Mezőgazdasági talaj Somlóvásárhelyről

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
NévMezőgazdasági talaj Somlóvásárhelyről
Név angolul
Agricultural soil from Somlóvásárhely
Adatfelvétel időpontja
2013
Település
Somlóvásárhely
Területhasználat szerinti besorolás
Mezőgazdasági
Művelési ág
Szántó
Genetikai főtípus
Homoktalajok és laza talajok
Genetikai talajtípus
Fiatal, nyers öntéstalajok
Terület/talaj szöveges jellemzése

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Fizikai féleség/textúra
Homok
Arany-féle kötöttség (KA)
25
Vízoldható összes só (%)
0.02
pH
7
Mésztartalom (karbonátok) [%]
0
Humusztartalom
1 %
NH4-N (mg/kg)
2.1
NO3-N (mg/kg)
3
Al-P2O5 (mg/kg)
600
Al-K2O (mg/kg)
90
Ca (mg/kg)
30
Cl (mg/kg)
17.8
Mg (mg/kg)
10
Na (mg/kg)
5.5
SO4 (mg/kg)
9
B (µg/kg)
2020
Co (µg/kg)
3510
Cu (µg/kg)
12 000
Mn (µg/kg)
328 000
Mo (µg/kg)
180
Zn (µg/kg)
11 000
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • As (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
3 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cd (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
0.08 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cu (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
11 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cu (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
9 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Ni (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
7 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Pb (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
5 mg/kg
A mért szennyezőanyag
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Zn (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban
9 mg/kg
Teszt neve
Aerob heterotróf élősejt szám meghatározás (húslé-agaron)
Teszt leírása

Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3066) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/480).

Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest

Teszt végpontja (mértékegység)
élősejt szám / g talaj
Végpont értéke
5 000 000
Teszt szöveges értékelése

A mért sejtszám a talajban megfelelő.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve
Vibrio fischeri lumineszencia gátlási teszt
Teszt leírása

A módszer leírása Gruiz et al. (2001) alapján, megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/739) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/429)
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk

Teszt végpontja (mértékegység)
ED20 (mg)
Végpont értéke
6.00
Teszt szöveges értékelése

A 20% lumineszcencia gátlást okozó talaj dózis 6 mg.

ED50(mg) : 15.00 mg
A 50% lumineszcencia gátlást okozó talaj dózis 15 mg.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve
Sinapis alba gyökér és szárnövekedés gátlási teszt
Teszt leírása

A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk, a gyökér- és szárhosszakat mm-ben adjuk meg.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (https://enfo.hu/keptar/3700) és adatbázisban (https://mokkka.hu/node/430)

Teszt végpontja (mértékegység)
gyökér hossz (mm)
Végpont értéke
25.00
Teszt szöveges értékelése

Mért gyökér hossz: 25.0 mm
Mért szár hossz: 19.0 mm
A növény növekedése nem gátolt.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve
Folsomia candida mortalitási teszt
Teszt leírása

Számos ugróvillás (Collembola) fajt használnak talajvizsgálatra, így a Folsomia candidát is. A Folsomia candida teszt nemzetközileg szabványosított tesztmódszer (ISO TC 190 SC4, WG2 1996). Az ugróvillás rovar hasi légzőtömlőjén keresztül belégzéssel és bőrkontakt útján mérgeződhet. Ritkán, például éhezéskor a tápcsatornán keresztül közvetlenül is felvehet szennyezőanyagot, egyéb esetben a táplálékláncon keresztül a talajból akkumulálódó gombafajok elfogyasztásával exponálódik. A teszt során a vizsgálandó talajba helyezzük az állatokat. Akut hatások vizsgálata esetén 5–14 nap elteltével a letalitást vizsgálják, krónikus hatások és a reprodukció vizsgálatára minimum 3 hetes tesztet javasolnak. A megmaradt illetve elpusztult állatkák számából következtetünk a vizsgált minta toxicitására. A hígítási sorból kapott értékeket (kontrollhoz viszonyított gátlási százalék - pusztulás) a bemért talajmennyiségek függvényében ábrázoljuk Origin szoftverrel. A kapott pontokra szigmoid görbét illesztünk, aminek alapján meghatározható a 20%-os és az 50%-os pusztuláshoz tartozó talajmennyiség (ED20 és ED50).
A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO tudásbázisban: https://enfo.hu/etanfolyam/6118

Teszt végpontja (mértékegység)
Gátlás (%)
Végpont értéke
11
Teszt szöveges értékelése

A kontroll talajhoz (OECD) viszonyítva a vizsgált talajban a pusztulás 11%. Az eredmények alapján a talaj nem toxikus.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Adatlap azonosító (eredeti)
1656
Státusz
Publikált
Bevivő
Vaszita Emese
Adatlap típusaSOILUTIL talaj
Létrehozás
Módosítás