Ugrás a tartalomra

Vibrio fisheri direkt kontakt lumineszcencia-gátlási teszt talajra

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
A módszer fő adatlapja
Módszer neveVibrio fisheri direkt kontakt lumineszcencia-gátlási teszt talajra
Módszer angol neve
Vibrio fischeri direct contact luminescence-inhibition test for soil
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Módszerre vonatkozó információk
A módszer típusa
Laboratóriumi teszt: Akut toxicitás vizsgálata
Egyéb típus
interaktív teszt
Mért végpont
Toxicitás teszteknél
Lumineszkálás
Teszt végpontja
EC20 / EC50 (Effective Concentration)
NOEC / NOEL No Observed Effects Concentration / Level
NOAEC / NOAEL: No Observed Adverse Effects Concentration / Level
LOEC / LOEL: Lowest Observed Adverse Effects Concentration / Level
Gátlási %
Alkalmazott fajok száma
Egy fajt alkalmazó teszt
Tesztorganizmus
Baktérium
Expozíciós szcenárió
Levegő jellemzése
Teszt időtartama
Rövid idejű = akut
A módszer méréstechnikai jellemzése
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Klórfenolok
  • pentaklórfenol = klorofén
Alsó határ
25.00 mg/kg
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
Kivitelezés feltételei
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
luminométer
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
laboratóriumi üvegeszközök, mérleg, steril fülke, kémcsőkeverő
Milyen standard anyagok szükségesek a kivitelezéshez
Cu-standard sor vagy más szerves vagy szervetlen vegyület referenciaként
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
tápoldat, 2 %-os NaCl oldat
Mennyi mintát igényel
2 g
Hány alkalmazásra képes egy ember, egy munkanap alatt, egy készülékkel
10
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Az adatok bevitele személyi számítógépbe, kiértékelés excel vagy más szoftver segítségével
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Mikrobiológiai laboratórium
Kivitelezés költségei
A berendezés beszerzési ára
2.000.000 - 5.000.000 HUF
Munkaerőköltség/mérés
1 000 - 2 000 HUF
Összes költség/mérés
5 000 - 10 000 HUF
A módszer részletes ismertetése
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

A tesztelendő szilárd fázist is tartalmazó mintával direkt kontaktust biztosító tesz, melynek lényege, hogy a tesztelést nem előzi meg egy kémiai extrakció vagy más szelekción alapuló előkészítési eljárás. Tehát a szenyezőanyag a teszt ideje alatt mindvégig a talajhoz (vagy más szilárd mintához) kötve van jelen, folyamatosan érintkezik a tesztorganizmussal, így a talajmátrix anyaga, a szennyezőanyag és a tesztorganizmus kölcsönhatásai megnyilvánulhatnak. Emiatt a teszt környezeti realitása nagyobb, mint a kémiai előkezelést alkalmazó módszereké.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Szervetlen vagy szerves vegyületekkel szennyezett talaj, üledék, hulladák, iszapok, ipari, mezőgazdasági, stb. termékek toxicitásának mérése. Olyan esetekben célszerú a direkt kontaktust választani, amikor a matrix-effektus kockázatcsökkentő hatását is szeretnénk ismerni és figyelembe venni és a szilárd fázis és a teszorganizmus kölcsönhatása is fontos lehet a kockázat megítélésében.

A módszer korlátai

A tesztorganizmus érzékenységét minden mérés alkalmával Cu koncentrációsorozattal ellenőrizni kell.

Van-e protokoll
igen
Részletes protokoll

1. A mérőműszer mintatartóiba 0,2-0,2 cm3 inokulumot mérünk be.
2. A minta hozzáadása nélkül megmérjük a lumneszcencia intenzitását (I0)
3. Az inokulumhoz 0,05 cm3-t mérünk a minták homogenizált higításaiból.
A standars Cu-sor tagjaiból ugyancsak 0,05 cm3-t mérünk be a baktériumot tartalmazó küvettákba.
A negatív kontrollhoz 0,05 cm3 2%-os NaCl oldatot adunk.
4. A induláskor és 30 perces kontaktidő elteltével megmérjük a lumineszcencia intenzitását (I0 és I30).

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
3-közepes
Időigény
5-nagyon kicsi
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
4-jó
Igényeknek megfelelő pontosság
3-közepes
Reprodukálhatóság
3-közepes
Költséghatékonyság
4-jó
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
4-jó
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

A Vibrio fischeri teszttel olyan toxikus anyagok jelenléte is észlelhető, mely a klasszikus analitikai vizsgálatok során nem kerül/kerülhet kimutatásra, a toxikus anyag kis koncentrációja miatt, vagy amiatt, hogy az analízis során nem is keressük a szennyezőanyagot, mert nincs benne az analitikai tervben, vagy a standart vizsgálatok körében.
Több fázisra is és több különböző típusú toxikus anyagra alkalmazható, érzékeny és gyors (fél napos) módszer
Könnyen reprodukálható, széles körben használható.

Gyengeségek

Állandó használat során a tesztorganizmus érzékenység állandó, de ha nem használjuk sokáig ez az érzékenység megváltozik, így a reprodukálhatóság is romlik. A mérés előtt érzékenységi próbát, előmérést kell végezni, vagy kereskedelmi forgalomban lévő garantált minőségű liofilezett baktériumokat kell használni és minden mérési alkalomra frisset bontani.Ez nagyon megdrágítja az alkalmazást.

Lehetőségek

Automatizálással csökkenthető a munkaigény (adagolás, mérés), amit drágább luinométerek biztosítanak. A toxicitási eredmény a környezet szennyezettségének integrált felmérése és monitoringja során jól kiegészíti a kémiai analitikai módszerek eredményét, de önmagában is fontos adatot (közvetlenül kockázatot) szolgáltat.

Veszélyek

Alkalmazási kockázat lehet, ha nem megfelelő szcenárióra használják.

Egyéb információk, referenciák
Honlap referenciák és DEMO beszámolók

envirobiotech.mkt.bme.hu
www.ecorisk.hu

Publikációk

Horváth, B.; Gruiz, K.; Sára, B.: Ecotoxicological testing of soil by four bacterial biotests, Toxicological and Environmental Chemistry, 58 pp. 223-235,
1996
Gruiz, K.; Molnár, M.; Szakács, T. and Bagó, T.: New biological and ecotoxicological methods to support risk assessment and soil remediation - Contaminated Soil 1998 - Preprints of the International Conference on Contaminated Soil (Edinburgh, may 17-21 1998.) pp. 1051-1052 Thomas Telford, London, 997-98

Konkrét megvalósult alkalmazások
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Gyöngyösoroszi
Alkalmazás éve
2007
Alkalmazási terület
Talaj és a szennyezőanyag kölcsönhatásának jellemzése
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, amelyre a módszert alkalmazták (régi)
Szennyezett terület felmérése: Részletes felmérési módszer
Szennyezett terület felmérése: Technológia választást támogató
Környezetmonitoring: A technológia alatt: biomonitoring és integrált monitoring a kibocsátások figyelésére
Káros hatás mérése: Környezeti minták toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telített talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Telítetlen talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Pórusvíz
Felszín alatti víz
Az alkalmazás tanulságai

A Kémiaival kombinált fitostabilizáció követésére alkalmazták a módszert, a technológiában különböző adalékanyagokat kevernek a talajhoz, melynek célja a fémek stabilizálása. A teszt a toxicitás mérésével jól alkalmazható és gyors infirmációt adott a különböző adalékanyagok stabilizáló hatásáról és a fémek hozzáférhetőségéről a talajban.

Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Budapest és Kaba
Alkalmazás éve
2002
Alkalmazási terület
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Talaj és a szennyezőanyag kölcsönhatásának jellemzése
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, amelyre a módszert alkalmazták (régi)
Szennyezett terület felmérése: Technológia választást támogató
Környezetmonitoring: A technológia alatt: biomonitoring és integrált monitoring a kibocsátások figyelésére
Káros hatás mérése: Környezeti minták toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Környezetmonitoring
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj
Szárazföldi élőhely: szennyezett talaj által veszélyeztetett felszín alatti víz
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telítetlen talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Felszín alatti víz
Az alkalmazás tanulságai

Remediációs technológia követésére alkalmaztuk a módszert, amely biológiai hozzáférhetőséget növelő ciklodextrin talajba juttatásán alapszik. A direkt kontakt talajteszt ennek hatását jól tükrözte: a technológia alkalmazásának a kezdetén a megnövekedett hozzáférhetőségtől nőtt a toxicitás, majd a a technológia előrehaladtával és a szennyezőanyag bontás megindulásával csökkent. A módszer alkalmas a technológia során keletkezett toxikus melléktermékek detektálására is, melyeket kémiai analitikai módszerrel nem vizsgálunk.
Különféle talajtípusok vagy akár standard talaj is alkalmazható. Toxikus melléktermékek keletkezését is vizsgálhatjuk ezzel a teszttel.

Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
49
Bevivő
Weiszburg Lilla
Státusz
Publikált
Adatlap típusaBiológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás