Budapest University of Technology and Economics, Department of Applied Biotechnology and Food Science, Environmental Microbiology and Biotechnology Group
- 10 WASTES FROM THERMAL PROCESSES
- 10 01 wastes from power stations and other combustion plants (except 19)
- 10 01 99 wastes not otherwise specified
Az erőmű tüzelőanyaga fa alapú biomassza, amelyet a környékről szállítanak
be a telephelyen található fatérre. Itt történik a fa tárolása, valamint a
tüzeléshez szükséges méretűvé való aprítása. A kazán előtt található
egy 50 m3-es hombár, amelybe egy rostán valamint vaskiszedő mágnesen
keresztül érkezik kinti feladóról a tüzelőanyag. A blokk névleges teljesítménye 19,8 MW, hatásfoka 30,7%, névleges kihasználtsága pedig 7.900 óra évente. Az ehhez szükséges 80 t/h-ás frissgőz mennyiséget rostélytüzelésű kazán állítja elő. A Siemens gyártmányú turbinába érkező frissgőz 93 bar nyomású és 513 °C-os hőmérsékletű. A turbinából – a jobb hatásfok érdekében - axiális kiömléseken keresztül jut a gőz a keverő kondenzátorba. A hűtést jelenleg két száraz hűtőtoronnyal biztosítják. Az erőmű önfogyasztása hozzávetőlegesen 2.000-2.500 kW.
A biomassza összetétele évszakosan változik, a hamu összetétele az alapanyagoktól függ. Az égés során keletkező hamu fizikai és kémiai jellemzői az égés időtartamától, hőmérsékletétől, a lehűlés időtartamától, és magától a kiindulási anyagtól függenek.
Az adatlapon megjelölt tartalmak forrása:
Az adatlapon megjelölt tartalmakat a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársai határozták meg a SOILUTIL Projekt keretein belül. A munkát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (SOILUTIL TECH_09-A4-2009-0129) támogatta.
- Metals, semi-metals and their compounds
- iron
- Other inorganic chemical compounds
- calcium
- Metals, semi-metals and their compounds
- aluminium
- Other inorganic chemical compounds
- potassium
- Other inorganic chemical compounds
- magnesium
- Other inorganic chemical compounds
- sodium
- Other inorganic chemical compounds
- phosphorus pentoxide
- Metals, semi-metals and their compounds
- arsenic
- Metals, semi-metals and their compounds
- cadmium
- Metals, semi-metals and their compounds
- chromium
- Metals, semi-metals and their compounds
- copper
- Metals, semi-metals and their compounds
- nickel
- Metals, semi-metals and their compounds
- lead
- Metals, semi-metals and their compounds
- zinc
- Other inorganic chemical compounds
- calcium
A pontos tartalmakat megjelöltük a Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom pontban.
Szervetlen anyagokból áll, amelyek bekerülnek a biológiai rendszerkbe, elemkörforgalmakba, átalakulva vagy eredeti formában. A talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, oxidokban, hidroxidokba és anyagásványokba beépülnek. Talajnedvességgel hidrolizál, illetve a puzzolán-aktivitásnak megfelelő reakciók játszódnak le. A tápanyagként hasznosítható elemeket a növények és más élőlények felveszik, beépítik szervezetükbe.
Összes nitrogén-tartalma: 0,1%
Egy hulladéklerakó rekultivációjához szállítják.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszékén vizsgálták önmagában és talajhoz keverve. A vizsgált tesztorganizmusok a következőek voltak: Aliivibrio fischeri (bakteriális) és Sinapis alba (növényi). A pernye önmagában enyhén toxikus volt a vizsgált tesztorganizmusokra, azonban az ökotoxikológiai vizsgálati eredmények alapján megállapítottuk, hogy a hamumaradék a kísérlet során bemért koncentrációkban serkentőleg hatott a talaj mikróbaközösségére. A növényteszt eredménye rávilágított a hamumaradék toxicitására, de az elvégzett vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy 1%-os adagolás mellett a hamumaradék alkalmazása nem jelent érdemi környezeti kockázatot, szennyezett talaj esetében pedig annak csökkenése prognosztizálható. [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME
Veszélyesség: alkotóelemei és vegyületei nem minősülnek veszélyes anyagnak. Erősen lúgos pH: maró hatás, lúgos csurgalék, környezet pH-jának növelése, emiatt már jelenlévő vegyi anyagok mozgékonyságának megváltoztatása (pl. As-mobilizálás, vagy növényi tápionok immobilizálása, stb.).
A többi pernyéhez hasonlóan általában alkalmas, mikro- és mezoelem tartalmának köszönhetően.
NPK-tartalmának köszönhetően. A hamumaradék AL - P2O5 és AL - K2O tartalma, valamint az árpa fajlagos tápelemigénye alapján 100 kg terméshez 9,5 kg hamumaradék biztosíthatná a szükséges P mennyiséget és 70 kg a szükséges K-ot. A tápanyagigényes kukorica 100 kg szemtermésének és a hozzá tartozó szártermésének előállításához a szükséges hamumaradék-adagok: 10,5 kg a P igény fedezéséhez és 59,5 kg a K igény fedezéséhez [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME
Ca-, Mg-tartalom.
Humuszképző-anyag.
K és P tartalma és textúrajavító hatása miatt.
Kiegyensúlyozza a szemcseméreteloszlást, a finom frakciót biztosítja.
A hamumaradék lúgos pH-értékénél és a magas (közel 30 %) CaCO3-tartalmánál fogva a vizsgált talajok kémhatása minden kezelés hatására szignifikánsan nőtt [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME
Puzzolán aktivitás, textúrajavítás, növények megtelepedésének elősegítése.
A hamumaradék lúgos pH-értékénél és a magas (közel 30 %) CaCO3-tartalmánál fogva a vizsgált talajok kémhatása minden kezelés hatására szignifikánsan nőtt [1]. körülbelül 15 t/ha hamumaradék mennyiséggel elérhető a meszezésekor kívánatos 6,8-as pH érték a vizsgált savanyú homoktalajnál [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME
Ca-tartalmának köszönhetően.
Elvileg igen, mivel növeli a pH-t, azonban megállapítottuk, hogy bár a Zn esetében a hamumaradék szignifikánsan csökkentette a vízoldható frakció koncentrációját, sem ennek, sem a többi nehézfém vízoldhatóságát érdemben nem befolyásolta [1].
Forrás: [1] Anton Áron (2010) Talajjavítás hulladékkal: remediáció és növényi tápanyagszolgáltatás biomassza tüzelésből származó hamuval Ökotoxikológia és talajvizsgálatok, TDK dolgozat, BME
A lúgos pernyék a lúgosan hidrolizáló talajalkotó ásványokat kilúgozhatják ( arzenátok, szelenátok, nickelátok, kromátok).
Kolloid mérettartomány (nagy fajlagos felületű szemcsék) és mikroelemtartalom jó baktérium élőhelyet biztosít.
Puzzolán-aktivitásának, szilikáttartalmának és finom frakciójának köszönhetően.
A növények learatása után a talajból eltávozó hamutartalom pótlására alkalmas.
felsorolt veszélyei a környezet jellemzőitől függően nyilvánulnak meg, tehát helyszínspecifikus kockázatfelmérés és tesztelés szükséges.
10% alatt alkalmazva talajra, az összetevők általában nem jelentenek kockázatot a legtöbb talajra, de az alkalmazott mennyiség és az alkalmazási helyszín ismeretében szükséges mennyiségileg meghatározni a kockázatot.
Tárolás közben a lúgos csurgalék kockázata felszíni, felszín alatti vizek közelsége esetén kezelendő, kontrollálandó. Nagyobb mennyiség hosszabb időn keresztüli talajon tárolása helyi kockázatot jelenthet, izolált tárolás javasolt!
Tárolás közben esővíz hatására megszilárdulhat (tárolás lefedéssel!).
Szállítás, rakodás esetén a szállópor kiporzása, maró hatás kockázata felmérendő, kontrollálandó. Nedvesítés nem jó megoldás a porzás ellen, mert víz hatására aktiválódik a puzzolán hatás.
Maró hatás kockázata a dolgozókra munka közben: belégzés, bőrirritáció, bőrkorrózió, szemirritáció, szemkorrózió (védőfelszerelés!)