Csepeli ivóvíztisztítási csapadék

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Név
Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep
Település
Budapest
Utca, házszám
Meddőhányó utca 1
Irányítószám
1237
Telefon/fax
(1) 283 1261
Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel
Termelő
Tulajdonos
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezéseCsepeli ivóvíztisztítási csapadék
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Drinking water treatment residual of Csepel
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Konkrét hulladék, melléktermék jellemzése
Funkcionális jellemzés
Kommunális hulladék
Egyéb
Szennyvízkezelésből származó hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 19 09 ivóvíz, illetve ipari víz termeléséből származó hulladékok
  • 19 09 01 durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Iszapszerű, pasztaszerű
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A csepeli ivóvíztisztító műben keletkezik az ivóvíz vas- és mangántalanítása során. A kezelőüzemben ózonnal oxidálják a nyersvízben az oldott vasat és mangánt, majd homokszűrővel nyerik ki a kezelt vízből. A szűrőről a csapadékot mosással távolítják el, az öblítővíz szárazanyag-tartalma ekkor 1% alatti. Derítő
berendezésben sűrítik az iszapot. Itt először Ca(OH)2-t adagolnak a csapadékhoz, majd utána préselik. Szárazanyag-tartalma 35-40%.

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

A csapadékok besűrítése különbözik a kezelőüzemekben. Például Ráckevén egyszerű ülepítéssel történik nyitott földmedencékben, szárazanyag-tartalma a szárítás körülményeitől és időtartamától függően változó, maximum 30%. Csepelen derítő
berendezésben sűrítik az iszapot. Itt először Ca(OH)2-t adagolnak a csapadékhoz, majd utána préselik. Szárazanyag-tartalma 35-40%.

Az adatlapon megjelölt tartalmak forrása: Feigl V. (2011) Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval, PhD értekezés, BME

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
25 t
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • alumínium
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
3065 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
296 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • bór
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
10.8 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • bárium
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2045 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
159424 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2.19 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kobalt
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
39.9 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
17.4 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
371 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
71273 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2058 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • mangán
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
81238 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • molibdén
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2.23 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • nikkel
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
97.8 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
4914 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
7.82 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
142 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
300 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nátrium
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
360 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kén
Egyéb vegyi anyag
Királyvizes kivonatban mért, Feigl et a. (2011)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1742 mg/kg
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve
Ivóvíztisztítási csapadék
Vegyes hulladék/termék összetevői

Főként vas és mangán, szerves anyagok, fémek.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

Szervesanyag tartalma a talajban lebomlik vagy humuszképződésben vesz részt. Szervetlen anyag tartalma növényi tápanyagként szolgál, bekerül az elemkörforgalmakba. Toxikus fémtartalom felhalmozódhat talajban, növényben.

Hulladék, melléktermék jellemzése
pH
7.35
Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Az ivóvíztisztítási csapadékokkal elsősorban a trágyázással a talajra került többlet foszfát visszatartására folytak kísérletek (Dayton és Basta 2005).
Kadmium növényi fémfelvételének csökkentésére McLaughlin et al. (1998) alkalmazták sikeresen, míg Brown et al. (2005) különböző eredetű csapadékokkal különböző eredményeket kapott, de a legjobb esetben 60%-os fém mobilitás csökkenést tapasztaltak a kezelések hatására.

Referenciák hasznosításra

Dayton, E. A., Basta, N. T. (2005) Use of Drinking Water Treatment Residuals as a Potential Best Management Practice to Reduce Phosphorus Risk Index Scores, Journal of Environmental Quality, 34, 2112–2117; McLaughlin, M., Maier, N., Smart, M. (1998) Use of industrial by-products to remediate saline cadmium contaminated soils to protect the food chain. In Summaries of the 16th World Congress on Soil Science, Montpellier, France, Symposium No. 38; Brown, S., Christensen, B., Lombi, E., McLaughlin, M., McGrath S., Colpaert J., Vangronsveld, J.: An inter-laboratory study to test the ability of amendments to reduce the availability of Cd, Pb, and Zn in situ, Environmental Pollution, 138, 34–45, 2005.

Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Feigl és munkatársai (2011) vizsgálták a ivóvíztisztítási csapadék fémtartamát és azt az eredményt kapták, hogy az As, Ba, Cd, Cu, Co, Mo, Ni és
a Se is meghaladja a földtani közegre megadott B szennyezettségi határértéket (6/2009. KvVM-EüM-FVM rendelet), az As a talajra kihelyzhető szennyvíziszapra megadott határértékeket is (50/2001 Korm. rendelet). Ugyanakkor ezek a fémek nem mobilis formában vannak jelen: a desztillált vizes kivonatban egyedül kis mennyiségű As (0,0160 mg/kg) és Cr (0,0969 mg/kg) mérhető.

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

Toxikus fémtartalma potenciális veszélyt jelent, de mivel ezek a fémek nincsenek mobilis formában, rövid távon kis kockázatot jelentenek az ökoszisztémára és az emberre.

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Trágyához keverve a többlet foszfor visszatartására alkalmas lehet [1][2][3].
[1] Dayton, E. A., Basta, N. T. (2005) Use of Drinking Water Treatment Residuals as a Potential Best Management Practice to Reduce Phosphorus Risk Index Scores, Journal of Environmental Quality, 34, 2112–2117; [2] Agyin-Birikorang, S., O Connor, G.A., Jacobs, L.W., Makris, K.C., Brinton, S.R. (2007) Long-Term Phosphorus Immobilization by a Drinking Water Treatment Residual, Journal of Environmental Quality, 36, 316–323; [3] Gallimore, L.E., Basta, N.T., Storm, D.E., Payton, M.E., Huhnke, R.H., Smolen, M. D. (1999) Water Treatment
Residual to Reduce Nutrients in Surface Runoff from Agricultural Land, Journal of Environmental Quality, 28, 1474–1478

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Nem
Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Fe-tartalma miatt.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Mn-tartalma miatt.

Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nincs információ
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Fizikai, kémiai tulajdonságainak köszönhetően alkalmas lehet [7].
[7] Dayton EA1, Basta NT (2001) Characterization of drinking water treatment residuals for use as a soil substitute., Water Environ Res. 73(1):52-7.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Fémmel szennyezett talajoknál stabilizálószerként alkalmazható, mivel a még teljesen el nem oxidált vas-mangán vegyületek (hidroxidok, oxihidroxidok) a fémeket erősen magukhoz kötik, lecsökkentve ezzel mobilitásukat [4][5].
Kadmium növényi fémfelvételének csökkentésére alkalmazták sikeresen [6]. Brown et al. (2005) különböző eredetű csapadékokkal különböző eredményeket kapott, de a legjobb esetben 60%-os fém mobilitás csökkenést tapasztaltak a kezelések hatására [7].
[4] Feigl V. (2011) Toxikus fémekkel szennyezett talaj és bányászati hulladék
remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval, PhD értekezés, BME; [5] Atkári Á. (2006) Toxikus fémekkel szennyezett Gyöngyösoroszi talajok stabilizációja Diplomamunka, BME
MGKT, Budapest; [6] McLaughlin, M., Maier, N., Smart, M. (1998) Use of industrial by-products to remediate saline cadmiumcontaminated soils to protect the food chain. In Summaries of the 16th World Congress on Soil Science, Montpellier, France, Symposium No. 38, Sc

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nem
Hasznosítással összefüggő kockázatok

Toxikus fémtartalma kockázatot jelenthet.

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
1518
Bevivő
Ujaczki Éva
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás2013-09-01
Módosítás2018-06-22