Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 03 gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából
- konzervgyártásból
- lesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok
- 02 03 04 fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok
Hagyományosan az oliva pogácsát préselik, a kinyert folyadék egy része az olívaolaj, a másik pedig a növényi rostokból származó víz. Az olajat leszűrik és a préselés után visszamaradó anyagot nevezik olíva pogácsának.
Nagyüzemben a pépesített alapanyag egy vízszintes centrifugába kerül (3000 percenkénti fordulat), ahol víz hozzáadásával segítik az olaj kiválásának folyamatát. Menet közben egy lassabban forgó csiga segítségével távolítják el a gép belsejéből az olíva pogácsát. A szétválasztott növényi vizet és olajat ezt követően egy függőleges centrifugában „tisztítják” tovább, 6000 percenkénti fordulaton tudják tökéletesen elválasztani az olajat és vizet egymástól. Ezt nevezik három-fázisú rendszernek, amit Spanyolországban már felváltott egy új technológia, aminek két-fázisú rendszer a neve.
A hagyományos préselési technológiához képest a két-fázisú rendszer egy pasztaszerű hulladékot az úgynevezett 'alperujo' vagy 'két-fázisú törkölyt' eredményez. Ehhez a technológiához kevesebb vízre van szükség, a folyamat végén olivaolajat és nedves hulladékot kapunk [1].
[1] A. Roig, M.L. Cayuela, M.A. Sánchez-Monedero (2006) An overview on olive mill wastes and their valorisation methods, Waste Management, 26(9):960–969
A hulladék minősége függ az alapanyag jellemzőitől és a feldolgozási technológiától. Például, ha magasabb a víztartalma, akkor nehezebb kezelni.
Az adatlapon megjelölt tartalmak:
[1] A. Roig, M.L. Cayuela, M.A. Sánchez-Monedero (2006) An overview on olive mill wastes and their valorisation methods, Waste Management, 26(9):960–969
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
Lignin, hemicellulóz, cellulóz és lipidek a fő komponensei. A tartalmaknál látható mennyiségek átlagos értékek, több üzem adatai alapján.
Szervesanyag tartalma táplálékul szolgál a mikroorganizmusok számára. Foszfor-, kálium- és mikroelemtartalma beépül az elemkörforgalmakba.
Alkalmas lehet talajjavításra.
A. Roig, M.L. Cayuela, M.A. Sánchez-Monedero (2006) An overview on olive mill wastes and their valorisation methods, Waste Management, 26(9):960–969;
A. Saviozzi, R. Levi-Minzi, R. Cardelli, A. Biasci, R. Riffaldi (2001) Suitability of moist olive pomace as soil amendment, Water, Air and Soil Pollution, 128:13–22; Antonio López-Piñeiro, Sergio Murillo, Carla Barreto, Ana Muñoz, José M. Rato, Angel Albarrán, Arturo García (2007) Changes in organic matter and residual effect of amendment with two-phase olive-mill waste on degraded agricultural soils, Science of The Total Environment, 378(1–2):84–89; A. López-Piñeiro, A. Albarrán, J.M. Rato Nunes, C. Barreto (2008) Short and medium-term effects of two-phase olive mill waste application on olive grove production and soil properties under semiarid mediterranean conditions, Bioresource Technology, 99(17):7982–7987
Magas fenol, lipid és szerves sav tartalmának köszönhetően fitotoxikus lehet.
Magas makro- és mikrotápelem tartalmának köszönhetően alkalmas tápanyagpótlásra.
Kálium-tartalmának köszönhetően [1][3][4][5].
[1] A. Roig, M.L. Cayuela, M.A. Sánchez-Monedero (2006) An overview on olive mill wastes and their valorisation methods, Waste Management, 26(9):960–969; [3]
A. Saviozzi, R. Levi-Minzi, R. Cardelli, A. Biasci, R. Riffaldi (2001) Suitability of moist olive pomace as soil amendment, Water, Air and Soil Pollution, 128:13–22; [4] Antonio López-Piñeiro, Sergio Murillo, Carla Barreto, Ana Muñoz, José M. Rato, Angel Albarrán, Arturo García (2007) Changes in organic matter and residual effect of amendment with two-phase olive-mill waste on degraded agricultural soils, Science of The Total Environment, 378(1–2):84–89; [5] A. López-Piñeiro, A. Albarrán, J.M. Rato Nunes, C. Barreto (2008) Short and medium-term effects of two-phase olive mill waste application on olive grove production and soil properties under semiarid mediterranean conditions, Bioresource Technology, 99(17):7982–7987
Magas makro- és mikrotápelem tartalmának köszönhetően alkalmas tápanyagpótlásra.
Szervesanyag-tartalmának köszönhetően növeli [2].
[2] C. Plaza, R. Nogales, N. Senesi, E. Benitez, A. Polo (2008) Organic matter humification by vermicomposting of cattle manure alone and mixed with two-phase olive pomace, Bioresource Technology, 99(11):5085–5089
Magas makro- és mikrotápelem tartalmának köszönhetően alkalmas tápanyagpótlásra.
Mivel nagy szervesanyag tartalmának köszönhetően a talaj szerkezetét javítja alkalmas lehet tömörödött talajok javítására.
A hagyományos úton előállított maradék alkalmas, tehát ez is, mivel csak a víztartalma magasabb.
Magas szervesanyag tartalmának köszönhetően a talajmikroflóra diverzitása megváltozhat, egyes fajok feldúsulhatnak, eltolódhat az összetétel valamilyen irányba.
Magas fenol, lipid és szerves sav tartalmának köszönhetően fitotoxikus lehet.