Trágya és szennyvíziszap hatása nyers öntéstalaj szervesanyag-tartalmára

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveTrágya és szennyvíziszap hatása nyers öntéstalaj szervesanyag-tartalmára
Technológia angol neve
Long-term effects of metal-containing farmyard manure and sewage sludge on soil organic matter in a fluvisol
Kifejlesztés országa
Franciaország
A fejlesztés fázisa
közvetlenül demonstráció előtt
Fejlesztés kezdete
1974
Fejlesztés befejezése
1999
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
Szerves széntartalom csökkenés
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Szerves szén tartalom mennyisége
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
g/ kg talaj
Jellemző kezdeti érték
15.7
Maximális kezdeti érték
15.7
Jellemző végérték
30.06
Maximális végérték
30.06
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
  • NPK-tartalom csökkenése
Egyéb talajromlási folyamat
Szerves nitrogéntartalom csökkenés
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Szerves nitrogántartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
g/ kg talaj
Jellemző kezdeti érték
1.6
Maximális kezdeti érték
1.6
Jellemző végérték
2.93
Maximális végérték
2.93
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Talajvesztés
  • Vízerózió
Egyéb talajromlási folyamat
Tápanyagpótlás, Szerkezetjavítás
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Fizikai-kémiai
A technológia általános ismertetése

Városi szennyvíziszapot használtak fel két különböző összetételben, 10 t/ha*év és 100 t/ha*év mennyiségben, minden második évben. A talaj minőségi mutatóinak a nem stabil anyagok biológiai degradálhatóságát és azok kémiai tulajdonságait választották, amely elsősorban a mikrobiális biomasszából és a szerves maradványok biodegradációs termékeiből származtathatók. 100 kg/ha szennyvíziszap alkalmazása mellett a szerves szén tartalom a kontroll 2,5-szeresére nőtt, és 6 évvel az utolsó kezelés után is nagyobb volt a szerves széntartalom és a mikrobiális biomassza mennyisége, mint a kontroll területeken. A mobilizálható szervesanyag-készlet is szignifikánsan nagyobb volt a szennyvíziszappal kezelt talajban, mint a trágyával kezelt és a kontroll területeken. Ugyanakkor a toxikus fémtartalom (Cu, Pb, Zn) is megnövekedett.

A technológia újdonsága

A kommunális szennyvíziszapot ma már rutinszerűen alkalmazzák szervesanyag-pótlásra. Ez azonban hosszú távon a szennyvíziszap toxikus fémtartalma miatt környezeti kockázatot jelenthet. A bemutatott kutatás 20 év szennyvíziszap-alkalmazás hatását vizsgálja, hat évvel az utolsó alkalmazás után mérve a kezelt terület szervesanyag- és hozzáférhető fémtartalmának alakulását.

A technológia típusa
  • Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
  • Trágyázás kommunális szennyvíziszappal
Technológiai paraméterek
Biológiai aktivitás
Szennyezőanyag mennyisége
Szennyezőanyagból keletkezett főtermék
Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Utómonitoring időtartama
20+6 év
Beruházási költség
10.000 HUF alatt
Fajlagos müködtetési költség
0 - 500 HUF
Fajlagos energia költség
nincs rá becslés
Fajlagos összköltség
20 000 - 50 000 HUF
Költségszámítással kapcsolatos megjegyzések

A technológia kivitelezése során azzal az értékkel számoltam, hogy 2012 elején Bio-Pannónia Kft. tonnánként 2000 forintért vette át a szennyvíziszapot. Csak a szennyvíziszap árát és a munkaerőköltséget számoltam, a monitoring során használt laboratóriumi eszközöket nem.

Költség
4-kicsi
Időigény
2-nagy
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
3-közepes
Költséghatékonyság
5-kiváló
Hasznosítható melléktermék keletkezése
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
5-kiváló
Elérhetőség
5-kiváló
Ismertség
4-jó
Erősségek

- olcsó
- könnyen kivitelezhető
- hulladékot hasznosít
- nagy területekre is alkalmazható

Gyengeségek

- nem lehet állandó minőségű és összetételű szennyvíziszappal és trágyával számolni
- a technológia mikrobiális szinten lejátszódó folyamatokra támaszkodik, ami nagyon érzékeny a külső behatásokra
- túl híg szennyvíziszap esetén eláztatjuk a földterületet

Lehetőségek

- energiát takarítunk meg vele: a további energiaemésztő feldolgozás helyett csak be kell keveri a talajba

Veszélyek

- higiénés kockázat nem megfelelő előkezelés esetén
- a szennyvíziszapban lévő toxikus fémek akkumulálódhatnak a talajban

A terület neve
INRA experimental site of Couhins
Alkalmazás helye, ország
Franciaország
Alkalmazás helye, város
Bordeaux
Alkalmazás kezdő időpontja
1974
Alkalmazás befejező időpontja
1993
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Hosszúság (m)
18.0
Szélesség (m)
18.0
Mélység (m)
0.20
Levegő (m3)
0.0
Víz (m3)
0.0
Talaj (m3)
0.0
Területhasználat
  • Rekreációs
A szennyezettség eredete
szennyvízből származó nehézfémek
Összefoglaló az alkalmazásról

Szennyvíziszappal kezelt nyers öntéstalaj területeken mérték az akkumulálódott fémek mennyiségét, a mikrobiális aktivitást és a talaj minőségének változását a kísérlet során. Eredményül azt kapták, hogy a mikrobiális aktivitás, a szén és nitrogán tartalom még évek múltán is többszöröse volt a kontroll területének, viszont a szennyvízben található toxikus nehézfémek nem akkumulálódtak a talaj felső rétegében nagyobb mértékben, mint a kontroll és az istállótrágyával kezelt területeken.
A kísérlet megkezdése előtt műtrágyákat (N, P, K - tartalmú) azonos mennyiségben alkalmaztak. A célterületen négyfajta kezelést hajtottak végre: kontroll, istállótrágya (10 t/ha/év), és két kommunális szennyvíziszappal kezelt parcella volt, egy 10 t/ha/év és egy 100 t/ha/ év. A reprezentatív mérés miatt a 18 m2-es blokkokból hat helyről vettek mintát 0-20 cm között, majd azokat összekeverték a vizsgálatok céljából.

Publikációk

Corinne Parat, Remi Chaussod, Jean Leveque, Francis Andreux: Long-term effects of metal-containing farmyard manure and sewage sludge on soil organic matter in a fluvisol, Soil Biology & Biochemistry 37 (2005) 673–679

Referenciák

Corinne Parat, Remi Chaussod, Jean Leveque, Francis Andreux: Long-term effects of metal-containing farmyard manure and sewage sludge on soil organic matter in a fluvisol, Soil Biology & Biochemistry 37 (2005) 673–679

Adatlap azonosító (eredeti)
1291
Bevivő
farkaseva
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás2012-10-06
Módosítás2018-06-22