Juharfa kéreg

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseJuharfa kéreg
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Maple bark
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Mezőgazdasági és erdészeti eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 07 erdőgazdálkodási hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A juharfa feldolgozása során keletkező fa hulladék, főleg kéreg.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • szén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
52.0 tömeg %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • oxigén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
41.3 tömeg %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • hidrogén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
6.2 tömeg %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.4 tömeg %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.11 tömeg %
Vegyes hulladék/termék neve
Juharfakéreg
Vegyes hulladék/termék összetevői

Szén: 52%; oxigén: 41,3%; hidrogén: 6,2%; nitrogén: 0,4%; kén: 0,11%.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

A talajra vagy talajba keverve könnyedén biodegradálódik, melynek kapcsán ásványi anyag és szerves anyag ellátást biztosít a növények és a talaj számára. A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül javítja a talaj szerkezetét.

Szárazanyag-tartalom (%)
93.6
Nedvességtartalom (%)
8.4
Izzitási veszteség (LOI) (%)
3.7
Puzzolánaktivitás
nem
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Aprítva mulcsként hasznosítják. A mulcs dekorációs feladata mellett javítja a talaj vízháztartását. Idővel elbomlik, így szerves anyag utánpótlást biztosít a kert növényeinek. Csökkenti a fagyás veszélyt.
http://ildare.unas.hu/spd/unas_705829/Kereg-mulcs

Króm levegőszennyezés bioindikátoraként szolgálhat.
Mandiwana, K.L., Resane, T., Panichev, N., Ngobeni, P. (2006) The application of tree bark as bio-indicator for the assessment of Cr(VI) in air pollution, Journal of Hazardous Materials 137(2), pp. 1241-1245.

Más fakérgekhez hasonlóan biodenitrifikáció elősegítésére alkalmas.
Trois, C., Pisano, G., Oxarango, L. (2010) Alternative solutions for the bio-denitrification of landfill leachates using pine bark and compost
Journal of Hazardous Materials 178(1–3), pp. 1100-1105.

Trois, C., Coulon, F., Combret, C.P., Martins, J.M.F., Oxarango, L.(2010) Effect of pine bark and compost on the biological denitrification process of non-hazardous landfill leachate: Focus on the microbiology, Journal of Hazardous Materials 181(1–3), pp. 1163-1169.

Komposztálva talajjavításra alkalmazható más kérgekhez hasonlóan.
Filippi, C., Pera, A. (1990) Effect of soil temperature on infective capacity of Fusarium oxysporum f. sp. dianthi in presence of poplar bark compost, Zentralblatt für Mikrobiologie 145(1), pp. 23-29.

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Nem
Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Feltételezhetően nincs káros hatása.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakérgekhez hasonlóan alkalmas lehet.
http://ildare.unas.hu/spd/unas_705829/Kereg-mulcs

Trois, C., Pisano, G., Oxarango, L. (2010) Alternative solutions for the bio-denitrification of landfill leachates using pine bark and compost
Journal of Hazardous Materials 178(1–3), pp. 1100-1105.

Trois, C., Coulon, F., Combret, C.P., Martins, J.M.F., Oxarango, L.(2010) Effect of pine bark and compost on the biological denitrification process of non-hazardous landfill leachate: Focus on the microbiology, Journal of Hazardous Materials 181(1–3), pp. 1163-1169.

Filippi, C., Pera, A. (1990) Effect of soil temperature on infective capacity of Fusarium oxysporum f. sp. dianthi in presence of poplar bark compost, Zentralblatt für Mikrobiologie 145(1), pp. 23-29.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakérgekhez hasonlóan alkalmas lehet.
N pótlására alkalmas lehet.

http://ildare.unas.hu/spd/unas_705829/Kereg-mulcs

Trois, C., Pisano, G., Oxarango, L. (2010) Alternative solutions for the bio-denitrification of landfill leachates using pine bark and compost
Journal of Hazardous Materials 178(1–3), pp. 1100-1105.

Trois, C., Coulon, F., Combret, C.P., Martins, J.M.F., Oxarango, L.(2010) Effect of pine bark and compost on the biological denitrification process of non-hazardous landfill leachate: Focus on the microbiology, Journal of Hazardous Materials 181(1–3), pp. 1163-1169.

Filippi, C., Pera, A. (1990) Effect of soil temperature on infective capacity of Fusarium oxysporum f. sp. dianthi in presence of poplar bark compost, Zentralblatt für Mikrobiologie 145(1), pp. 23-29.

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakérgekhez hasonlóan rendelkezhet mezoelem tartalommal.
http://ildare.unas.hu/spd/unas_705829/Kereg-mulcs

Trois, C., Pisano, G., Oxarango, L. (2010) Alternative solutions for the bio-denitrification of landfill leachates using pine bark and compost
Journal of Hazardous Materials 178(1–3), pp. 1100-1105.

Trois, C., Coulon, F., Combret, C.P., Martins, J.M.F., Oxarango, L.(2010) Effect of pine bark and compost on the biological denitrification process of non-hazardous landfill leachate: Focus on the microbiology, Journal of Hazardous Materials 181(1–3), pp. 1163-1169.

Filippi, C., Pera, A. (1990) Effect of soil temperature on infective capacity of Fusarium oxysporum f. sp. dianthi in presence of poplar bark compost, Zentralblatt für Mikrobiologie 145(1), pp. 23-29.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakérgekhez hasonlóan rendelkezhet mikroelem tartalommal.
http://ildare.unas.hu/spd/unas_705829/Kereg-mulcs

Trois, C., Pisano, G., Oxarango, L. (2010) Alternative solutions for the bio-denitrification of landfill leachates using pine bark and compost
Journal of Hazardous Materials 178(1–3), pp. 1100-1105.

Trois, C., Coulon, F., Combret, C.P., Martins, J.M.F., Oxarango, L.(2010) Effect of pine bark and compost on the biological denitrification process of non-hazardous landfill leachate: Focus on the microbiology, Journal of Hazardous Materials 181(1–3), pp. 1163-1169.

Filippi, C., Pera, A. (1990) Effect of soil temperature on infective capacity of Fusarium oxysporum f. sp. dianthi in presence of poplar bark compost, Zentralblatt für Mikrobiologie 145(1), pp. 23-29.

Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakérgekhez hasonlóan alkalmas lehet.
http://ildare.unas.hu/spd/unas_705829/Kereg-mulcs

Trois, C., Pisano, G., Oxarango, L. (2010) Alternative solutions for the bio-denitrification of landfill leachates using pine bark and compost
Journal of Hazardous Materials 178(1–3), pp. 1100-1105.

Trois, C., Coulon, F., Combret, C.P., Martins, J.M.F., Oxarango, L.(2010) Effect of pine bark and compost on the biological denitrification process of non-hazardous landfill leachate: Focus on the microbiology, Journal of Hazardous Materials 181(1–3), pp. 1163-1169.

Filippi, C., Pera, A. (1990) Effect of soil temperature on infective capacity of Fusarium oxysporum f. sp. dianthi in presence of poplar bark compost, Zentralblatt für Mikrobiologie 145(1), pp. 23-29.

Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakérgekhez hasonlóan alkalmas lehet.
Magas szerves anyag tartalma miatt alkalmas.
http://ildare.unas.hu/spd/unas_705829/Kereg-mulcs

Trois, C., Pisano, G., Oxarango, L. (2010) Alternative solutions for the bio-denitrification of landfill leachates using pine bark and compost
Journal of Hazardous Materials 178(1–3), pp. 1100-1105.

Trois, C., Coulon, F., Combret, C.P., Martins, J.M.F., Oxarango, L.(2010) Effect of pine bark and compost on the biological denitrification process of non-hazardous landfill leachate: Focus on the microbiology, Journal of Hazardous Materials 181(1–3), pp. 1163-1169.

Filippi, C., Pera, A. (1990) Effect of soil temperature on infective capacity of Fusarium oxysporum f. sp. dianthi in presence of poplar bark compost, Zentralblatt für Mikrobiologie 145(1), pp. 23-29.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakérgekhez hasonlóan alkalmas lehet.
Magas szerves anyag tartalma miatt alkalmas lehet.
Hicklenton, P.R., Rodd, V., Warman, P.R. (2011) The effectiveness and consistency of source-separated municipal solid waste and bark composts as components of container growing media, Scientia Horticulturae 91(3–4), pp. 365-378.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakérgekhez hasonlóan alkalmas lehet.
A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül alkalmas lehet.

ttp://ildare.unas.hu/spd/unas_705829/Kereg-mulcs

Trois, C., Pisano, G., Oxarango, L. (2010) Alternative solutions for the bio-denitrification of landfill leachates using pine bark and compost
Journal of Hazardous Materials 178(1–3), pp. 1100-1105.

Trois, C., Coulon, F., Combret, C.P., Martins, J.M.F., Oxarango, L.(2010) Effect of pine bark and compost on the biological denitrification process of non-hazardous landfill leachate: Focus on the microbiology, Journal of Hazardous Materials 181(1–3), pp. 1163-1169.

Filippi, C., Pera, A. (1990) Effect of soil temperature on infective capacity of Fusarium oxysporum f. sp. dianthi in presence of poplar bark compost, Zentralblatt für Mikrobiologie 145(1), pp. 23-29.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakérgekhez hasonlóan alkalmas lehet.
A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül alkalmas lehet.

ttp://ildare.unas.hu/spd/unas_705829/Kereg-mulcs

Trois, C., Pisano, G., Oxarango, L. (2010) Alternative solutions for the bio-denitrification of landfill leachates using pine bark and compost
Journal of Hazardous Materials 178(1–3), pp. 1100-1105.

Trois, C., Coulon, F., Combret, C.P., Martins, J.M.F., Oxarango, L.(2010) Effect of pine bark and compost on the biological denitrification process of non-hazardous landfill leachate: Focus on the microbiology, Journal of Hazardous Materials 181(1–3), pp. 1163-1169.

Filippi, C., Pera, A. (1990) Effect of soil temperature on infective capacity of Fusarium oxysporum f. sp. dianthi in presence of poplar bark compost, Zentralblatt für Mikrobiologie 145(1), pp. 23-29.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Nincs lúgosító hatása.

Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Nincs savanyító hatása.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nincs információ
Indoklás, referenciák

Nincs konkrét referencia, de más fakéreghez hasonlóan nem elképzelhetetlen ilyen irányú hasznosítása. Alkalmas lehet ólom és kadmium szennyezés megkötésére.
Watmough, S.A., Hutchinson, T.C. (2003) Uptake of 207Pb and 111Cd through bark of mature sugar maple, white ash and white pine: a field experiment , Environmental Pollution 121(1), pp. 39-48.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nincs információ
Hasznosítással összefüggő kockázatok

Nem ismert hasznosítással összefüggő kockázat.

Adatlap azonosító (eredeti)
1361
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás