Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
A módszer fő adatlapja
Módszerre vonatkozó információk
Mért végpont
A módszer méréstechnikai jellemzése
Mérési tartomány
- Nem vegyi anyag
Kivitelezés feltételei
Kivitelezés költségei
A módszer részletes ismertetése
A módszer alkalmas talajok biodivezitásának vizsgálatára laboratóriumi mikrokozmoszok esetében is, azonban nagyobb létjogosultság van szabadföldi kísérlet során. A vékony, előre kifúrt plexilapokba helyezett töltelék csalétekként működik a talajlakó állatok (ugróvillások és giliszták) számára, melyet azok elfogyasztanak. A csíkokat a talajba ásva, majd egy inkubációs időt követően azokat eltávolítva és megszámolva az üres furatok számát, következtethetünk a talajlakók aktivitására és mennyiségére.
Talajremediáció és talajjavítás során mind az előzetes felmérés, mind az alkalmazott módszer monitorozása során a teszt lehetőséget nyújt a technológia hatékonyságának felmérésére a biodiverzitás vizsgálatán keresztül.
A vizsgált terület megfelelő megközelíthetőségére van szükség az in situ alkalmazáshoz. Szélsőséges időjárás befolyásolhatja a mérést.
Plexilapok elkészítése: anyagként 1 mm vastag PVC lemezt válasszunk, melyből lemezvágó ollóval alakítotsuk ki a 200*15 mm-es műanyag csíkokat. Ebbe 16 db 1,5 mm átmérőjű lyukat furunk minden tesztcsíkon. A lyukakat egymástól 5 mm-re helyezzük el úgy, hogy a teszt lehelyezése után a legfelső lyuk a talaj szintje alatt 5 mm-re, a legalsó 80 mm-re legyen.
Töltet készítése: A száraz falevelet apírtjuk (mozsár, daráló), majd kislyukú szitán elválasztjuk a finom port a nagyobb levéldaraboktól. A szilárd anyagokat főzőpohárba mérjük: 2,0 g tölgyfalevél por; 13,0 g cellulóz por; 3,0 g agar-agar; 2,0 g bentonit. A keverékhez annyi vizet adunk, hogy elkeverve sűrű szuszpenziót kapjunk, amely kenhető állagú. A keverék kb. 130 ml vizet vett fel.
Az elkészült krémet kézzel töltjük a kifúrt lyukakba. Szabadföldi kísérlet esetén a kihelyezés előtt mindegyik tesztcsík végére érdemes színes szalagot tűzni, hogy a kísérlet végén könnyen megtaláljuk a talajba szúrva.
Kihelyezés: palántázó ásó segíségével kell a talajba helyezni a tesztcsíkokat a talaj szintje alá úgy, hogy a legfelső is kb. 5 mm-rel a talaj szintje alá kerüljön.
Tesztcsíkok begyűjtése: óvatosan húzzuk fel a talajból a csíkokat, majd vigyázva, lehetőleg kézzel tisztítsuk le a talajmaradványokat róla. Ezt követően számoljuk meg azokat a furatokat, melyekből eltűnt a töltet. A vizsgált területen (parcellákon) területtől függően érdemes min. 3-5 tesztcsíkot elhelyezni. Az ideális inkubálási idő a talajban 1 hónap.
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
- Kis alapanyagköltségű és a plexilapok többször felhasználhatóak
- Nagyobb méretű (giliszták) talajlakó élőlények jelenléte kimutatható vele, melyre kevés teszt áll rendelkezésre jelenleg
- Nagyobb területek felméréséhez is ideális
- Kis munkaigényű
- Töltet elkészítése és a furatokba töltése időigényes
- Ha a töltet nem stabil a furatban akkor önmagától kieshet (rutint igényel)
- Szélsőséges időjárási körülmények befolyásolhatják a mérést
- A töltet összetétele változtatható az igényeknek megfelelően
- Nem ismert
Egyéb információk, referenciák
Lautner Laura: Bioszén és oltóanyag hatása leromlott homoktalajra – integrált metodika a talajfunkciók jellemzésére, Szakdolgozat, BME ABÉT, 2016
TÖRNE, E. von (1990): Assessing feeding activities of soil-living animal. I. Bait-lamina-tests, Pedobiologia,Vol. 34, pp. 89-101.
Konkrét megvalósult alkalmazások
A módszer jól alkalmazható szabadföldi talajjavítási technológiai kísérletekben az adalékanyagok, pl. bioszén, mikrobiális oltóanyag, komposzt, hatásának nyomon követésére a talaj makrobióta szempontjából.
Képek
