BTEX-szel szennyezett felszín alatti víz in situ aerob bioremediációja

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveBTEX-szel szennyezett felszín alatti víz in situ aerob bioremediációja
Technológia angol neve
Aerobic bioremediation of BTEX-polluted groundwater
Kifejlesztés országa
Hollandia
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Fejlesztés kezdete
1996
Fejlesztés befejezése
2002
Nemzetközi program neve
EURODEMO
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • benzin
Maximális kezdeti érték
500 µg/l
Maximális végérték
0.06 µg/l
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Benzol és alkilbenzolok (BTEX)
Maximális kezdeti érték
500 µg/l
Maximális végérték
0.005 µg/l
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Felszín alatti víz
Technológia típusa
Kombinált
Technológia alapja
Biológiai
A technológia általános ismertetése

A talaj saját biodegradációs aktivitásán alapuló in situ talajremediációs technológia, melynek hatékonyságát a telítetlen és telített talaj szellőztetésével, ill. levegőztetésével éri el. Olyan mikroorganizmusok jelenléte szükséges ehhez a technológiához, melyek a felszín alatti kőolajszennyezést aerob módon, hatékonyan képesek bontani. Biodegradációjukhoz szükséges energia- és szénforrás maga a szennyezőanyag. Szükségesek még egyéb tápanyagok (N, P, Ca, K, Mg, Fe), megfelelő környezeti feltételek (hőmérséklet, pH, sótartalom, nyomás), melyeket a technológus biztosít.

A technológia újdonsága

Kombinált technológia, mind a telített, mind a telítetlen talajt levegőzteti, részleges talajkitermelést is végeztek.

Remediációs technológia fajtája
  • biológiai
  • bioventillációs technológia
Egyéb remediációs technológia
aerob biodegradáción alapuló remediáció
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Mobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
in situ
Technológiai paraméterek
Biológiai aktivitás
Szennyezőanyag mennyisége
Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Beruházási költség
2.000.000 - 5.000.000 HUF
Fajlagos összköltség
1 000 - 2 000 HUF
Költség
4-kicsi
Időigény
3-közepes
Helyigény
4-kicsi
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
igen
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
3-közepes
Ismertség
3-közepes
Erősségek

Azonnal beszerezhető felszerelések, rövid kezelési idő (6 hónap-2év); minimális zavar fellépése a telepítési rendszerben; nem igényeli a talajvíz ex situ kezelését, tárolását.
Biológiai módszer, olcsó, környezetbarát.

Gyengeségek

A BTEX kockázatot jelent emberre és a környezetre; csak ott használható, ahol a talaj átlevegőztetése megoldható.

Lehetőségek

A biodegradáció sebesség tovább növelhető tápanyagpótlással, felületaktív vagy más hozzáférhetőséget növelő adalékokkal, a hőmérséklet emelésével. Kombinálható ex situ talajvízkezeléssel, vagy a kiszívott gázok kezelésével.

Veszélyek

Különösebb veszélyei nincsenek, ha a tovaterjedés veszélye fennáll, akkor hidraulikai gát létesítése javallott. A bioventilláció kiszáríthatja a talajt, így a talaj nedvességpótlása szükséges.

A terület neve
Földalatti olajtartály körüli terület
Alkalmazás helye, ország
Hollandia
Alkalmazás helye, város
Sassenheim
Alkalmazás kezdő időpontja
1996
Alkalmazás befejező időpontja
2002
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Mélység (m)
10.0
A szennyezettség eredete
földalatti olajtartály
Összefoglaló az alkalmazásról

A szennyezett terület feltárása után 24 és 21 levegőelszívó, illetve bevezető kút telepítése történt meg, bioventiláció illetve a talajvízbe történő levegőbevezetés céljából. A kiszívott levegő kezeléséhez aktív szenet használtak.

Adatlap azonosító (eredeti)
674
Bevivő
Gruiz Katalin
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás
Módosítás