Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 02 hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok
- 02 02 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A halfeldolgozó üzembe miután beérkezik a hal mossák, eltávolítják a bőrét, filézik, darabolják, majd előfőzik. Ezután a konzervdobozokba már sósvízbe kerül, amiben olaj vagy ízesített szósz hozzáadása után lezárt állapotban autoklávozzák. Mindezen folyamatok során felhasznált vizet nevezhetjük a halfeldolgozó konzervüzemek szennyvízének.
http://www.lcafood.dk/processes/industry/canningoffish.htm
Mivel a halkonzervekhez különböző fajtájú halakat használnak fel, a szennyvíz üzemenként és időszakonként eltérő lehet.
http://www.lcafood.dk/processes/industry/canningoffish.htm
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor (összes)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- egyéb fémvegyület
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
1000 kg hal feldolgozásához 15 m3 vízre van szükség, 57 kWh elektromos áramra, 113 kWh hőenergiára. A termék ebből 425 kg konzervhal.
Az elfolyó szennyvíz paraméterei: BOD: 52 kg, COD: 116 kg, Teljes nitrogén: 3 kg, Teljes foszfor: 0,4 kg, halbelsőség: 375 kg.
Jespersen, C., Christiansen, K., Hummelmose, B. (2000) Cleaner Production Assessment in Fish Processing. United Nations Environment Programm; Division of Technology, Industry and Economics. Agri-food forum.
Madsen, J.N. (2001) Livscyklusscreening af makrel - en undersøgelse af miljøpåvirkningerne fra hav til bord af en dåse makrel i tomat produceret på Sæby Fiske Industri. Thesis report Aalborg University - Denmark.
Jespersen C, Christiansen K and Hummelmose B (2000). Cleaner Production Assessment in Fish Processing. United Nations Environment Programm; Division of Technology, Industry and Economics. Agri-food forum.
A környezetben könnyen biodegradálódó szerves anyagról van. Felszíni vizekben eutrofizációt okozhat.
Hulladék, melléktermék jellemzése
Más szilárd hulladékkal együtt komposztálható, előkezelés után a termőföldre helyezhető.
http://afrsweb.usda.gov/SP2UserFiles/Place/66570000/Manuscripts/1970-19…
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Felszíni vizekben eutrofizációt okozhat magas nitrogén és foszfor tartalma miatt.
Potenciális használat talajra
Mags N és P tartalma miatt igen.
http://afrsweb.usda.gov/SP2UserFiles/Place/66570000/Manuscripts/1970-19… 2.2.5 Oil and grease
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.ijirset.com/upload/april/2_PHYSICOCHEMICAL.pdf
Fajardo, C., Mosquera-Corral, A., Campos, J. L., Méndez, R. (2013) Post-treatment of fish canning effluents by sequential nitrification and autotrophic denitrification processes, Process Biochemistry 48(9), pp. 1368–1374.
Bello Bugallo, P.M., Andrade, L. C., Magán Iglesias, A., Torres López, R. (2013) Integrated environmental permit through Best Available Techniques: evaluation of the fish and seafoodcanning industry, Journal of Cleaner Production 47, pp. 253–264.
Ferraro, V., Carvalho, A. P., Piccirillo, C., Santos, M. M., Castro, P. M. L., Pintado M. E. (2013) Extraction of high added value biological compounds from sardine, sardine-type fish and mackerel canningresidues — A review, Materials Science and Engineering 33(6), pp. 3111-3120.
Costa, J.F. Almeida, M.F. Alvim-Ferraz, M.C.M. Dias J.M. (2013) Biodiesel production using oil from fish canning industry wastes, Energy Conversion and Management 74, pp. 17-23.
Mosquera-Corral, A., Sánchez, M., Campos, J.L., Méndez, R., Lema J.M. (2001) Simultaneous methanogenesis and denitrification of pretreated effluents from a fish canning industry, Water Research 35(2), pp. 411–418
Puñal, A., Lema, J.M. (1999) Anaerobic treatment of wastewater from a fish-canning factory in a full-scale upflow Anaerobic Sludge Blanket (UASB) reactor, Water Science and Technology 40(8), pp. 57–62.
Mags N és P tartalma miatt igen.
http://www.fao.org/docrep/003/v9922e/V9922E03.htm 2.2.5 Oil and grease
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.ijirset.com/upload/april/2_PHYSICOCHEMICAL.pdf
Fajardo, C., Mosquera-Corral, A., Campos, J. L., Méndez, R. (2013) Post-treatment of fish canning effluents by sequential nitrification and autotrophic denitrification processes, Process Biochemistry 48(9), pp. 1368–1374.
Bello Bugallo, P.M., Andrade, L. C., Magán Iglesias, A., Torres López, R. (2013) Integrated environmental permit through Best Available Techniques: evaluation of the fish and seafoodcanning industry, Journal of Cleaner Production 47, pp. 253–264.
S pótlására alkalmas lehet.
Állagából kifolyólag nem.
Magas szerves anyag, N és P tartalma miatt locsolva.
http://www.fao.org/docrep/003/v9922e/V9922E03.htm 2.2.5 Oil and grease
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
Fajardo, C., Mosquera-Corral, A., Campos, J. L., Méndez, R. (2013) Post-treatment of fish canning effluents by sequential nitrification and autotrophic denitrification processes, Process Biochemistry 48(9), pp. 1368–1374.
Bello Bugallo, P.M., Andrade, L. C., Magán Iglesias, A., Torres López, R. (2013) Integrated environmental permit through Best Available Techniques: evaluation of the fish and seafoodcanning industry, Journal of Cleaner Production 47, pp. 253–264.
Ferraro, V., Carvalho, A. P., Piccirillo, C., Santos, M. M., Castro, P. M. L., Pintado M. E. (2013) Extraction of high added value biological compounds from sardine, sardine-type fish and mackerel canningresidues — A review, Materials Science and Engineering 33(6), pp. 3111-3120.
Állagából kifolyólag nem.
Nincs számottevő lúgosító hatása (pH=7,7)
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
Nincs savanyító hatása.
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf
Állagából kifolyólag nem.
A felszíni vizekben eutrofizációt okozhat magas P és N tartalma miatt.
http://www.lifeleachate.com/docs/Fernandez.pdf