Mezőgazdasági talaj Somlóvásárhelyről

Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3066) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/480).

Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest

A módszer leírása Gruiz et al. (2001) alapján, megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/739) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/429)
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk

A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk, a gyökér- és szárhosszakat mm-ben adjuk meg.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3700) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/430)

Számos ugróvillás (Collembola) fajt használnak talajvizsgálatra, így a Folsomia candidát is. A Folsomia candida teszt nemzetközileg szabványosított tesztmódszer (ISO TC 190 SC4, WG2 1996). Az ugróvillás rovar hasi légzőtömlőjén keresztül belégzéssel és bőrkontakt útján mérgeződhet. Ritkán, például éhezéskor a tápcsatornán keresztül közvetlenül is felvehet szennyezőanyagot, egyéb esetben a táplálékláncon keresztül a talajból akkumulálódó gombafajok elfogyasztásával exponálódik. A teszt során a vizsgálandó talajba helyezzük az állatokat. Akut hatások vizsgálata esetén 5–14 nap elteltével a letalitást vizsgálják, krónikus hatások és a reprodukció vizsgálatára minimum 3 hetes tesztet javasolnak. A megmaradt illetve elpusztult állatkák számából következtetünk a vizsgált minta toxicitására. A hígítási sorból kapott értékeket (kontrollhoz viszonyított gátlási százalék - pusztulás) a bemért talajmennyiségek függvényében ábrázoljuk Origin szoftverrel. A kapott pontokra szigmoid görbét illesztünk, aminek alapján meghatározható a 20%-os és az 50%-os pusztuláshoz tartozó talajmennyiség (ED20 és ED50).
A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO tudásbázisban: https://enfo.hu/etanfolyam/6118