source of plant nutrients: prospects and problems, Fertil. News 41 (1996) 41–47.