Mezőgazdasági talaj Somlóvásárhelyről

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
A talaj fő adatlapja
Név 
Mezőgazdasági talaj Somlóvásárhelyről
Név angolul 
Agricultural soil from Somlóvásárhely
Adatfelvétel időpontja 
2013
A talaj elhelyezkedése (Helyszín)
Település 
Somlóvásárhely
Területhasználat szerinti besorolás 
Mezőgazdasági
Művelési ág 
Szántó
Genetikai főtípus 
Homoktalajok és laza talajok
Genetikai talajtípus 
Fiatal, nyers öntéstalajok
Terület/talaj szöveges jellemzése 

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Textúra és vízháztartás
Fizikai féleség/textúra 
Homok
Arany-féle kötöttség (KA) 
25
Sótartalom és pH
Vízoldható összes só (%) 
0.02
pH 
7
Mésztartalom (karbonátok) [%] 
0
Humusz és tápanyag
Humusztartalom 
1
Makroelemek koncentrációja
NH4-N (mg/kg) 
2.1
NO3-N (mg/kg) 
3
Al-P2O5 (mg/kg) 
600
Al-K2O (mg/kg) 
90
Mezoelemek koncentrációja
Ca (mg/kg) 
30
Cl (mg/kg) 
17.8
Mg (mg/kg) 
10
Na (mg/kg) 
5.5
SO4 (mg/kg) 
9
Mikroelemek koncentrációja
B (µg/kg) 
2020
Co (µg/kg) 
3510
Cu (µg/kg) 
12 000
Mn (µg/kg) 
328 000
Mo (µg/kg) 
180
Zn (µg/kg) 
11 000
Mezőgazdasági talajokban mért szennyezőanyagok
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • As (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
3 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cd (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
0.08 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cu (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
11 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Cu (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
9 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Ni (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
7 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Pb (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
5 mg/kg
A mért szennyezőanyag 
  • Szervetlen toxikus elemek
  • Zn (királyvíz)
A vegyi anyag (mennyisége) a talajban 
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a talajban 
9 mg/kg
Biológiai-ökotoxikológiai tesztek eredményei
Teszt neve 
Aerob heterotróf élősejt szám meghatározás (húslé-agaron)
Teszt leírása 

Az aerob heterotróf élősejt szám felvilágosítást ad a talaj biológiai állapotáról, aktivitásáról, esetleges károsodásáról. Az eljárás alapelve az, hogy a talajmikroorganizmusokat különböző koncentrációban tartalmazó talajszuszpenziókból a sejtek szaporodásához megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközegbe (esetünkben húslé-agar) visszük, majd kedvező hőmérsékleti körülmények közt termosztálva hagyjuk, hogy minden sejtből telep fejlődjék. Ezeket megszámlálva nyerhetünk információt az aerob, heterotróf telepképző mikroorganizmusok számáról és mennyiségi eloszlásáról a vizsgált talajban. A helyes eredmény feltétele, hogy minden élő sejtből egy telep fejlődjék. Ezt az eljárás során alkalmazott hígítás, homogenizálás, szaporodási feltételek biztosítják.
a módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/3066) és adatbázisban (http://mokkka.hu/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet_type=14&d...).

Irodalom: Gruiz K., Horváth B., Molnár M. (2001) Környezettoxikológia – Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetem Kiadó, Budapest

Teszt végpontja (mértékegység) 
élősejt szám / g talaj
Végpont értéke 
5 000 000
Teszt szöveges értékelése 

A mért sejtszám a talajban megfelelő.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve 
Vibrio fischeri lumineszencia gátlási teszt
Teszt leírása 

A módszer leírása Gruiz et al. (2001) alapján, megtalálható a KÖRINFO képtárban (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/739) és adatbázisban (http://www.mokkka.hu/mokka/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet...
A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A talajminták toxikusságára a lumineszencia erősségének csökkenéséből következtetünk

Teszt végpontja (mértékegység) 
ED20 (mg)
Végpont értéke 
6.00
Teszt szöveges értékelése 

A 20% lumineszcencia gátlást okozó talaj dózis 6 mg.

ED50(mg) : 15.00 mg
A 50% lumineszcencia gátlást okozó talaj dózis 15 mg.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve 
Sinapis alba gyökér és szárnövekedés gátlási teszt
Teszt leírása 

A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk, a gyökér- és szárhosszakat mm-ben adjuk meg.
A módszer leírása megtalálható a KÖRINFO képtárban (http://www.körinfo.hu/drupal/keptar/3700) és adatbázisban (http://www.mokkka.hu/mokka/db1/rec_list.php?db_type=mysql&lang=hun&sheet...

Teszt végpontja (mértékegység) 
gyökér hossz (mm)
Végpont értéke 
25.00
Teszt szöveges értékelése 

Mért gyökér hossz: 25.0 mm
Mért szár hossz: 19.0 mm
A növény növekedése nem gátolt.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Teszt neve 
Folsomia candida mortalitási teszt
Teszt leírása 

Számos ugróvillás (Collembola) fajt használnak talajvizsgálatra, így a Folsomia candidát is. A Folsomia candida teszt nemzetközileg szabványosított tesztmódszer (ISO TC 190 SC4, WG2 1996). Az ugróvillás rovar hasi légzőtömlőjén keresztül belégzéssel és bőrkontakt útján mérgeződhet. Ritkán, például éhezéskor a tápcsatornán keresztül közvetlenül is felvehet szennyezőanyagot, egyéb esetben a táplálékláncon keresztül a talajból akkumulálódó gombafajok elfogyasztásával exponálódik. A teszt során a vizsgálandó talajba helyezzük az állatokat. Akut hatások vizsgálata esetén 5–14 nap elteltével a letalitást vizsgálják, krónikus hatások és a reprodukció vizsgálatára minimum 3 hetes tesztet javasolnak. A megmaradt illetve elpusztult állatkák számából következtetünk a vizsgált minta toxicitására. A hígítási sorból kapott értékeket (kontrollhoz viszonyított gátlási százalék - pusztulás) a bemért talajmennyiségek függvényében ábrázoljuk Origin szoftverrel. A kapott pontokra szigmoid görbét illesztünk, aminek alapján meghatározható a 20%-os és az 50%-os pusztuláshoz tartozó talajmennyiség (ED20 és ED50).
A teszt leírása megtalálható a KÖRINFO tudásbázisban: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/etanfolyam/6118

Teszt végpontja (mértékegység) 
Gátlás (%)
Végpont értéke 
11
Teszt szöveges értékelése 

A kontroll talajhoz (OECD) viszonyítva a vizsgált talajban a pusztulás 11%. Az eredmények alapján a talaj nem toxikus.

Forrás: Papp Bálint Zoltán, Diplomamunka (2011) Vörösiszappal elárasztott talajok környezeti kockázatának felmérése

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1656
Státusz 
Publikált
Bevivő 
Vaszita Emese
Adatlap típusa 
SOILUTIL talaj
Létrehozás 
2014-04-16
Módosítás 
2018-06-22