Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 05 szilárd hulladékok aerob kezeléséből származó hulladékok
- 19 05 03 előírástól eltérő minőségű komposzt
Biomassza komposztálása során a cél a hulladék szerves anyagainak humusszá alakítása, elsősorban mikroorganizmusok és egyéb talajlakó élőlények tevékenysége által, megfelelő körülmények között (anaerob környezet, optimális nedvességtartalom). A széntartalom nagy része CO2 formájában távozik, de a visszamaradó földszerű, 40–50 % nedvességtartalmú komposzt koncentráltan tartalmaz nitrogént, foszfort és egyéb fontos növényi tápanyagokat. Ezáltal talajok komposzttal történő kezelése alkalmas lehet leromlott talajok javítására: elsősorban tápanyagpótlására és így talajaktiválásra, másodsorban szerkezetjavítására is
Az alapanyagtól függ a minősége. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a kész komposztban a tápanyagokhoz hasonlóan a toxikus elemek is koncentrálódhatnak. Elsősorban ezek szabnak határt a komposzt alkalmazhatóságának, illetve az alkalmazható mennyiségnek.
Az adatlapon megjelölt tartalmakat a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársai határozták meg a SOILUTIL Projekt keretein belül. A munkát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (SOILUTIL TECH_09-A4-2009-0129) támogatta.
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor (összes)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
Az alábbi összetevőkből irányított komposztálási technológia útján előállott komposzt:
-Kommunális szennyvíziszap
-ASA Hódmezővásárhelyi Köztisztasági Kft. begyűjtéséből származó komposztálható biomassza és egyéb bontható szerves anyagok
-'Biomass kappa' oltóanyag
A szennyvíziszap és a biomassza a komposztálás során aerob körülmények között mikrobiológiailag bomlik, a széntartalom nagy része széndioxid formájában távozik, a maradék anyag stabil, koncentráltan tartalmazza a nitrogén, foszfor és egyéb növényi tápanyagokat. A tápanyagokhoz hasonlóan koncentrálódhatnak a kész komposztban a toxikus elemek, elsősorban ezek szabnak határt a komposzt alkalmazhatóságának, illetve az alkalmazható mennyiségnek. A talajba kerüléskor ezek a szervetlen anyagok (elemek) hígulnak, a talajvízzel terjedhetnek, növények felvehetik.
A szerves anyagok bonthatóságuk mértékével arányosan fogynak el vagy dúsulnak fel a komposztban a kiindulási növényi anyaghoz képest. Ezek további lebontása lehetséges a komposzt talajra helyezése után, a talajban. Monitorizásra szükség van.
Talajszerkezet javításra is alkalmas a komposzt, mert nagy mennyiségű humuszanyagot tartalmaz a biológiailag le nem bontott szervesanyag kémiai átalakulásának eredményeképpen.
Talajjavítás, tápanyag-utánpótlásra alkalmazzák.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszékén vizsgálták önmagában és talajhoz keverve. A vizsgált tesztorganizmusok a következőek voltak: Aliivibrio fischeri (bakteriális), Sinapis alba (növényi) és Folsomia candida (állati). A zöldhulladék önmagában enyhén toxikus volt a vizsgált tesztorganizmusokra. Azonban 1,5 %-ban a talajhoz keverve nem tapasztaltak toxikus hatást. Hatására növekedett a talaj mikroflórájának szubsztrát hasznosítása és a talajlégzés intenzitása is [1].
Forrás: [1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
A termék veszélyei nem ismertek, nem toxikus. Mivel szennyvíziszapból és hulladékból készül minősége az alapanyagoktól függ. Az alapanyagok hatását nem mérik, kémiai összetétele a komponensek nagy száma miatt nem meghatározható. Az alapanyagok ellenőrzésével, a gyanús bejövő anyagok komposztálásra fel nem használásával, a minőség folyamatos ellenőrzésével kiküszöbölhető.
Mivel serkentőanyagról van szó, nehéz lenne a káros hatások szelektív mérése, tesztelése, ugyanakkor lehet olyan érzékeny növényi és mikroba tesztorganizmust találni, mely összehasonlításban megmutatja, ha a komposzt minősége rosszabb a szokásosnál. Tipikus szennyvíziszapban feldúsuló szennyezőanyagok szűrővizsgálata javasolt, pl. a toxikus fémek hordozható XRF méréssel történő ellenőrzése. Ha a szűrővizsgálat eredménye pozitív, laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.
Általában a komposzt alkalmas talajjavításra szervasanyag-tartalmának köszönhetően, amely beépül a talajban.
Nitrogén, foszfor és kálium-tartalmának köszönhetően alkalmas lehet. BME munkatársai által végzett kísérletek alapján, tápanyaghiányos talajhoz keverve növelte az NPK-tartalmat [1].
Forrás: [1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
Magas szervesanyag-tartalmának köszönhetően. A BME ABET munkatársai által végzett szabadföldi kísérletek alapján a zöldhulladék talajba keverve növelte a talajban élő gombák és mikroorganizmusok számát, talajlégzés mérésnél is serkentő hatást tapasztaltak, továbbá a növényi növekedéshez is kedvező körülmények biztosított, mivel tápanyagul szolgált a talajban [1].
[1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
BME ABET munkatársai által végzett kísérletek alapján igen, mivel az öktoxikológiai növényi tesztek (búza- és mustármagok szár- és gyökérnövekedése) tanulsága szerint a komposzt kifejezetten serkentő hatással volt a talajokra mind időben, mind a kontroll mintához képest [1].
[1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
Szerkezeti humuszképződést segíti.
Alkalmazása során csökkenti a talaj porozitását és így a talaj víztartóképességét megnöveli, s ezzel javul a kezelt talajok vízgazdálkodása.
Szerkezeti humuszképződést segíti.
A humusztartalom direkt módon, a tápanyagtartalom pedig indirekt módon, a növénynövekedés serkentésével gátolhatja az eróziót.
A humuszanyagokba kovalensen bekötődő perzisztens talajszennyező-anyagok stabilizálására, immobilizálására alkalmas lehet.
Mivel segíti a szerkezeti humuszképződést, illetve növeli a talaj víztartó-képességét javítja a szerkezetet.
Homokos talajok javítására, tápanyagpótlásra, szerkezetjavításra, termesztőközegek előállítására, talaj-aktíválásra, ezen keresztül pedig szennyezett talajok remediálására kockázatok nélkül alkalmas.
Ha olyan talajra alkalmazzák, ahol a komposzt közvetlenül érintkezhet az emberi fogyasztásra szánt terménnyel, a termelt élelmiszert, zöldséget vagy gyümölcsöt tesztelni szükséges higiénés szempontból.