Data provider
Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
Contact details
Data on the producer, manager and collector
Production, treatment and dumping place
General information about the waste or by-product
- 19 WASTES FROM WASTE MANAGEMENT FACILITIES, OFF-SITE WASTE WATER TREATMENT PLANTS AND THE PREPARATION OF WATER INTENDED FOR HUMAN CONSUMPTION AND WATER FOR INDUSTRIAL USE
- 19 05 wastes from aerobic treatment of solid wastes
- 19 05 03 off-specification compost
Biomassza komposztálása során a cél a hulladék szerves anyagainak humusszá alakítása, elsősorban mikroorganizmusok és egyéb talajlakó élőlények tevékenysége által, megfelelő körülmények között (anaerob környezet, optimális nedvességtartalom). A széntartalom nagy része CO2 formájában távozik, de a visszamaradó földszerű, 40–50 % nedvességtartalmú komposzt koncentráltan tartalmaz nitrogént, foszfort és egyéb fontos növényi tápanyagokat. Ezáltal talajok komposzttal történő kezelése alkalmas lehet leromlott talajok javítására: elsősorban tápanyagpótlására és így talajaktiválásra, másodsorban szerkezetjavítására is
Az alapanyagtól függ a minősége. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a kész komposztban a tápanyagokhoz hasonlóan a toxikus elemek is koncentrálódhatnak. Elsősorban ezek szabnak határt a komposzt alkalmazhatóságának, illetve az alkalmazható mennyiségnek.
Az adatlapon megjelölt tartalmakat a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársai határozták meg a SOILUTIL Projekt keretein belül. A munkát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (SOILUTIL TECH_09-A4-2009-0129) támogatta.
Characterisation and concentration of the chemical substances
- Metals, semi-metals and their compounds
- aluminium
- Metals, semi-metals and their compounds
- Metals, semi-metals and their compounds
- iron
- Other inorganic chemical compounds
- magnesium
- Other inorganic chemical compounds
- sodium
- Other inorganic chemical compounds
- potassium (total)
- Other inorganic chemical compounds
- phosphorous (total)
- Metals, semi-metals and their compounds
- arsenic
- Metals, semi-metals and their compounds
- cadmium
- Metals, semi-metals and their compounds
- chromium
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
- Metals, semi-metals and their compounds
- lead
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
- Other inorganic chemical compounds
- nitrogen (total)
- Other inorganic chemical compounds
Main characteristics of the waste/ by-product
Az alábbi összetevőkből irányított komposztálási technológia útján előállott komposzt:
-Kommunális szennyvíziszap
-ASA Hódmezővásárhelyi Köztisztasági Kft. begyűjtéséből származó komposztálható biomassza és egyéb bontható szerves anyagok
-'Biomass kappa' oltóanyag
A szennyvíziszap és a biomassza a komposztálás során aerob körülmények között mikrobiológiailag bomlik, a széntartalom nagy része széndioxid formájában távozik, a maradék anyag stabil, koncentráltan tartalmazza a nitrogén, foszfor és egyéb növényi tápanyagokat. A tápanyagokhoz hasonlóan koncentrálódhatnak a kész komposztban a toxikus elemek, elsősorban ezek szabnak határt a komposzt alkalmazhatóságának, illetve az alkalmazható mennyiségnek. A talajba kerüléskor ezek a szervetlen anyagok (elemek) hígulnak, a talajvízzel terjedhetnek, növények felvehetik.
A szerves anyagok bonthatóságuk mértékével arányosan fogynak el vagy dúsulnak fel a komposztban a kiindulási növényi anyaghoz képest. Ezek további lebontása lehetséges a komposzt talajra helyezése után, a talajban. Monitorizásra szükség van.
Talajszerkezet javításra is alkalmas a komposzt, mert nagy mennyiségű humuszanyagot tartalmaz a biológiailag le nem bontott szervesanyag kémiai átalakulásának eredményeképpen.
Physico-chemical properties of the waste or by-product
Talajjavítás, tápanyag-utánpótlásra alkalmazzák.
Hazards of the waste or by-product
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszékén vizsgálták önmagában és talajhoz keverve. A vizsgált tesztorganizmusok a következőek voltak: Aliivibrio fischeri (bakteriális), Sinapis alba (növényi) és Folsomia candida (állati). A zöldhulladék önmagában enyhén toxikus volt a vizsgált tesztorganizmusokra. Azonban 1,5 %-ban a talajhoz keverve nem tapasztaltak toxikus hatást. Hatására növekedett a talaj mikroflórájának szubsztrát hasznosítása és a talajlégzés intenzitása is [1].
Forrás: [1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
A termék veszélyei nem ismertek, nem toxikus. Mivel szennyvíziszapból és hulladékból készül minősége az alapanyagoktól függ. Az alapanyagok hatását nem mérik, kémiai összetétele a komponensek nagy száma miatt nem meghatározható. Az alapanyagok ellenőrzésével, a gyanús bejövő anyagok komposztálásra fel nem használásával, a minőség folyamatos ellenőrzésével kiküszöbölhető.
Mivel serkentőanyagról van szó, nehéz lenne a káros hatások szelektív mérése, tesztelése, ugyanakkor lehet olyan érzékeny növényi és mikroba tesztorganizmust találni, mely összehasonlításban megmutatja, ha a komposzt minősége rosszabb a szokásosnál. Tipikus szennyvíziszapban feldúsuló szennyezőanyagok szűrővizsgálata javasolt, pl. a toxikus fémek hordozható XRF méréssel történő ellenőrzése. Ha a szűrővizsgálat eredménye pozitív, laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.
Potential utilisation in soil
Általában a komposzt alkalmas talajjavításra szervasanyag-tartalmának köszönhetően, amely beépül a talajban.
Nitrogén, foszfor és kálium-tartalmának köszönhetően alkalmas lehet. BME munkatársai által végzett kísérletek alapján, tápanyaghiányos talajhoz keverve növelte az NPK-tartalmat [1].
Forrás: [1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
Magas szervesanyag-tartalmának köszönhetően. A BME ABET munkatársai által végzett szabadföldi kísérletek alapján a zöldhulladék talajba keverve növelte a talajban élő gombák és mikroorganizmusok számát, talajlégzés mérésnél is serkentő hatást tapasztaltak, továbbá a növényi növekedéshez is kedvező körülmények biztosított, mivel tápanyagul szolgált a talajban [1].
[1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
BME ABET munkatársai által végzett kísérletek alapján igen, mivel az öktoxikológiai növényi tesztek (búza- és mustármagok szár- és gyökérnövekedése) tanulsága szerint a komposzt kifejezetten serkentő hatással volt a talajokra mind időben, mind a kontroll mintához képest [1].
[1] Nagy Mariann (2014)Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására, Szakdolgozat, BME
Szerkezeti humuszképződést segíti.
Alkalmazása során csökkenti a talaj porozitását és így a talaj víztartóképességét megnöveli, s ezzel javul a kezelt talajok vízgazdálkodása.
Szerkezeti humuszképződést segíti.
A humusztartalom direkt módon, a tápanyagtartalom pedig indirekt módon, a növénynövekedés serkentésével gátolhatja az eróziót.
A humuszanyagokba kovalensen bekötődő perzisztens talajszennyező-anyagok stabilizálására, immobilizálására alkalmas lehet.
Mivel segíti a szerkezeti humuszképződést, illetve növeli a talaj víztartó-képességét javítja a szerkezetet.
Homokos talajok javítására, tápanyagpótlásra, szerkezetjavításra, termesztőközegek előállítására, talaj-aktíválásra, ezen keresztül pedig szennyezett talajok remediálására kockázatok nélkül alkalmas.
Ha olyan talajra alkalmazzák, ahol a komposzt közvetlenül érintkezhet az emberi fogyasztásra szánt terménnyel, a termelt élelmiszert, zöldséget vagy gyümölcsöt tesztelni szükséges higiénés szempontból.