Szakolyi pernye

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Név 
DBM Zrt. szakolyi biomassza erőmű
Település 
Szakoly
Termelés, kezelés, lerakás helye
Név 
Szakolyi biomassza erőmű
Település 
Szakoly
Tevékenység 
Tárolás
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezése 
Szakolyi pernye
Hulladék, melléktermék angol megnevezése 
fly ash
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa 
Konkrét hulladék, melléktermék jellemzése
Funkcionális jellemzés 
Energiaipari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma 
  • 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
  • 10 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota 
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása 

Az erőmű tüzelőanyaga fa alapú biomassza, amelyet a környékről szállítanak
be a telephelyen található fatérre. Itt történik a fa tárolása, valamint a
tüzeléshez szükséges méretűvé való aprítása. A kazán előtt található
egy 50 m3-es hombár, amelybe egy rostán valamint vaskiszedő mágnesen
keresztül érkezik kinti feladóról a tüzelőanyag. A blokk névleges teljesítménye 19,8 MW, hatásfoka 30,7%, névleges kihasználtsága pedig 7.900 óra évente. Az ehhez szükséges 80 t/h-ás frissgőz mennyiséget rostélytüzelésű kazán állítja elő. A Siemens gyártmányú turbinába érkező frissgőz 93 bar nyomású és 513 °C-os hőmérsékletű. A turbinából – a jobb hatásfok érdekében - axiális kiömléseken keresztül jut a gőz a keverő kondenzátorba. A hűtést jelenleg két száraz hűtőtoronnyal biztosítják. Az erőmű önfogyasztása hozzávetőlegesen 2.000-2.500 kW.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak? 
A biomassza összetétele évszakosan változik, a hamu összetétele az alapanyagoktól függ. Az égés során keletkező hamu fizikai és kémiai jellemzői az égés időtartamától, hőmérsékletétől, a lehűlés időtartamától, és magától a kiindulási anyagtól függenek. Az adatlapon megjelölt tartalmak forrása: Az adatlapon megjelölt tartalmakat a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársai határozták meg a SOILUTIL Projekt keretein belül. A munkát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (SOILUTIL TECH_09-A4-2009-0129) támogatta.
Veszélyes hulladéknak minősül-e? 
nem
Hulladék jellemzése anyagként 
Termék
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
6960 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
34 484 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • alumínium
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
8033 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
Egyéb vegyi anyag 
K2O királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
14 840 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
5253 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nátrium
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
1581 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor-pentoxid (P2O5)
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
2531 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
0.969 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
0.512 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
11.1 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
22.5 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • nikkel
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
8.99 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
4.71 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb vegyi anyag 
királyvíz oldható Forrás: TAKI 2013
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
73.2 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport 
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
Egyéb vegyi anyag 
CaCO3 Forrás: TAKI
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben 
28.3 %
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve 
Szakolyi pernye
Vegyes hulladék/termék összetevői 

A pontos tartalmakat megjelöltük a Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom pontban.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői 

Szervetlen anyagokból áll, amelyek bekerülnek a biológiai rendszerkbe, elemkörforgalmakba, átalakulva vagy eredeti formában. A talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, oxidokban, hidroxidokba és anyagásványokba beépülnek. Talajnedvességgel hidrolizál, illetve a puzzolán-aktivitásnak megfelelő reakciók játszódnak le. A tápanyagként hasznosítható elemeket a növények és más élőlények felveszik, beépítik szervezetükbe.

Hulladék, melléktermék jellemzése
pH 
10.12
Szárazanyag-tartalom (%) 
40
Szervesanyag tartalom (%) 
20.53
Puzzolánaktivitás 
igen
Egyéb 

Összes nitrogén-tartalma: 0,1%

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket? 
Igen
Mire hasznosítják? 

Egy hulladéklerakó rekultivációjához szállítják.

Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint 
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél? 
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszékén vizsgálták önmagában és talajhoz keverve. A vizsgált tesztorganizmusok a következőek voltak: Aliivibrio fischeri (bakteriális) és Sinapis alba (növényi). A pernye önmagában enyhén toxikus volt a vizsgált tesztorganizmusokra, azonban az ökotoxikológiai vizsgálati eredmények alapján megállapítottuk, hogy a hamumaradék a kísérlet során bemért koncentrációkban serkentőleg hatott a talaj mikróbaközösségére. A növényteszt eredménye rávilágított a hamumaradék toxicitására, de az elvégzett vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy 1%-os adagolás mellett a hamumaradék alkalmazása nem jelent érdemi környezeti kockázatot, szennyezett talaj esetében pedig annak csökkenése prognosztizálható. [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége 

Veszélyesség: alkotóelemei és vegyületei nem minősülnek veszélyes anyagnak. Erősen lúgos pH: maró hatás, lúgos csurgalék, környezet pH-jának növelése, emiatt már jelenlévő vegyi anyagok mozgékonyságának megváltoztatása (pl. As-mobilizálás, vagy növényi tápionok immobilizálása, stb.).

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A többi pernyéhez hasonlóan általában alkalmas, mikro- és mezoelem tartalmának köszönhetően.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban? 
Igen
Indoklás, referenciák 

NPK-tartalmának köszönhetően. A hamumaradék AL - P2O5 és AL - K2O tartalma, valamint az árpa fajlagos tápelemigénye alapján 100 kg terméshez 9,5 kg hamumaradék biztosíthatná a szükséges P mennyiséget és 70 kg a szükséges K-ot. A tápanyagigényes kukorica 100 kg szemtermésének és a hozzá tartozó szártermésének előállításához a szükséges hamumaradék-adagok: 10,5 kg a P igény fedezéséhez és 59,5 kg a K igény fedezéséhez [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Ca-, Mg-tartalom.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban? 
Nem
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére? 
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Humuszképző-anyag.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak? 
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak? 
Igen
Indoklás, referenciák 

K és P tartalma és textúrajavító hatása miatt.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására? 
Nem
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Kiegyensúlyozza a szemcseméreteloszlást, a finom frakciót biztosítja.

Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A hamumaradék lúgos pH-értékénél és a magas (közel 30 %) CaCO3-tartalmánál fogva a vizsgált talajok kémhatása minden kezelés hatására szignifikánsan nőtt [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Puzzolán aktivitás, textúrajavítás, növények megtelepedésének elősegítése.

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A hamumaradék lúgos pH-értékénél és a magas (közel 30 %) CaCO3-tartalmánál fogva a vizsgált talajok kémhatása minden kezelés hatására szignifikánsan nőtt [1]. körülbelül 15 t/ha hamumaradék mennyiséggel elérhető a meszezésekor kívánatos 6,8-as pH érték a vizsgált savanyú homoktalajnál [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME

Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Ca-tartalmának köszönhetően.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Elvileg igen, mivel növeli a pH-t, azonban megállapítottuk, hogy bár a Zn esetében a hamumaradék szignifikánsan csökkentette a vízoldható frakció koncentrációját, sem ennek, sem a többi nehézfém vízoldhatóságát érdemben nem befolyásolta [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére? 
Igen
Indoklás, referenciák 

A lúgos pernyék a lúgosan hidrolizáló talajalkotó ásványokat kilúgozhatják ( arzenátok, szelenátok, nickelátok, kromátok).

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Kolloid mérettartomány (nagy fajlagos felületű szemcsék) és mikroelemtartalom jó baktérium élőhelyet biztosít.

Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására? 
Igen
Indoklás, referenciák 

Puzzolán-aktivitásának, szilikáttartalmának és finom frakciójának köszönhetően.

Egyéb potenciális használat talajra 

A növények learatása után a talajból eltávozó hamutartalom pótlására alkalmas.

Hasznosítással összefüggő kockázatok 

felsorolt veszélyei a környezet jellemzőitől függően nyilvánulnak meg, tehát helyszínspecifikus kockázatfelmérés és tesztelés szükséges.
10% alatt alkalmazva talajra, az összetevők általában nem jelentenek kockázatot a legtöbb talajra, de az alkalmazott mennyiség és az alkalmazási helyszín ismeretében szükséges mennyiségileg meghatározni a kockázatot.
Tárolás közben a lúgos csurgalék kockázata felszíni, felszín alatti vizek közelsége esetén kezelendő, kontrollálandó. Nagyobb mennyiség hosszabb időn keresztüli talajon tárolása helyi kockázatot jelenthet, izolált tárolás javasolt!
Tárolás közben esővíz hatására megszilárdulhat (tárolás lefedéssel!).
Szállítás, rakodás esetén a szállópor kiporzása, maró hatás kockázata felmérendő, kontrollálandó. Nedvesítés nem jó megoldás a porzás ellen, mert víz hatására aktiválódik a puzzolán hatás.
Maró hatás kockázata a dolgozókra munka közben: belégzés, bőrirritáció, bőrkorrózió, szemirritáció, szemkorrózió (védőfelszerelés!)

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1511
Bevivő 
Ujaczki Éva
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Hulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás 
2013-09-01
Módosítás 
2018-06-22