Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
A módszer fő adatlapja
Módszerre vonatkozó információk
Mért végpont
A módszer méréstechnikai jellemzése
Mérési tartomány
- Kőolajszármazékok (TPH)
- dízelolaj
Mérési tartomány
- Kőolajszármazékok (TPH)
- tüzelőolaj
Mérési tartomány
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
Kivitelezés feltételei
Kivitelezés költségei
A módszer részletes ismertetése
Toxikus anyagok gátolják a talajban élő közösségek biológiai aktivitását, köztük nitrifikáló aktivitását is. A kifejlesztett teszt a vizsgálandó talaj nitrifikációs aktivitásának mérésén alapul.
A szennyezett talajok toxicitásának vizsgálatára szolgáló, több fajt alkalmazó 'gyorstesztben' a tesztorganizmus egy szennyezetlen, állandó, nagy nitrifikáló aktivitással rendelkező, jó minőségű talaj.
A teszt végpontja a nitrifikáló aktivitás, mely csökken toxikus vegyi anyagok hatására.
A talaj általános állapotának felmérése, biológiai aktivitás vizsgálata. Szennyezett területek részletes felmérése, szennyezett talaj toxicitásának vizsgálata.
Technológiát követő, utómonitoring.
A teszt kivitelezéséhez szükség van egy 'tesztorganizmusként' alkalmazható állandó és jó nitrifikáló aktivitással rendelkező talajra.
A tesztben a toxikus vegyi anyagok hatására bekövetkező nitrifikáló aktivitás változását mérjük. A tesztorganizmus egy szennyezetlen, állandó, nagy nitrifikáló aktivitással rendelkező, jó minőségű talaj.Ehhez a kontroll talajhoz különböző mennyiségű vizsgálandó mintát téve koncentrációsorozatot állítunk elő, s mérjük a keverék nitrifikáló aktivitásának változását.
Mérés menete:
A vizsgálandó talajból hígítási sort készítünk a nagy nitrifikáló aktivitással rendelkező, kontroll talajjal. A vizsgálandó minta hígítási sorának tagjaiból 5g légszáraz porított talajt bemérünk 50ml-s centrifugacsövekbe, majd hozzáadunk 0,1ml 1,5 M NaClO3-oldatot és 20ml 1mM (NH4)2SO4-oldatot. A mérést három párhuzamos mintával végezzük. A talajokat 5 órán át inkubáljuk 28°C-s termosztátban 220rpm fordulatszámmal rázatva. A kiindulási nitrit-tartalom meghatározásához egy negyedik cső szükséges, melyet -20°C-on tárolunk az inkubáció ideje alatt.
Az öt órás inkubáció után 5ml 2M KCl oldattal leállítjuk a nitrifikációt. A mintákat 2 percig centrifugáljuk (4500rpm), majd N-mentes redős szűrűn leszűrjük a felülúszót. Szénhidrogénekkel 10000 ppm-nél nagyobb koncentrációban szennyezett talajok nitrifikáló aktivitás gátlásának vizsgálatakor a centrifugálás idejét és fordulatszámát meg kell növelni 10 perc, 5000rpm-re a tiszta szűrlet elérése érdekében. A szűrlet 5ml-éhez 3ml puffert és 2ml Griess-Ilosvay reagenst adunk. 15 perc állás után spektrofotométerrel mérjük mind a -20°C mind a 28°C-s minták abszorbanciáját (538nm). A kalibrációt különböző koncentrációjú NaNO2 – tal végezzük KCl oldatokban A kalibrációs görbe felvételével a talajok nitrit tartalma és a nitrifikáló aktivitás meghatározható.
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
Direkt kontakt toxicitási teszt, mellyel háromfázisú és kétfázisú talaj is tesztelhető. Több fajt alkalmazó módszer: a tesztorganizmus nem egyetlen faj, hanem egy élő talaj.
Akut toxicitási tesztként alkalmazható, gyors eljárás, mely 7 órán belül információt szolgáltat a vizsgált talaj káros hatásáról.Mind szerves, mind szervetlen szennyezőanyagokkal szennyezett talaj toxicitásának kimutatására alkalmas.
A teszthez szükség van egy szennyezetlen, jó fizikai kémiai tulajdonságokkal és állandó, nagy nitrifikáló aktivitással rendelkező talajra.
Integrált módszeregyüttes részeként fontos szerepe lehet a szennyezett területek remediációt támogató, részletes felmérése során, illetve a remediációt követő utómonitoringban.
Az eredmények megfelelő értékelése, interpretációja körültekintést igényel.
Egyéb információk, referenciák
Ebben a tesztben a tesztorganizmus egy átlagos nitrifikáló képességgel rendelkező talaj. Ha ehhez a talajhoz szennyezőanyagot, szennyezett vizet, szennyvizet, szennyvíziszapot vagy egy másik, szennyezett talajt teszünk egyre növekvő konventrációban, akkor a vizsgált káros hatású anyag csökkenteni fogja a talaj nitrifikáló aktivitását, illetve a nitrifikáció intenzitását.
Természetesen ez a teszt olyan életszerű szcenáriók modellezésére szolgál, amikor a talajt, mint élőhelyet veszélyezteti egy vegyi anyag, szennyezett víz vagy hulladék.
- Ruzsányi Vera és Szántó Szilvia (2000) Talaj nitrifikáló aktivitását mérő ökotoxikológiai teszt fejlesztése és alkalmazása. TDK dolgozat, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Leitgib Laura (2005) Talaj nitrifikáló aktivitását mérő ökotoxikológiai teszt kidolgozása. Tanulmány, LOKKOCK (GVOP-3.1.1 - 2004 - 05 - 0257 /3.0) pályázat
Konkrét megvalósult alkalmazások
Szénhidrogénekkel szennyezett terület részletes felmérése során alkalmaztuk a tesztet integrált módszeregyüttes részeként. A korábbi üzemanyagtöltő állomás területéről származó minták vizsgálata azt mutatta, hogy a talaj mikroflórájára toxikusan hatott a szénhidrogén szennyezés, nagymértékű nitrifikáció-gátlást mértünk.
Ugyanakkor tápanyag-adagolást és levegőztetést követően a nitrifikáló aktivitás folyamatosan nőtt a talajban, jelezve, hogy a talaj miroflórája képes volt a 'regenerációra'. Így módszer alkalmas szennyezett területek remediációt tervezését támogató, részletes felmérésére.