Tesztcsík a talaj bióta aktivitásának vizsgálatára

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Módszer neveTesztcsík a talaj bióta aktivitásának vizsgálatára
Módszer angol neve
Test stripe for the measurment of soil biotic activity
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Szabványosított?
nem
A módszer típusa
Szabadföldi vizsgálat vagy annak modellje: Diverzitás vizsgálata
Egyéb teszt típusnál
Üres furatok száma
Teszt végpontja
Egyéb
Egyéb végpont
Üres furatok aránya
Alkalmazott fajok száma
Több fajt alkalmazó teszt
Tesztorganizmus
Állat
Expozíciós szcenárió
Emberi használatok: talaj - mezőgazdasági
Teszt időtartama
Hosszú idejű = krónikus
Reprodukálhatóság (%)
80.00
Szelektivitás
Nem szelektív
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Nem vegyi anyag
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
előre kifúrt plexilap csalétek (d=1,5 mm, 16 lyuk), töltet a furatokba, színes jelzőszalag, kis méretű palántázó ásó
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
töltethez: tölgyfalevél por, bentonit, cellulóz, agar
Mennyi mintát igényel
in situ alkalmazható
Hány alkalmazásra képes egy ember, egy munkanap alatt, egy készülékkel
kb. 100 db
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Az adatok bevitele személyi számítógépbe, kiértékelés excel vagy más szoftver segítségével
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Általános kémiai analitikai laboratórium
A berendezés beszerzési ára
10.000 HUF alatt
Összes költség/mérés
0 - 500 HUF
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

A módszer alkalmas talajok biodivezitásának vizsgálatára laboratóriumi mikrokozmoszok esetében is, azonban nagyobb létjogosultság van szabadföldi kísérlet során. A vékony, előre kifúrt plexilapokba helyezett töltelék csalétekként működik a talajlakó állatok (ugróvillások és giliszták) számára, melyet azok elfogyasztanak. A csíkokat a talajba ásva, majd egy inkubációs időt követően azokat eltávolítva és megszámolva az üres furatok számát, következtethetünk a talajlakók aktivitására és mennyiségére.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Talajremediáció és talajjavítás során mind az előzetes felmérés, mind az alkalmazott módszer monitorozása során a teszt lehetőséget nyújt a technológia hatékonyságának felmérésére a biodiverzitás vizsgálatán keresztül.

A módszer korlátai

A vizsgált terület megfelelő megközelíthetőségére van szükség az in situ alkalmazáshoz. Szélsőséges időjárás befolyásolhatja a mérést.

Van-e protokoll
igen
Részletes protokoll

Plexilapok elkészítése: anyagként 1 mm vastag PVC lemezt válasszunk, melyből lemezvágó ollóval alakítotsuk ki a 200*15 mm-es műanyag csíkokat. Ebbe 16 db 1,5 mm átmérőjű lyukat furunk minden tesztcsíkon. A lyukakat egymástól 5 mm-re helyezzük el úgy, hogy a teszt lehelyezése után a legfelső lyuk a talaj szintje alatt 5 mm-re, a legalsó 80 mm-re legyen.

Töltet készítése: A száraz falevelet apírtjuk (mozsár, daráló), majd kislyukú szitán elválasztjuk a finom port a nagyobb levéldaraboktól. A szilárd anyagokat főzőpohárba mérjük: 2,0 g tölgyfalevél por; 13,0 g cellulóz por; 3,0 g agar-agar; 2,0 g bentonit. A keverékhez annyi vizet adunk, hogy elkeverve sűrű szuszpenziót kapjunk, amely kenhető állagú. A keverék kb. 130 ml vizet vett fel.
Az elkészült krémet kézzel töltjük a kifúrt lyukakba. Szabadföldi kísérlet esetén a kihelyezés előtt mindegyik tesztcsík végére érdemes színes szalagot tűzni, hogy a kísérlet végén könnyen megtaláljuk a talajba szúrva.

Kihelyezés: palántázó ásó segíségével kell a talajba helyezni a tesztcsíkokat a talaj szintje alá úgy, hogy a legfelső is kb. 5 mm-rel a talaj szintje alá kerüljön.

Tesztcsíkok begyűjtése: óvatosan húzzuk fel a talajból a csíkokat, majd vigyázva, lehetőleg kézzel tisztítsuk le a talajmaradványokat róla. Ezt követően számoljuk meg azokat a furatokat, melyekből eltűnt a töltet. A vizsgált területen (parcellákon) területtől függően érdemes min. 3-5 tesztcsíkot elhelyezni. Az ideális inkubálási idő a talajban 1 hónap.

Költség
5-nagyon kicsi
Időigény
4-kicsi
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
5-nagyon kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
5-kiváló
Igényeknek megfelelő pontosság
3-közepes
Reprodukálhatóság
4-jó
Költséghatékonyság
5-kiváló
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
5-kiváló
Ismertség
3-közepes
Erősségek

- Kis alapanyagköltségű és a plexilapok többször felhasználhatóak
- Nagyobb méretű (giliszták) talajlakó élőlények jelenléte kimutatható vele, melyre kevés teszt áll rendelkezésre jelenleg
- Nagyobb területek felméréséhez is ideális
- Kis munkaigényű

Gyengeségek

- Töltet elkészítése és a furatokba töltése időigényes
- Ha a töltet nem stabil a furatban akkor önmagától kieshet (rutint igényel)
- Szélsőséges időjárási körülmények befolyásolhatják a mérést

Lehetőségek

- A töltet összetétele változtatható az igényeknek megfelelően

Veszélyek

- Nem ismert

Publikációk

Lautner Laura: Bioszén és oltóanyag hatása leromlott homoktalajra – integrált metodika a talajfunkciók jellemzésére, Szakdolgozat, BME ABÉT, 2016

TÖRNE, E. von (1990): Assessing feeding activities of soil-living animal. I. Bait-lamina-tests, Pedobiologia,Vol. 34, pp. 89-101.

Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Őrbottyán
Alkalmazás éve
2015
Alkalmazási terület
Talaj általános jellemzése
Szárazföldi ökoszisztéma jellemzése
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Technológiamonitoring
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhelyek jellemzése
Szárazföldi élőhely: ökoszisztéma
Emberi használatok: talaj - mezőgazdasági
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telített talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Az alkalmazás tanulságai

A módszer jól alkalmazható szabadföldi talajjavítási technológiai kísérletekben az adalékanyagok, pl. bioszén, mikrobiális oltóanyag, komposzt, hatásának nyomon követésére a talaj makrobióta szempontjából.

Vegyi anyag, amelyre a módszert alkalmazták
Nem vegyi anyag
Adatlap azonosító (eredeti)
1819
Bevivő
Feigl Viktória
Státusz
Publikált
Adatlap típusaBiológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás