Istállótrágya és műtrágya hatása a terméshozamokra, illetve talaj termelékenységére

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveIstállótrágya és műtrágya hatása a terméshozamokra, illetve talaj termelékenységére
Technológia angol neve
Effects of Manure and Inorganic Fertilizers on Yield and Soil Fertility
Kifejlesztés országa
Kína
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Fejlesztési projekt neve, száma
National Natural Science Foundation of China (30030090); National High-Tech Research and Development
Nemzeti program neve
Program of China (2003AA209030)
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Egyéb talajromlási folyamat
Tápanyagpótlás
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Talaj szervesanyag-tartalma
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
g szerves anyag/ kg talaj
Jellemző kezdeti érték
11.5
Maximális kezdeti érték
12
Jellemző végérték
16
Maximális végérték
22
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb
Egyéb talajromlási folyamat
Terméshozam csökkenés
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Búza terméshozam
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
kg/ha
Jellemző kezdeti érték
1.5
Maximális kezdeti érték
2
Jellemző végérték
7
Maximális végérték
7.5
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb
Egyéb talajromlási folyamat
Terméshozam csökkenés
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Kukorica terméshozam
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
kg/ha
Jellemző kezdeti érték
3
Maximális kezdeti érték
4
Jellemző végérték
7.5
Maximális végérték
8.8
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Fizikai
Kémiai
Fizikai-kémiai
Biológiai
A technológia általános ismertetése

Istállótrágya talajjavító hatása önmagában és műtrágyás kezeléssel kiegészítve.

Alkalmazott kezelések:
- Kezeletlen kontroll
- Műtrágyás kezelések:
N, NP és NPK
- Istállótrágyás kezelések:
M, MN, MNP, MNPK

Mennyiségek
Műtrágya:
N, NP és NPK kezelések évi 150 kg N/ha, 50 kg P2O5/ha, 93 kg K2O/ha mennyiségben
Istállótrágyás kezelések:
Magában, illetve N, NP, NPK kezeléssel kiegészítve
Az első 4 évben
Lótrágya - évi 37.5 t/ha
( 7.21 g N/kg; 2.10 g P2O5/kg; 7.49 g K20/kg friss trágya)

Az 5.-20. években:
tehéntrágya évi 18.75 t/ha
(5.41 g N/kg; 2.42 g P205/kg; 5.66 g K20/kg friss trágya)

A kezelések mindegyikét 33,3 m^2-en, azonos körülmények között alkalmazták.
Októbertől júniusig kernyérbúza (Triticum aestivum), júniustól októberig kukorica (Zea mais) veteményt vetettek, vizsgálták a szervesanyag-tartalom változását és a terméshozamot.

A technológia újdonsága

A Kínában az utóbbi évtizedekben visszaszorult istállótrágyázás hatékonyságát kívánták összehasonlítani a műtrágyás tápanyagpótlás hatékonyságával.

A technológia típusa
  • Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
  • Trágyázás egyéb, nagy szervesanyag-tartalmú hulladékkal
Egyéb technológia
Trágyázás istállótrágyával
Technológiai paraméterek
Anyagfogyasztás
Biológiai aktivitás
Egyéb technológiai paraméter

Terméshozam

Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Egyéb
Utómonitoring időtartama
20 év
Beruházási költség
100.000 - 200.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
0 - 500 HUF
Fajlagos anyagköltség
0 - 500 HUF
Fajlagos munkaerőköltség
500 - 1 000 HUF
Fajlagos összköltség
100 000 HUF felett
Költség
5-nagyon kicsi
Időigény
2-nagy
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
5-nagyon kicsi
Szakember-igény
5-nagyon kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
2-kicsi
Költséghatékonyság
5-kiváló
Hasznosítható melléktermék keletkezése
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
igen
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
3-közepes
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
5-kiváló
Erősségek

- Hosszú távú kísérlet (20 év), sok tapasztalat, lehetőség a véletlen paraméterek (csapadék- és hőmérséklet-ingadozás) hatásának kiszűrésére
- Egyszerű, olcsó, hagyományos alapanyagok alkalmazása

Gyengeségek

- Kitűzött cél bizonytalan elérése, több paraméter vizsgálata
- Kevés növényfajtán folyt a hozamvizsgálat, kiterjeszthető több kutúrnövényre a kutatás

Lehetőségek

Az istállótrágya tápanyagszolgáltató képessége javítható egyéb hulladékokkal együtt való komposztálással, a műtrágyaadagolás kiváltható más, hulladék eredetű anyagokkal

Veszélyek

Nem vizsgálták az elszivárgó tápanyagmennyiség útját, ez élővizekbe kerülve eutrofizációhoz vezethet.

A terület neve
Észak-Kínai alföld (Jiangsu tartomány)
Alkalmazás helye, ország
Kína
Alkalmazás helye, város
Xuzhou
Alkalmazás kezdő időpontja
1981
Alkalmazás befejező időpontja
2001
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Hosszúság (m)
3750000.0
Szélesség (m)
3750000.0
Mélység (m)
0.20
Levegő (m3)
0.0
Víz (m3)
0.0
Talaj (m3)
2800000.0
Területhasználat
  • Mezőgazdasági
Egyéb területhasználat
-
A szennyezettség eredete
-
Összefoglaló az alkalmazásról

A program alkalmazhatósága egész éves tevékenységet takar, de nem igényel speciális technológiai hátteret (a már meglévő szánt-vető-műtrágyázó-arató gépparkon kívül), kivéve, ha a trágyaraktározás körülményei nem rendezettek. Maga a mezőgazdasági folyamat, ami a bejegyzés tárgya nem okoz mellékterméket, sőt a kihasználatlan istállótrágyát, mint nyersanyagot hasznosítja. A technológia telepítése mobil.

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Publikációk

JIANG Dong, H. HENGSDIJK, DAI Ting-Bo, W. de BOER, JING Qi and CAO Wei-Xing: Long-Term Effects of Manure and Inorganic Fertilizers on Yield and Soil Fertility for a Winter Wheat-Maize System in Jiangsu, China
in Pedosphere 16(1): 25-32, 2006

Referenciák

Bhandari, A. L., Ladha, J. K., Pathak, H., Padre, A. T., Dawe, D. and Gupta, R. K. 2002. Soil Science Society of America Journal. 66: 162-170.
Dawe, D., Dobermann, A., Ladha, J. K., Yadev, R. I,., Lin, B., Gupta, R. K., Lal, P., Panaullah, G., Singh, Y., Swarup,A. and Zhen, Q. X. 2003. Field Crop Research. 83: 191-213.
Ellis, E. C. and Wang, S. M. 1997. Agriculture,Ecosystems and Environment. 61: 177-192.
Gami, S. K., Ladha, J. K., Pathak, H., Shah, M. P., Pasuquin, E., Pandey, S. P., Hobbs, P. R., Joshy, D. and Mishra, R. 2001. Biology and Fertility of Soils. 34: 73-78.
Gao, Y. J., Huang, D. M., Zhu, P. L., Wang, Z. M. and Li, S. X. 2000. Acta Pedologica Sinica (in Chinese). 37(4): 456-463.
Genstat 6 Committee. 2002. Release 6.1, Reference Manual. VSN International Ltd, Oxford.
Gill, H. S. and Meelu, 0. P. 1982. Fertilizer Research; 3: 303-314.
Hao, M. D., Fan, J., Wei, X. R., Pen, L. F. and Lai, L. 2005. Pedosphere. 15(2): 189-195.
Heilig, G. K. 1999. Can China Feed Itself? IIASA, Laxenburg (CD-ROM Vers. 1.1.).
Kong, H. M. and He, Y. Q. 2003. Soils (in Chinese). 35(5): 401-407.
Ladha, J. K., Dawe, D., Pathak, H., Padre, A. T., Yadev, R. L., Singh, B., Singh, Y., Singh, P., Kundu, A. L., Sakal, R., Ram, N., Regmi, A. P., Gami, S .

Adatlap azonosító (eredeti)
1168
Bevivő
Barna Lilla
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás
Módosítás