Ugrás a tartalomra

Miniliziméter (általános alkalmazásra)

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
A módszer fő adatlapja
Módszer neveMiniliziméter (általános alkalmazásra)
Módszer angol neve
Mini-lysimeter (for general application)
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Fejlesztési projekt neve, száma
BÁNYAREM, GVOP-3.1.1-2004-05 257/3.0 és MOKKA, NKFP3/00020/2005 és LOKKOCK
Szennyezőanyagok
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
Egyéb jellemző/vegyi anyag
vízoldható szerves és szervetlen anyagok
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb jellemző/vegyi anyag
Bármely szerves szennyezőanygra alkalmazható mely a csurgalékvízben mérhető
Vegyi anyag csoport|Konkrét vegyi anyag
  • Nem vegyi anyag
A módszer alkalmazhatósága
A módszer típusa
Mérési/analitikai módszer
A módszer alkalmazásának helye
Laboratóriumban
A módszer alkalmazási területei
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Szennyezőanyag jellemzése kivonatban
Talaj és a szennyezőanyag kölcsönhatásának jellemzése
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
A módszer alkalmazási lehetőségei
Szennyezett környezet szűrővizsgálata
Szennyezett környezet előzetes felmérése
Szennyezett környezet monitoringja
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Pórusvíz
Csurgalékvíz
Egyéb nem környezeti minta, amelyre a módszer alkalmazható
bányászati hulladék, kőzet
Kivitelezés feltételei
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
Átfolyós töltött reaktor
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
Laboratóriumi üvegeszközök
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
Mosóoldat
Mennyi mintát igényel
200 g
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Az adatok bevitele személyi számítógépbe, kiértékelés excel vagy más szoftver segítségével
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Általános analitikai laboratórium
Kivitelezés költségei
A berendezés becsült ára
10.000 HUF alatt
Munkaerőköltség/mérés
1 000 - 2 000 HUF
Összes költség/mérés
2 000 - 5 000 HUF
A módszer részletes ismertetése
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

Hengerbe töltött talaj felületére juttatott víz, esővíz, nedvesség, oldat, stb. hatására a talajból kioldódó és a hengerből kicsorgó oldott anyagok kontrollált gyűjtésére alkalmas egyszerű berendezés, kisméretű laboratóriumi változat. Az újdonság az, hogy akár 50-100 gramm talajmennyiségre is alkalmazható. Átfolyásos mikrokozmosz, szilárd fázisból való kioldás vizsgálatára. Folyamatosan vagy szakaszosan locsolt oszlopról lecsorgó oldatból frakciók gyűjtésével és analízisével követhető a kioldódás. Az analízis szennyezőanyagspecifikus kell legyen.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Nagyszámú minta vizsgálható egyszerre, sok változat összehasonlítását igénylő kísérletek folytathatóak le, hiszen a berendezés létrehozása és működtetése olcsó, kis helyigényű.Fémmel szennyezett talajból kémiai és/vagy biológiai kioldása a kockázat direkt meghatározását teszi lehetővé. Egy kioldáson alapuló remediációs technológia megvalósíthatóságát is vizsgálhatjuk. Szerves szennyezőanyagok kioldhatóságának mérése a kockázat megállapítására vagy egy kioldáson alapuló folytonos technológia megalapozására.

A módszer korlátai

A kis mennyiség miatt a minta csak akkor reprezentáns, ha nagyon átgondolt mintavétel után homogenizált mintából dolgozunk. A felület-térfogat arány sokkal nagyobb, mint a valóságban. Ha a kicsorgó szennyezőanyag mennyiség nagyon kicsi, akkor nem követhető a folyamat kémiai analízissel. Ilyenkor nagyobb mennyiséggel kell kísérletezni és a csurgalékot koncentrálni.

Részletes protokoll

Összehasonlító vizsgálathoz a talajoszlopokban azonos térfogattömeget és azonos pórustérfogat értékeket állítunk be. Az oszlopokat azonos mennyiségű mosófolyadékkal locsoljuk és azonos mennyiségű oldatfrakciókat gyűjtünk azonos időpontokban. A minták kémiai vagy ökotoxikológiai analízisre kerülnek.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
5-nagyon kicsi
Időigény
3-közepes
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
5-kiváló
Igényeknek megfelelő pontosság
4-jó
Reprodukálhatóság
3-közepes
Költséghatékonyság
4-jó
Alkalmazhatóság
5-kiváló
Elérhetőség
5-kiváló
Ismertség
3-közepes
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

Dinamikus kísérleti rendszer, az eredmény alapján közvetlenül becsülhetjük a kockázatot és hozhatunk döntéseket. Sok vizsgálat végezhető egyszerre. Jól előkészíti a léptéknövelést. Olcsó, gyors, egyszerű, jó a környezeti realitása.

Gyengeségek

A csurgalék kémiai analízise vagy toxikológiai tesztelése adja az eredményt, ez a kioldás szimulációját követő analízis költségekkel jár.

Lehetőségek

Széles méretskálán mozgó tesztrendszer, ismételhető, frakciók gyűjthetőek és vizsgálhatóak. Környezetből származó mintákból (talaj, üledék, hulladék) kioldható anyagok okozta veszély megállapítására alkalmas, elsősorban talajból talajvízbe vagy más felszín alatti vízbe, talajból felszíni vízbe, hulladéklerakatból felszíni vagy felszín alatti vízbe kerülés esetére. A biológiai kioldás modellezésére is alkalmas. A szennyezett talaj, üledék vagy hulladék kezelési technológiának előkészítésére, technológiai kísérletként is használható.

Veszélyek

A kis méretű minta nem jól reprezentálja a környezetet, a kis méret miatt csökkent a környezeti realitás.

Egyéb információk, referenciák
Lényeges szempontok, érdekességek, saját megjegyzések

Nagyon praktikus eszköz sok minta, sokparaméteres kísérletek gyors lefolytatásához.
A felszín:térfogat reálisnál nagyobb aránya olyan folyamatokra gyakorol nagy hatást, ahol a redoxpotenciálnak fontos szerepe van, pl. a biológiai kioldásnál. A liziméteres modell túlbecsülheti a biológiai folyamatok intenzitását. Ez a túlbecslés illeszkedik a kockázatfelmérés konzervatív koncepciójához, de a becslés pontosításához nagyobb léptékű kísérletekre lesz szükség.

Publikációk

Feigl V., Atkári Á.: Fémek mobilitásának vizsgálata talajban szakaszos és folyamatos kivonással – a két módszer összehasonlító értékelése, Mokka projekt tanulmány, 2007

Konkrét megvalósult alkalmazások
Alkalmazás helye, ország
Magyaroroszág
Alkalmazás helye, város
Budapest
Alkalmazás éve
2008
Alkalmazási terület
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Technológiamonitoring
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telítetlen (teljes) talaj
Szennyezőanyag, amelyre a módszert alkalmazták
Fémek, félfémek és vegyületeik
Az alkalmazás tanulságai

Lásd: Laboratóriumi miniliziméter stabilizáció monitorozására lúgos átmosással adatlap

Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Budapest
Alkalmazás éve
2006
Alkalmazási terület
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Szennyezett környezet előzetes felmérése
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telített talaj
Szennyezőanyag, amelyre a módszert alkalmazták
Fémek, félfémek és vegyületeik
Az alkalmazás tanulságai

Lásd: Miniliziméter stabilizáció monitorozására elárasztott rendszerben adatlap

Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Budapest
Alkalmazás éve
2008
Alkalmazási terület
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Szennyezett környezet előzetes felmérése
Technológiamonitoring
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj által veszélyeztetett felszín alatti víz
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telítetlen (teljes) talaj
Szennyezőanyag, amelyre a módszert alkalmazták
Fémek, félfémek és vegyületeik
Az alkalmazás tanulságai

Lásd: Laboratóriumi miniliziméter stabilizáció monitorozására és ellenőrzésére adatlap

Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
31
Bevivő
Gruiz Katalin
Státusz
Publikált
Adatlap típusaFizikai-kémiai felmérési/monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás